Akár még csökkenhet is a kiskereskedelmi forgalom az idei évben, mindez attól függ, hogy a koronavírus-járvány miatt mennyien vesztik el a munkahelyüket, illetve az emberek mennyire fogják vissza a költekezésüket – derült ki a GKI Gazdaságkutató Intézet közleményéből.

A kiskereskedelmi forgalom 2017 és 2019 között értékben 20 százalékkal, volumenben 13 százalékkal nőtt. A növekedés kitartott még 2020 első két hónapjában is, ez 14,5 százalékos értékbeli, valamint 9,5 százalékos volumenbeli bővülést jelentett. A GKI szerint ez a növekedés arra lehet elegendő, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene 2020 egészében is pozitív maradjon. Ennek oka, hogy a lakosság reáljövedelmének növekedési üteme a vírus miatt kialakult gazdasági helyzetben (elbocsátás, bércsökkentés, munkaidő-csökkentés és a fogyasztói árindex megugrása stb.) csökken, valamint a kijárási korlátozás és a kiskereskedelmi egységek korlátozott nyitvatartása következtében a forgalom sok esetben jelentősen elindult lefelé (pl. üzemanyag-kiskereskedelem), esetenként (pl. autókereskedések) meg is szűnt.

A GKI számításai szerint 200 ezer új munkanélküli és 100 ezer új félállású dolgozó 6 hónap alatt 250 milliárd forinttal mérsékli a kiskereskedelmi forgalmat. Ugyanakkor a munkanélküliségtől tartók is visszafogják a fogyasztásukat, illetve hitelből is kevésbé vásárolnak majd. Ez további 300-500 milliárd forint forgalomkiesést okozhat. Az év elején még nominálisan (az inflációt nem belekalkulálva) 10 százalék körüli forgalombővüléssel számolhattunk, ami 1200 milliárd forint lett volna. Ha az előbbiekben jelzett forgalomkiesés valóban megtörténik, akkor is nominálisan 550-600 milliárd forinttal emelkedhet 2020-ban a forgalom, ami az árnövekedést figyelembe véve 1 százalékos volumenbővülést jelentene – írják.

Ha több munkanélküli/részmunkaidős lesz, mint amivel számoltunk, akkor a kiskereskedelmi forgalom vissza is eshet."

A közel stagnáló (esetleg visszaeső) kiskereskedelmi forgalom azonban településenként igen eltérő hatásokat okoz.

Ahol korábban is kicsi volt az átlagos forgalom, ott elképzelhető, hogy maguk a boltok is végleg bezárnak, így ezek forgalma a szomszédos településeken jelenik majd meg.

Ezért érdemes települési szinten vizsgálni a korábbi évek kiskereskedelmi forgalmát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által kidolgozott, a NAV online kassza és a NAV, illetve a KSH jövedelmi adataira épülő módszertan szerint a települések és kerületek 41 százalékának kiskereskedelmi forgalma 2017 és 2019 között 0 és 20 százalék között, további 27 százalékának 20 és 50 százalék között bővült értékben. Ugyanakkor a települések 9 százalékán még ezekben a jó években is csökkent az összforgalom.

A kiskereskedelem egy lakosra vetített éves forgalma települési/kerületi összehasonlításban jelentős különbségeket mutat. Tavaly Budapest, agglomerációs övezete, a megyei jogú városok és néhány nagyobb város, valamint a Balaton környéki települések zöme tartozott az 1 millió forint/főt meghaladó kiskereskedelmi forgalmat lebonyolító települések közé, míg az ország délnyugati (Baranya és Zala megyék) és északkeleti (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék) részén fekvő számos település a legkisebb (250 ezer forint/fő-nél kevesebb) fajlagos forgalmúak közé került. A 2020-as, koronavírus miatti gazdasági visszaesés – természetéből fakadóan – további mélyíti a jelenleg is széles szakadékot a legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerejű települések között.