Április 6-7-re ígérte Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány miatti válságra kidolgozott gazdasági csomag bejelentését. Se ő, se kormányának tagjai nem árultak el túl sokat arról, mi várható, néhány kapaszkodót azért adtak:

• Orbán leginkább a gazdaságújraindítás és -élénkítés szavakat használta a csomaggal kapcsolatban, nem pedig a válságkezelést.
• Nagy lesz, sőt minden idők "legnagyobbja" (bár azt nem tudni, milyen értelemben).
• Cél: a növekedés, a munkahelyteremtés, a munkahelyek megőrzése.
• „Nem azonnal, de mindenkinek lesz munkája.”
• „Minden teljesítmény nélkül szabad-e adni minden embernek 50-100 ezer forintot, biztosan jó ötlet-e ez?”
• A csomag kidolgozásába bevonták a jegybankot, a gazdasági kamarákat, valamint vállalkozói érdekképviseleteket – legalábbis a véleményüket kikérték, mit tartanának szükségesnek. Ugyanígy a 2020-as költségvetés átírására és a 2021-es büdzsé megalkotására.

Aki nem dolgozik, ne is egyék

A fentiekhez meg kell jegyezni, hogy vélhetően a csomag részletei még képlékenyek, a kormány március 30-án még konzultált a gazdasági szervezetekkel. Továbbá a miniszterelnök szavaira sem kell feltétlenül mérget venni, az iskolák bezárását például még elutasította annak a pénteknek a reggelén, amelyiknek az estéjén elrendelték az otthoni oktatást – persze a mostani, önmagában is folyamatosan változó helyzetben egyáltalán nem hátrány, hogy a miniszterelnök nyitott a környezetében dolgozók véleményére, az új információkra, és ha kell, megváltoztatja a döntéseit.

Ezt szem előtt tartva nagyon úgy tűnik, hogy Orbán (és a kormány) a mostani krízishelyzetben is tartja magát ahhoz a 2010 óta hangoztatott filozófiához, hogy a lakosságnak nem szabad segélyt adni – sőt lehetőség szerint semmiféle pénzbeli juttatást. Ennek legmarkánsabb manifesztációja 2010 után a közmunka bevezetése és felfuttatása volt a munkanélküli juttatások, illetve a közmunkába beszálló rétegnek korábban nyújtott segélyek drasztikus megnyirbálásával. De ezt a filozófiát tükrözi az is, hogy a családtámogatási juttatásokat is jelentős részben beépítették az adórendszerbe, és a szülők adókedvezmény formájában kapják azokat – már ha dolgoznak, természetesen.

Ha a kormány tartja magát ehhez a filozófiához, akkor nem várható a jelenleg rendkívül szűkmarkú munkanélküli segély (hivatalosan álláskeresési járadék) megerősítése, se összegben, se időtartamban. (Ezt egyébként hetekkel ezelőtt Orbán Viktor ki is mondta egy parlamenti ülésen, akkor azzal érvelt, hogy ez egyenes út lenne a megszorításokhoz, márpedig azt a magyarok nem szeretik.)

Elképzelhető viszont az állami támogatással működtetett, vagyis közmunkaprogram ismételt felfuttatása, azoknak az utcára került munkavállalóknak, akik a munkanélküli segély három hónapos időtartama alatt sem találnak új állást.

Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a közmunkaprogrammal szembeni összes, a 2010-es évek elején felmerült kritika újra aktuális lesz, méghozzá hatványozottan. Ha esetleg több százezer új közmunkás kerül a rendszerbe, lesz-e nekik értelmes munka? Ha igen, milyen formában? Tényleg arra van-e szükség, hogy egy képzett, dolgozni tudó és akaró, a munkáját a járvány miatt elvesztő – mondjuk – pincér, netán autóipari beszállítónál dolgozó munkás az árokparton szedegesse a faleveleket ahelyett, hogy állásinterjúkra járjon, vagy esetleg valami értelmesebb feladatot kap? Ha hónapok múlva is érvényben lesznek még (akár a jelenleginél enyhébb) korlátozó intézkedések a járvány miatt, az új közmunkások tízezreit, százezreit küldik majd home office-ba?

Éhezhet, aki nem képes kitörni a közmunkából

A kormány befagyasztotta a közfoglalkoztatottak bérét, közben pedig nem segít a közmunkában ragadt ezreknek.

Maradnia kell gazdaságnak, amit újra lehet indítani

A kormányban azzal kalkulálhatnak, hogy ez a helyzet nem fog előállni, a válság neheze nem lesz hosszú, a gazdaság gyorsan újra fog indulni – a közgazdászok által V-alakú válságként emlegetett forgatókönyvet tekinti a Magyar Nemzeti Bank is az optimista lefolyásnak, szemben az U alakú görbével, amely egy elhúzódó pangást, rosszabb esetben recessziót jelent az újbóli felemelkedés előtt.

Az állam feladata tehát az, hogy – a jegybank monetáris eszközei mellett – ezt a gyors újraindulást serkentse. Aminek eredményeképp még ha hirtelen több százezer munkanélküli lesz is, ezek nagy része relatíve gyorsan újra el tudna majd helyezkedni. Erre utal, hogy a miniszterelnök rendszeresen a gazdaság újraindításáról, felpörgetéséről, munkahelyteremtésről beszél, nem pedig válságkezelésről. Persze ez lehet retorikai fogás is.

Ugyanakkor az egyértelműnek tűnik, hogy a mostani válság nem hagyományos, egyelőre Magyarország (és a világ számos más országának) gazdasága mesterségesen lett leállítva, nem pedig magától, belső okok miatt omlott össze.

Az újraindításhoz viszont az kell, hogy a vállalkozások és a munkavállalók át tudják vészelni ezt az időszakot – ha túl sok cég megy csődbe, túl sok üzleti kapcsolat bomlik fel, túl sok munkavállaló kerül az utcára, akkor kisebb lesz az újraindítható gazdaság, és

ha a kormány beleszakad, akkor se lesz mit felpörgetni.

Egyelőre nem tudni, mikor fut ki a járvány, és mikor lehet feloldani (akár részlegesen) a korlátozó intézkedéseket. A kormánynak erre nyilván vannak járványügyi és gazdasági modelljei, de az is biztos, hogy biztosat nem tud senki. Ezért kérdéses, hogy az eddigi intézkedések elegendőek-e, illetve nem késett-e el a kormány a komolyabb beavatkozásokkal.

Egészségügyi befektetéseket, komolyabb gazdasági lépéseket várnak a kormánytól a közgazdászok

Azonnali intézkedésekkel meg kell akadályozni, hogy a családokat és a vállalatokat tönkretevő csődhelyzetek alakuljanak ki - figyelmeztetnek nyílt levelükben szakértők.

Megfontolt, célzott lépésekből állhat a csomag

Egyáltalán nem biztos, hogy a kormány elkésett az intézkedésekkel, és az sem biztos, hogy jelenleg helyes megoldás irdatlan mennyiségű pénzeket ráönteni a gazdaságra, ahogy teszi például Lengyelország, ahol a GDP 9 százalékára rúgó csomagot fogadtak el – mondja a hvg.hu-nak Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Egyrészt nem biztos, hogy a pluszpénz egyáltalán segít a kényszerűen leállított gazdaság szereplőinek: például a feltételek nélkül a lakosságnak kiutalt összegek (amivel próbálkoznak több országban) ideiglenesen megdobhatják a keresletet, de rövid távon se elegendőek ahhoz, hogy a vállalkozások talpon tudjanak maradni, a munkavállalók pedig ne veszítsék el a munkahelyüket.

Másrészt

a mentőcsomagok ára az államadósságot növeli, ami pár év múlva komoly adósságválságot okozhat,

különösen a járvány által erősen sújtott, és magas államadósságról induló déli uniós tagállamokban. A magyar gazdaságpolitika jellemzően hosszú távon gondolkozik, és

a GDP közel 70 százalékán álló államadósság mellett a kormány valószínűleg nem akar elszállni.

A gazdaságélénkítési csomag ezért várhatóan megfontolt, célzott lépésekből fog állni – véli Virovácz Péter. Majd csak évek múlva fog kiderülni, hogy melyik válságkezelési módszer volt hatékonyabb.

A legfontosabb a munkahelyek megőrzése

Ha a csomag nagy lesz, ahogy a miniszterelnök ígérte, akkor a GDP 3-5 százaléka lehet a mérete. Így az államadósságot mindenképpen növelni fogja, az egyelőre nagy kérdés, ki fogja finanszírozni, vagyis ki fogja megvásárolni a kibocsátott állampapírokat: külföldi szereplők vagy belföldi szereplők, esetleg közvetlenül a jegybank? Az MNB a válság miatt lazított szabályok közt ezt megtehetné, de még nem jelezték, élnek-e a lehetőséggel.

A kormánytagok nyilatkozatai alapján Virovácz Péter szerint az elsődleges cél a munkahelyek megvédése lesz. Helyesen, válságban a munkanélküliség nagyon gyorsan tud növekedni, de a rátát már sokkal nehezebb letornázni, ahogy azt a 2008-as válságban is láttuk. Ráadásul mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak sokkal könnyebb, ha a járvány miatti korlátozások után minden folytatódhat úgy (vagy majdnem úgy), mint korábban, és nem kell új munkahelyet vagy új munkavállalót keresni. A munkahelyek megőrzésére fontos eszköz lehet, ha az állam átvállalja azon munkavállalók csökkentett bérének egy részét, akiket amúgy a munkáltatójuk fizetés nélküli szabadságra küldene vagy elbocsátana. Az állam, a munkáltatók és a munkavállalók így megosztva viselik a válság jelentette terhet – Virovácz Péter szerint

ez nem jelentené azt, hogy az emberek a semmiért kapnának pénzt, így belefér a kormány munkaerőpiaci filozófiájába.

A vállalkozások támogatására szolgáló intézkedések széles skálájáról válogathat a kormány, Virovácz Péter azt biztosra veszi, hogy direkt pénzbeli támogatást se a vállalkozások, se a lakosság nem fognak kapni. Az állam garanciákat nyújthat a cégek hitelfelvételéhez, vagy egy állami alapon keresztül tőkét nyújthat számukra. A gazdaság újraindítása során az állam megrendelésekkel generálhat keresletet egyes szektorokban. Erre az építőiparban elég könnyen van lehetőség – az ágazati szereplők maguk is várják az állami segítséget, de a szolgáltató szektorban és az egyelőre leginkább érintett turizmusban, vendéglátásban már nehezebb a helyzet.

Utóbbi területeket a kormány megpróbálhatja vonzóbbá tenni a lakossági fogyasztás számára, például ha még nagyobb adókedvezményt vezet be a SZÉP-kártya formájában juttatott cafetéria esetében.

Nem véletlen, hogy a miniszterelnök elsősorban a gazdaság újraindításáról beszél,

ha a csomagot április 6-7-én jelentik be, az intézkedések nagy része majd csak április közepén, május elején léphet belőle életbe

– amikor remélhetően már enyhülni fog a járvány, és legalábbis el lehet kezdeni újra kinyitni az országot.

Az iparkamaráknak nagyon konkrét javaslataik vannak

Ahogy említettük, a kormány piaci szervezetek véleményét is kikérte a csomaggal (és a központi költségvetésekkel) kapcsolatban. Beleértve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK), amelynek vezetésével amúgy is jó kapcsolatokat ápol. A MKIK már közzétette saját javaslatcsomagját, így jó esély van rá, hogy annak több eleme bekerül a kormány intézkedései közé.

A MKIK javaslatainak főbb pontjai:

• Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása,
• Munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése,
• Életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása,
• Szolidaritási, közjót biztosító intézkedések.

Ami a munkahelyek megtartását illeti, rövid távú intézkedésként az iparkamara szerint az államnak járulékok és adók elengedésével és eltolásával kellene enyhítenie a vállalkozások terheit. (Több ágazatban a kormány már élt a kata, illetve bizonyos járulékok fizetésének felfüggesztésével, egyelőre június 30-ig, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig a múlt heti kormányinfón azt helyezte kilátásba, hogy a katafizetés alóli felmentést további tevékenységi körökre terjesztik ki.) Továbbá az állam kölcsönt nyújthatna a kifizetett bér arányában, és ennek a visszafizetési határideje lehetne 2021 és/vagy 2022. A MKIK szerint a munkavállaló közvetlenül is támogatható, ha megállapodást köt a munkáltatóval, hogy kiveszi az időarányos szabadságát és azt követően a bérének meghatározott részének biztosítása mellett otthon marad. Például ez az arány lehetne 60 százalékos bér, amihez az állam 20 százalékos kiegészítést biztosít, a dolgozó 20 százalékos jövedelemcsökkenést visel el. Szintén rövid távú intézkedésként

minden 2020. március 1. után lett munkanélküli kapjon egyszeri anyagi támogatást.

A hosszú távú intézkedések közt

a MKIK javasolja az álláskeresési támogatás időtartamának minimum 180 napra emelését,

amihez feltételeket célszerű rendelni. Emellett egy új típusú közmunkaprogram bevezetésére is javaslatot tesznek, például ahol állami beruházásokon dolgoznak.

A Nemzeti Válságkezelési Alap felállításához azonnal neki kellene kezdeni, hogy 2021-től működni tudjon. Ez egy elkülönített állami pénzalap lenne, amelynek célja az állam által meghatározott, természeti csapások (például koronavírus) okozta gazdasági károk enyhítését szolgáló kiemelt feladatok külső forrásokból (is) történő finanszírozása. Az alap mérete 2000-4000 milliárd forint lenne fokozatos feltöltéssel, a pénzt a központi költségvetésnek kellene beletenni, továbbá

lehetne bevétele állami vagyon hasznosításából, kötvénykibocsátásból, különadókból, vállalkozások rendszeres befizetéseiből.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) hasonló javaslattal állt elő, szerintük Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt.-t kellene létrehozni, amely alatt szakosított válságkezelő leányvállalatok működnének – összesen 1000 milliárd forint tőkével, amelyet a jegybank által felvásárolt kötvényekből teremtenének elő. A kamara több javaslatot dolgozott ki a létrehozandó társaságok (esetleg divíziók) funkciójára: többek között válságkezelő kockázati tőkebefektető, eszközkezelő és követeléskezelő cég is szerepel a javaslatban.