Speciális körülmények között tartották a frekvenciaárverést, 128 milliárd forint lett a bevétel.
Megrendezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az 5G-s frekvenciák árverését, a három szolgáltató mintegy 128 és fél milliárd forintot fizet az 5G-re is használható frekvenciákért.
Az NMHH közleménye szerint a tenderen „intenzív verseny bontakozott ki a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. részvételével”, a licitáló vállalatok három frekvenciasávban tizenöt évre szóló használati jogosultságot vettek.
A három szolgáltató az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhatott, hogy az adott sávban mennyi frekvenciablokkra tart igényt.
- A Magyar Telekom a 700 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 2100 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban 120 MHz-et nyert el.
- A Telenor a 700 MHz-es sávban kétszer 5 MHz-et szerzett, nem szerzett frekvenciát a 2100 MHz-es sávban, a 3600 MHz-es sávban pedig 140 MHz-re licitált sikerrel.
- A Vodafone a 700 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 2100 MHz-es sávban kétszer 5 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban 50 MHz-et szerzett.
- A 2600 MHz-es sávban egyik szolgáltató sem nyújtott be ajánlatot.
Az árverés a járványhelyzet miatt speciális körülmények között zajlott. Az NMHH a helyszínen gondoskodott a rendezvény általános egészségügyi felügyeletéről, és az árverés valamennyi résztvevője számára a kialakult helyzetben szükséges védőfelszerelésekről.
A megszerzett frekvenciák használati jogosultságai egységesen 2035-ben járnak le. A 700 MHz-es frekvenciasáv csak azután lesz használható, ha erről a sávról a műsorszórás véglegesen elköltözik, azaz legkorábban 2020. szeptember 6-a után. A jogosultságok időtartama egyszer – változatlan feltételekkel, a frekvenciahasználati jogosultságért újabb egyszeri díj megfizetése nélkül – további öt évvel meghosszabbítható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.