Új programot nem hirdetett sem a kormány, sem a jegybank, sem a kamara az MKIK gazdasági évnyitóján, elhangzott azonban egy ígéret: a kormány kész támogatni a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került gazdasági szereplőket. Orbán Viktor egyenesen gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett, amihez az MKIK segítségét kérte. Ami az időzítést illeti: a miniszterelnök szerint április végén lehet reálisan értékelni a járvány hatásait, erre az időre vár egy elemzést a kamarától.

A kormányfő azonban más kockázatokról is beszélt a rendezvényen, amely elsősorban mégis a fideszes unortodox gazdaságpolitika tíz évének dicsérete lett. Ahogy Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, a feladat az, hogy megőrizze a magyar gazdaság a vívmányokat.

A magyar gazdaság főszereplői mindenesetre úgy kezelték, hogy a régóta emlegetett, most a koronavírus formájában körvonalazódó gazdasági válsághelyzetet minden bizonytalansága ellenére képesek lesznek uralni. Pedig a probléma súlyosságáról Parragh László, a kamara elnöke annyit mondott: lesznek olyan szereplők, akik össze is omolhatnak a koronavírus miatt. Varga Mihály ezért arról beszélt: a járvány miatt szükségessé vált felgyorsítani a versenyképességi intézkedéseket, hiszen rövid távon az segítheti a gazdasági szereplőket a kilábalásban.

Ezzel zárjuk tudósításunk, várjuk a konkrét intézkedéseket.

Orbán Viktor után újra Parragh László tér vissza a pulpitushoz, aki a koronavírussal kapcsolatos felmérésükről beszél. Szerinte

félő, hogy össze is omolhatnak ágazatok a járvány miatt.

Rövid távú következményként azonban bejelenti: a Szakma sztár vetélkedőt nem egy helyszínen rendezik meg, nem vállalják a kockázatot, hogy több tízezer gyereket utaztassanak.

Orbán szót ejt a kockázatok között a Brexitről is. "A világ talán leghatékonyabban gondolkodni képes nemzetének távozásával egy versenyképes növekedés mellett elkötelezett tagot veszített el az unió, ahol így meggyengült a versenyképességi szempont, megerősödött a szocialisztikus nézőpont a gazdaságpolitikában"  hangsúlyozza, példaként pedig az EU ezekben a percekben kiadott iparpolitikai irányvonalait említi, ahol "olyan dolgok merülnek fel, mint az igazságos adózás".

Emiatt is a kamarát szólítja fel, hogy segítse a kormányt egy gazdaságvédelmi akcióterv megalkotásában, ami minden bizonnyal meg fog születni – fejezi be Orbán a borús képeket.

Ha 5-6 hónapos lefutással számolunk, nem csak az ipar szenvedhet az ellátási lánc akadozása miatt, de a turizmus is komoly károkat szenved – emeli ki Orbán. Szerinte a kamara április végén, május elején lesz abban a helyzetben, hogy megmondja, milyen károkat szenvednek el az üzleti szférában. Ekkor mondhatják meg – fordul Parragh felé –, hogy milyen eszközökkel tudja segíteni a kormány a vállalkozásokat.

A döntéshozóknak azt kell tudniuk, hogy az egyes ágazatokban milyen, mekkora a baj, és milyen eszközökkel lehet orvosolni, ha ugyan – teszi hozzá, ehhez vár a kamarától április végére egy jelentést.

Azt a célt azonban nem adjuk fel, hogy a magyar növekedés legalább két százalékponttal gyorsabb növekedést produkáljon az EU-nál.

És visszakanyarodva a furcsa iránytól: a lényeg az, hogyan kell megőrizni a sikereket. Most pedig az lesz a lényeg, hogy másokhoz képest milyen előnyt lehet tartani.

Varga és Orbán itt a két százalékpontos előnyt tartja reálisnak szemben Matolcsy 3 százalékos ambíciójával.

Most azonban brutális változásra kell felkészülnünk – idézi fel a koronavírussal kapcsolatos üzletemberi felmérések eredményét. Szerinte csak a legrosszabb forgatókönyv reális, a világjárványé, erre kell most felkészülni.

Ez azt is jelenti, hogy a korábbi irány nem elég, sok mindent másképp kell csinálni, rövid távon ki kell lépni a komfortzónából – mondja Orbán, aki felidézi, hogy tegnap összehívott egy tanácsot, ahol a következőkre jutottak.

A legnagyobb gond az, hogy

vakcina nem lesz, így a pszichológiai bizonytalanság marad, hiszen lehet, hogy többen halnak meg influenzában, de ott legalább van az oltás bizonysága, itt védtelenek vagyunk.

Velünk lesz a következő hónapokban ez az érzés, ez befolyásolja a gazdasági tevékenységet is – teszi hozzá.

A miniszterelnök a siker titkairól beszél, és jön az első focihasonlat – hogy mindenki azt az egy tényezőt keresi, ami megadja a választ arra, mi működik, és mi nem.

"A történelem eldönti, hogy ezt megtaláltuk, vagy sem, de a legmeghatározóbb az, hogy legalább valamit gondoltunk erről az egy tényezőről. Ez pedig az volt, hogyan látod a saját népedet, mi az, ami működik, és mi nem. Ezen a liberálisok gúnyolódni szoktak, de szerintem a nemzetkarakterológia a legfontosabb" – fogalmaz Orbán.

A kulturantropológiai okfejtés lényege az, hogy ha ellenállásba ütköző lépésekkel próbálkozik, az nem fog működni. "A magyarok alapvetően büszkék akarnak lenni" – Orbán szerint ez a kulcsa mindennek, azon túl, hogy jó emberek akarunk lenni.

Szerinte ezt kell megtalálni, de bonyolult feladat, hiszen a magyarok ezen túl nem bírják a harsogást, és nem akarnak magamutogatók sem lenni, hiszen alapvetően szemérmes nép a magyar. Ezeket az ösztönöket kellett megszólítani a gazdaságpolitikában, és ez sikeres volt – folytatja a miniszterelnök. "Ezért beszélek az elmúlt tíz év sikereiről én, mert a magyarok sose fognak."

Ezért nem működött a kommunizmus, amely ezt tagadja, vagy a nácizmus sem, amely viszont a fajhoz kötötte a büszkeséget. Ezért nagy kérdés a magyarok számára, hogy melyiket utálja jobban. A NAT körüli vita is erről szól: hogy mire neveljük a gyerekeket. Hogy milyen büszkeséget plántáljunk beléjük.

Bennem is felmerül, hogy az talán még sincs rendben, hogy mi látjuk a megoldást, és más nem – osztja meg dilemmáit az unortodox politikai megoldásokkal kapcsolatban Orbán, de szerinte van olyan, hogy annak van igaza, aki szembement az autópályán.

Fontos az is, hogy a gazdasági élet szereplői támogatták a kormányt – teszi hozzá, felidézve, hogy Csányi Sándor OTP-vezér ugyan rühellte a bankadót, de jó tanácsokkal látta el a kormányt ezzel kapcsolatban. Ma pedig sikeres a bankszektor.

Orbán szerint a tíz év eredményeit a 2008-as válságnak betudható 2010-es kétharmados felhatalmazásnak köszönhető politikai stabilitás, a világos célok, az unortodox politikai miatti nyomás elviselése határozta meg.

És persze az IMF hazaküldése – ennek újabb felemlegetése nagyon kis tapsot vált ki a nézősereg soraiban, de Orbán azért hozzáteszi, nem csak a delegációt ebrudalták ki, de a hitelt is visszafizették azért a valutaalapnak.

A miniszterelnök szerint fontos a piaci szereplők bizalma is – az első évek bizonytalansága után ezt is visszaszereztük, teszi hozzá. Hozzáteszi: volt, akiét nem kellett visszaszerezni, ez Demján Sándor volt szerinte, aki már 2009-ben bizalmat fektetett a Fidesz képviselte váltásba. Kiemeli még Szijjártó Pétert is, aki fontos szerepet játszott a külföldi befektetők meggyőzésében.

"Önbizalom is kell, de azzal nem szoktak minket vádolni, hogy az ne lenne" – teszi hozzá, derültséget okozva az üzletemberek között.

A jegybankelnökhöz és a pénzügyminiszterhez hasonlóan Orbán is arról beszél, hogy a sikert nem lehet önmagában a gazdasági növekedésen keresztül értékelni, fontos a pénzügyi stabilitás is.

Szerinte az államadósság hamarosan 60 százalék alá kerül – ez az uniós elvárás is. A devizaadósság ezen belül legyen "nulla, ez a legjobb szám" – az a jó, ha az adósság teljes egészében "magyar tulajdonban legyen", mert akkor "a kezünkben van a sorsunk".

2012-höz képest 2019-ben az államadósság utáni kamatkiadás 900 milliárddal volt kevesebb – folytatja Orbán, dicsérve az MNB politikáját. (Matolcsy György 2013 márciusa óta áll a jegybank élén.)

Az infláció "féken van tartva", a folyó fizetési mérleg is pozitív lett – bár tavaly volt "egy kis hiány", mondja a miniszterelnök, aki szerint a külkereskedelmi többlettel a "legsúlyosabb sebet sikerült begyógyítani". A munkaerőpiacon is fontos az egyensúly – folytatja tovább, tudósítónk mellett ülő kollégánk pedig csendben megjegyzi, "nem egy könyvet olvasunk".