A bíróság úgy döntött: az a körülmény, hogy a különadók leginkább a külföldi tulajdonú cégeket terhelik, nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, mert a piacok valós helyzetét tükrözi, hogy a legnagyobb árbevételű cégek fizetik a legtöbb adót.
Összeegyeztethetőek az uniós irányelvekkel a magyar távközlési és a kereskedelmi különadók – mondta ki az EU Bírósága. A szabályozást a Tesco-Global Áruházak és a Vodafone támadta meg.
Az ítéletben arra emlékeztettek, hogy az adókivetés tagállami jogkör az EU-ban, az uniós testületeknek csak akkor van dolguk vele, ha tiltott állami támogatásnak minősül az adórendszer egy-egy pontja.
Arra jutottak azonban, hogy minden olyan cég köteles fizetni a különadót, amely Magyarországon működik, vagyis ebből a szempontból a törvény nem tesz különbséget a magyarok és a külföldiek között. Az igaz, hogy a távközlési piacon és a kereskedelemben is a külföldi tulajdonú vállalatoknak kellett több adót fizetniük, csakhogy
az a körülmény, hogy a szóban forgó különadók legnagyobb részét más tagállamok természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában álló adóalanyok viselik, nem elegendő annak megállapításához, hogy velük szemben hátrányos megkülönböztetés áll fenn.
A Vodafone Magyarország annyival kommentálta a ítéletet: tudomásul veszi a döntést, "a krízisadót ugyan vitatta, de folyamatosan és maradéktalanul befizette a gazdaságilag nehéz időkben is".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.