Az Állatkert új gazdasági igazgatója átvilágította a folyamatosan dráguló Biodóm-beruházást. Mi is szerettünk volna rálátni az elszálló költségekre és az Állatkert által kért plusz 20 milliárd megalapozottságára, így közérdekű adatigényléssel fordultunk az Állatkerthez. A válaszokból azonban nem derül ki, Persányi Miklós főigazgató pontosan mire mondta be a további 20 milliárdos igényt.
A Fővárosi Állat- és Növénykert új gazdasági igazgatója átvilágította az Állatkert eddigi gazdálkodását, a jelentés már a főpolgármester előtt van – értesült a hvg.hu. Mézes Rózsának nem elsősorban a Biodóm elszálló költségeit kellett megnéznie, de minden bizonnyal ez a jelentése legizgalmasabb része. A 12 milliárdosnak indult projekt költsége ugyanis jelenleg 63 milliárdnál tart, ha azt a 20 milliárd forintot is beleszámoljuk, amit az Állatkert főigazgatója, Persányi Miklós decemberben kért a beruházás befejezéséhez. A kormány nem akar, a főváros pedig nem tud több pénzt adni, így lehet, csak egy üres csontváz marad az Európa egyik legnagyobb turisztikai attrakciójaként emlegetett épület.
A beruházást nem csak a gazdasági igazgató vizsgálta, hanem Karácsony Gergelyék felkérésére az Enviroduna Beruházás és Előkészítő Kft.-t is megnézi, mennyiből lehet befejezni a projektet. Ennek még nincs eredménye, az előzetes számítások szerint 4-6 hónapig is eltarthat. Az elszálló árak miatt nem véletlen ez a szoros fogás, hiszen mindeddig nem derült ki, hogy Persányi Miklós pontosan mire kéri az újabb 20 milliárdot. A HVG által az Állatkerttől kikért közérdekű adatigénylésre befutott válaszok alapján pedig úgy tűnik, Persányi vagy csak megtippelte a várható pluszköltség nagyságát, vagy továbbra sem akarja elmondani, mi mennyibe kerül, és hol számolták el magukat a kezdeti kalkulációkhoz képest.
Pontos ár? Hát az nincs
A többi között kikértünk minden dokumentumot, amelyben Persányi Miklós a kormány, illetve a főváros felé jelezte – ha jelezte – az elszálló árakat, illetve azt tudakoltuk, miért nem jönnek ki a 2017-ben kért és kapott 43,7 milliárdos keretből. Egy nagyon általános választ kaptunk csupán: "a kormány döntését a 43,7 milliárd forintról a 2016 második felében, 2017 elején készített költségbecslések alapozták meg. A tervezők, becslők, állatkerti szakemberek az akkori tudásból kiindulva, az akkor rendelkezésre álló tervekre, kisebb projektterületre számolva, akkori szakmai előírásokra építették, és alappal gondolhatták, hogy ennél több pénzre nem lesz szükség."
Aztán mégis lett: "2018 végén, 2019 elején már elkészültek a fővállalkozó (Garancsi István cége a Market Zrt. – a szerk.) vállalása eredményeként a kiviteli terveknek azok a változatai, amelyek számos, korábban nem ismert feladatot tartalmaztak, vagy a korábbi mennyiségek becsléseit megváltoztatták."
Összességében – így Persányiék –
a projekt végeredménye érdekében emelkedett a bekerülési költség – illetve várhatóan emelkedik, hiszen pontosabb számok csak a közbeszerzési eljárások alapján lesznek –, ugyanis nagyobb területen, jobban működtethető létesítményekkel, több látogatói élménnyel és szolgáltatással, több közösségi értékkel, nagyobb közösségi haszonnal jöhet létre a Pannon Park.
Azt azért egy másik kérdésre adott válaszukban megjegyzik, 2019 elején készült egy új áttekintés a munkák teljes körű, magas színvonalú megvalósításához. Az abban foglaltakból természetesen lehet válogatni. Két ilyen példát mutatunk. Az egyik a Hullámvasút-Mesecsónak műemléké, melynek egyszerű technikai rekonstrukciója 700-750 millióba kerülne (ezt tervezték 2017-ben), de meg lehet csinálni 2,5 milliárdból is (ez a 2019-es ötlet), úgy biztonságosabb, kevésbé balesetveszélyes, és több élményelem is van benne.
Ide sorolható a vendéglátás tárgyi eszközeire fordítandó 660 millió is. Korábban inkább egy leendő üzemeltetőt akartak szerezni, de közben rájöttek, "ha az üzemi bevételeket magasabb szintre lehet beállítani, akkor az üzemi költségek fedezete is nagyobb". Ha jól értjük a kacifántos szöveget, ez azt jelentheti, hogy ha az Állatkert veszi meg az utolsó kávéscsészét is, akkor drágábban tudja kiadni az éttermet. Az a válaszból nem derült ki, hogy minek kell ilyen jelentős üzleti kockázatot vállalni az üzemeltető helyett, különösen akkor, ha nincs pénz a projekt lényegi részeire. Ezekről amúgy le is lehet mondani, de akkor is jelentkeznek olyan feladatok, aminek költsége van – írták.
Több a szakértelem, jobbak a tervek
A drágulás indokaként felhozták azt is, hogy a gyakorlati kivitelezhetőség miatt módosult az eredeti műszaki tartalom, valamint
a terveket hazai és nemzetközi szakértők is ellenőrizték, és szükségszerű állatjóléti, üzemeltetési észszerűsítéseket, aktuális szabályok beépítését és más, fontos új elemeket javasoltak.
Itt azért erősen elgondolkodtunk azon, vajon az eredeti terveket ki és hogyan rakta össze. Mindenesetre Persányiék szerint
többlet szakértelem jelent meg az Állatkertnél 2019-ben, amikor üzemeltetési szakemberek is bekapcsolódhattak a beruházásba, akik a megoldásokat elemezték, javításokat javasoltak.
Van természetesen a kivédhetetlen faktor, ez pedig az építőipari árak elszállása. De romlott a forint is, így többe kerül az állatok, növények beszerzése. A válaszukban nagyságrendileg sem forintosították, hogy ez a két tényező mennyit vihet el a 20 milliárdból (arra hivatkozva, hogy ezt majd csak a közbeszerzési eljárások után tudják megmondani), de százalékokat legalább megadtak. Azt írták, az építés-kivitelezés költségei bizonyos esetekben 25-60 százalékkal emelkedtek, jóval többe kerül például a műszikla-dekoráció megépítése.
Kértük az Állatkert vezetését, hogy becsülje meg, mennyi kell feltétlenül ahhoz, hogy a Biodóm megnyisson, illetve mennyit lehet spórolni azzal, ha szakaszosan adják át a létesítményt, például a 2 millió literesre tervezett cápamedence nélkül. A kérdés első felénél a pontos választ nélkülözve azt írták, hogy a főváros által elrendelt vizsgálat végén lehet a minimum összeget megmondani, de a szám akkor sem lesz pontos, hiszen még le kell folytatni számos közbeszerzési eljárást.
A különböző idő- és forrásszcenáriókra készültek elemzések, megnézték, mivel jár, ha
- egyszerre készül el a Biodóm,
- 2021-22-re csak az Akvárium lesz meg,
- vagy csak az Ősvadon
- esetleg valami/minden, csak alacsonyabb műszaki tartalommal,
- vagy egyáltalán nem készül el semmi.
Konkrét számokat természetesen ez esetben sem csatoltak a válaszhoz, csak a zanzát:
legtöbb előnnyel és legkevesebb hátránnyal az jár, ha egyszerre készül el a Biodóm.
Decemberben mutatták be a félkész épületet
Az azért kiderült, hogy becsléseik szerint az üzemeltetés évente nagyjából 1-1,3 milliárd forintba kerülne, ahogy az is, hogy a beruházás miatt eddig 115 fát vágtak ki, de állításuk szerint ezeket állapotuk miatt muszáj is volt.
Ott volt, hol nem volt
Nehéz követni, hogy pontosan mi tartozik bele a projektbe, és mi nem, ezért több nyilatkozatra tételesen rákérdeztünk. Például úgy hivatkoztak a fejlesztési terület növekedésére, mikor az abban érintett területekről (az egykori Varannó utca egy része, az egykori Toxikológiai Intézet és a MÁV Nyugati pályaudvarhoz tartozó területei) már 2017-ben is a projekt részeként beszéltek. Ami alapján logikusnak tűnt, hogy az azokkal kapcsolatos költségekkel eleve számoltak, de most kiderült, hogy mégsem. Azt a választ kaptuk, hogy az érintett területek kormány- és önkormányzati határozatokkal kerültek használatukba, melynek jogi rendezése több évig húzódott, illetve a mai napig is tart, ezért nem lehetett rájuk minden beruházás-előkészítő folyamatot elvégezni.
Kíváncsiak voltunk arra is, kinek jutott eszébe a Hermina út rendbetételének beerőltetése – korábban ugyanis Persányi azt is költségnövelő tényezőnek nevezte –, mire kiderült, ez mégsem a projekt része, ők csak felhívták a döntéshozók figyelmét az út állapotára, és kezdeményezték annak jó állapotba hozását, 800 millió forintból.
Összegezve a válaszokat, csak a megismert számok alapján arra jutottunk, legalább 4 milliárd forinttal minden további nélkül csökkenthető a Biodóm költségvetése, legfeljebb a vendéglősnek kell beszereznie az eszcájgot, a fővárosnak kell leaszfaltoznia a Hermina utat, és egyelőre elmarad a Vidámparktól örökölt műemlék játékok felújítása.
Többször rákérdeztünk arra, kinek a hibája/felelőssége, hogy ennyire elszállt a projekt ára, de ezt a kérdést minden lehetséges alkalommal negligálták. Persányi személyes felelősségét is firtattuk, de miután közérdekű adatigénylés formájában küldtük el kérdéseinket, erre jött a legszebb válasz:
a fenti kérdéssel kapcsolatos adatot a Fővárosi Állat- és Növénykert nem kezel.
Azt pedig, írják, nem dolguk kommentálni, hogy Karácsony Gergely szerint túl nagy lépték volt az Állatkert számára ez a beruházás.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.