Bedőlhet a megálmodott projekt, ha az állam vagy a főváros nem fizet plusz 20 milliárd forintot a biodóm befejezésére. Patthelyzet van, nyilván ettől nem volt független az a keddi sajtóbemutató, amelyet az Állatkert igazgatója tartott a félkész épületben.
Nagyot álmodott Persányi Miklós állatkert-igazgató 6-7 éve, mikor lerakta a kert részét képező Pannon Park terveit a főváros, majd a kormány asztalára, melyre azok rá is bólintottak. A cechet végül az állam állta, a költségeket 20 milliárd forinttal egyszer már emelték. A látványtervek impozánsak voltak, az öt hektáros területre sétányokat, kültéri állatkifutókat képzeltek, a fő attrakció pedig az 1,7 hektáros biodóm volt, amely
rossz időjárás esetén is négyévszakos bemutatóként szolgálja a nagyközönséget.
Ide helyezték volna a többi között a nagyobb testű emlősállatokat – az elefántoknak egy nagy közös teret terveztek –, ahogy a vemhes állatoknak ugyanitt biztosítottak volna szülőszobát. A biodómhoz külső kifutók is kapcsolódnak, de az állatok fele csak belső térben élt volna.
Ide szánta Persányi Miklós a Pannon-tenger akváriumot is, a legfőbb látványosságnak egy több mint 2 millió literes cápamendencét képzelt el, de az akvárium más medencéjében tengeri teheneket is bemutattak volna. Összességében az egykori pannon ősvadont igyekeztek volna felidézni.
A Pannon Park, és benne a biodóm az állatkerti kiállítástechnika legkorszerűbb megoldásait fogja felvonultatni, olyan különleges látogatói élményt kínálva, amely nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is egyedülállónak számít.
A terveket keresztülhúzza a valóság
Kérdés, hogy ezek a tervek megvalósulnak-e, ugyanis a véglegesítéshez az Állatkert számításai szerint hiányzik durván 20 milliárd forint, de arról nincs megegyezés, ki állja ezt az összeget, a főváros vagy az állam. A probléma a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsülésén is szóba került, Karácsony Gergely főpolgármester közölte, a fővárosnak nincs erre plusz 20 milliárd forintja, a kormány viszont nem tűnt segítőkésznek, kommunikációjuk alapján úgy tűnik, ők ezt fővárosi beruházásnak – így problémának – tekintik. Gulyás Gergely miniszter rá is tromfolt azzal, nem is érti, hogy kérhet Karácsony plusz pénzt úgy, hogy amúgy a Liget-projekt többi elemét beblokkolta a Fővárosi Közgyűlés.
A főváros viszont tolná le magáról a problémát: egy forrásunk azt mondja, szerintük ez kormányzati beruházás, nekik csak annyi közük van hozzá, hogy az Állatkert építi. Az új városvezetés – forrásunk elmondása szerint – amúgy is meghitelezett 7-8 milliárdot, mert az Emmi még nem írta alá a támogatási szerződést. Erre rákérdeztünk a tárcánál, még nem válaszoltak.
Szóval jelen állás szerint a biodóm épül, amíg a kormánytól korábban kapott, több mint 40 milliárdos keret kitart, de az a belső terek kialakítására biztosan nem elég.
Persányi Miklós állatkert-igazgató a félkész (pontosabban 75 százalékos készültségű) biodómot azért bemutatta kedden, nyilván nem függetlenül az anyagi gondoktól.
Persányi Miklóst megkérdeztük, hogyan szállt el újabb 20 milliárddal a költség, mire több tételt is felsorolt:
- A tervek leadása után kitalálták, kerítésen kívül is rendbe kéne hozni a közterületet, vissza kell ültetni a fasort. Ez 750 millió forintos tétel.
- Az eredeti elképzelésnél nagyobb lesz a fejlesztési terület, 2017-ben újabb területek kerültek az Állatkerthez, ezek rendezésének is van költsége.
- Az eredeti műszaki tartalom néhány ponton módosult menet közben, mert amit a tervező elgondolt, azt nem minden esetben tudja a kivitelező megvalósítani, kerültek bele új elemek is, vagy a régi került többe a tervezettnél.
- Az első körben kapott magas árajánlatok miatt az építkezés 9 hónapot csúszott, de már az elejétől leszerződtették a mérnököket, akik végig maradnak.
- A próbaüzem is hosszú idő, a tengeri medencét például fél évig kell tesztelni állatok nélkül.
- Sok termék, szolgáltatás ára nagyon megdrágult.
Persányi önkritikát is gyakorolt: azt mondta, a közgyűlés döntései kötik őket, a fejlesztéseket a kötelező célokmányok szerint hajtják végre, de nem professzionális ingatlanfejlesztők. A legjobb szakemberekkel próbálták a költségvetést elkészíttetni, de fel kellett, hogy ismerjék a korlátaikat:
ebben voltak olyan területek, amihez kevesek lehettünk.
Ő bízik abban, hogy sikerül olyan megoldást találni, amivel be lehet fejezni az építkezést, amit ő fővárosi beruházásként emlegetett. Ha van rá fedezet, jövő év végére megnyílhat a biodóm. Az ilyen beruházások jellemzően megtérülnek, volt, ahol két és félszeresére nőtt a stabil látogatói létszám. Kérdés, kiket vonzhat ez itthon: míg a főpolgármester korábban úgy tartotta, a turizmusnak is adhat ez egy lökést, Persányi Miklós szerint ennek inkább a budapestiek lesznek a haszonélvezői.
Azt a Népszava-információt cáfolta, hogy a biodóm áramfogyasztása egy kisebb kerületével vetekedne. Kispesttel tudták összehasonlítani az adatokat: míg a XIX. kerület energiafogyasztása éves szinten 830 ezer gigawatt, addig a biodóm a teljes üzemévben 10-15 ezer gigawatt energiát használna fel. Ez kevesebb egy plázáénál is. Ebből következően az áramhálózatot sem kell fejleszteni.
A biodóm belső terében ugyancsak parkrészek, sétányok és állattartó terek lesznek, mindez azonban fényáteresztő tető, afféle búra alatt kap majd helyet. Így amikor odakint rossz idő, kedvezőtlen időjárás van, a biodóm belsejében akkor is kellemes idő uralkodik majd, vagyis ez a hatalmas tér igazi négy évszakos bemutatóként fogja szolgálni a nagyközönséget.
A biodóm belsejében egyrészt azok a nagyobb testű emlősállatok kapnak helyet, amelyeknek a Pannon Park biodómot övező, szabad ég alatti kifutóit is szánjuk. Így például az elefántoknak a biodóm belsejében egy nagy közös terük is lesz, és több elkülönítő férőhellyel is készülünk, hogy például a vemhes állatok számára megfelelő szülőszobát tudjunk biztosítani. A biodómban lakó állatok másik fele az év mind a négy évszakában a belső térben élnek majd, hasonlóan például a Pálmaházban bemutatott állatok többségéhez. Lesznek köztük kisebb emlősök, madarak, különféle hüllők és más állatcsoportok képviselői is.
A biodóm belső terében kap helyet a Pannon-tenger akvárium is. Ennek legfőbb látványossága egy óriási, több mint kétmillió literes cápamedence lesz, de számos más tengeri állat is bemutatásra kerül majd az akvárium különböző medencéiben. Elképzeléseink szerint még manátuszokat (tengeri teheneket) is láthatnak majd itt a látogatók.
És hogy mi köze az elefántoknak, a bonobóknak, a manátuszoknak és a cápáknak Pannóniához, illetve a Kárpát-medencéhez? Hát az, hogy ezekkel az állatokkal igyekszünk felidézni az egykori pannon ősvadont! A Kárpát-medence földrajza, vízrajza, éghajlata illetve állat- és növényvilága ugyanis a múltban egészen más volt, mint a mai. A földtörténet harmadidőszakának miocén korában például, amely 23 millió évvel ezelőttől 5 millió évvel ezelőttig tartott (tehát jóval a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása után volt), a mai Magyarország területét részben tenger (Pannon-tenger), majd tó, illetve tóvidék (Pannon-tó) borította, kisebb-nagyobb szárazulatokkal, szigetekkel tarkítva. A területen több aktív vulkán is volt ekkoriban, a klíma pedig valamelyest melegebb volt a mostaninál. A szárazulatokon sokféle állat, köztük ősi orrszarvúfélék, ormányosok, emberszabásúak, a vizekben pedig többek között ősi tengeri tehenek, cápák és sok más érdekes állat élt.
A miocén, vagy – ha úgy tetszik – pannon ősvadon fajait persze nemigen lehet elevenen bemutatni, hiszen ezek mind évmilliókkal ezelőtt élt ősállatok, amelyekről csak ősmaradványok nyomán van tudomásunk. Ugyanakkor ezeknek a régen itt élt állatoknak ma is élnek leszármazottai, hozzájuk hasonlító rokonai. Csak éppen szinte mind távoli tájakon élnek, hiszen a mai Kárpát-medence területén sem orrszarvúak, sem elefántok, sem tengeri tehenek, sem cápák nem élnek vadon. A leendő Pannon Parkban az egykor itt élt állatok mai rokonai, leszármazottai segítségével igyekszünk felidézni, milyen élővilág jellemezhette a Kárpát-medencét 10-12 millió évvel ezelőtt. Vagyis ez lesz a fő rendezőelv, amely alapján a Pannon Parkban bemutatandó állatok köre kialakul.
A Pannon Park, és benne a biodóm az állatkerti kiállítástechnika legkorszerűbb megoldásait fogja felvonultatni, olyan különleges látogatói élményt kínálva, amely nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is egyedülállónak számít. A bemutató komplexumhoz természetesen számos kiegészítő létesítmény is kapcsolódik majd, a látogatóközponttól a vendéglátó egységeken át egészen a mosdókig.
A tulajdonképpeni Pannon Park mögötti területen egy kis angolparki zónát is ki szeretnénk alakítani. Mint ismeretes, a komplexum területe 2014-ben lett az Állatkert része, előtte 1950-től 2013-ig a megszűnt Vidámpark, még korábban, 1910-től 1950-ig pedig az egykori Angolpark működött ugyanitt (a Vidámparkot a korábbi Angolpark illetve a vurstli egyesített területén hozták létre 1950-ben, de a Pannon Park az egykori Vidámparknak csak azon területeit foglalja magába, amelyeket a Vidámpark maga az Angolparktól örökölt annak idején). A múlt ma is meglévő örökségeként két műemléki játéküzem, a hullámvasút és a mesecsónak áll itt: ezek eredetileg az Angolpark részei voltak, később a Vidámpark, 2014-ben pedig Állatkertünk örökölte meg őket. A tervünk az, hogy mindkét játéküzemet felújítjuk, és a nagyközönség a Pannon Park elkészültét követően újra birtokba veheti őket.
Hasonlóan jártunk el egyébként az ugyancsak műemléknek számító Schäftner-körhinta esetében is, amely a már átadott Holnemvolt Vár területén található. Ezt a körhintát – hasonlóan a hullámvasúthoz és a mesecsónakhoz – ugyancsak a Vidámparktól örököltük, 1950 előtt viszont az egykori vurstli játéküzemeinek egyike volt. A Holnemvolt Vár kialakításával párhuzamosan ezt a körhintát kívül-belül mutatósan felújítottuk, és nemcsak megnyitottuk a nagyközönség előtt, hanem környezetében egy kisebb vurstli zónát is kialakítottunk, az egykori vurstli világának felelevenítésére. Hasonlóra törekszünk a hullámvasút és a mesecsónak esetében is: mindkét játéküzemet felújítjuk, és egy kisebb angolparki zóna részeként nyitjuk majd meg látogatóink előtt.
Még csak most épül, de már Európa legjobb szabadidős épületének számít az állatkerti Biodóm
