Csak szándéknyilatkozat volt arra, hogy az állam eladja a Budapest Bankban meglévő részesedését, jogilag értelmezhető kötelezettség nem – derült ki két évvel az után, hogy letelt a határidő.
Vasárnap volt az ötéves évfordulója annak, hogy a magyar kormány, az Erste Group, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megállapodott a bankszektort átalakító szabályokról. A kormány abban három fontos ígéretet tett, a háromból egy azonban máig nem teljesült.
Az állt ugyanis a megállapodásban, hogy az állam nem szerez többségi befolyást a rendszerszinten fontos helyi bankokban, valamint a következő három évben, tehát 2018. február 9-ig magánkézbe adja a bankokban szerzett állami többséget.
Amikor aláírták az egyezséget, már csak az MKB volt az állam többségi tulajdonában, az azóta valóban magánbefektetőkhöz – egész pontosan Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz – került. Négy nappal az EBRD–Erste–kormány-megállapodás aláírása után azonban a magyar állam megvásárolta az amerikai GE Capitaltől a Budapest Bankot, és az azóta is állami tulajdonban van.
A Privátbankár most rákérdezett, mi az elakadás oka. Az EBRD-től azt a választ kapták, hogy a 2015-ös megállapodás „önmagában csak a vállalás teljesítésével kapcsolatos jóhiszeműséget fejezte ki, de egyik fél számára sem írt elő jogi értelmű kötelezettséget”. Arra pedig nincs semmiféle szankció, hogy a magyar kormány már két évet csúszik a saját ígéretével.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.