Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A pártok szeretik egymás politikusait vagyonosodási ügyekben támadni, de az átláthatatlanságra kormányokon átívelően nagyon vigyáztak mindig is. Majdnem volt az ügyben népszavazás, aztán mégsem. Most is lehetne tartani, van hitelesített kérdés, de addig marad a vagyonnyilatkozat, arra, hogy következtetéseket vonjunk le a vezetők anyagi helyzetéről.
Két vezető politikusnak sikerült elérnie, hogy meglepetést okozzon vagyonnyilatkozatával 2020 elején: Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kabinetirodáját vezető Rogán Antalnak. Ráadásul épp ellenkező okból, Orbán karrierje során először nulla forintos pénzügyi megtakarításról számolt be, Rogán viszont váratlanul villantott 809 millió forintot.
Orbán lassan nem áll meg saját lábán, Rogánt viszont egy hurrikán sem billenti ki
Gondolta volna, hogy Orbán Viktornak mind egy szálig elfogyott a megtakarítása? És azt, hogy Novák Katalin többet keres lakáskiadásból, mint államtitkárként? Rogán Antal vagyoni helyzetét alaposan felforgatta a válás, Lázár János pedig hatalmas léptekkel halad a nagytőkésség felé. Gyurcsány Ferenc kinézett egy új házat, Áder János viszont már meg is vette az övét.
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a vagyonnyilatkozatok rendszere így, ahogy van, nem több kutyakomédiánál, pedig adóforintokból fizetett, jelentős hatalommal rendelkező köztisztviselőkről van szó. Hat okból:
- A nyilatkozatokat az érintettek kézzel töltik ki, beadják, majd a beszkennelt dokumentumokat pdf-formátumban teszik közzé. Ha olvashatatlan a beírt információ, akkor olvashatatlan. A rögzíthető adatokat formailag sem köti semmi, egységes, kereshető adatbázis nincs. Mindez 2020-ban.
- A beírt információkat nem ellenőrzi állami szerv, vagyis gyakorlatilag azt írnak be, amit akarnak.
- Az érintettek vagyonosodását nem ellenőrzi állami szerv, vagyis gyakorlatilag bármit kihagyhatnak. Ingatlanokkal lehet esetleg lebukni, a földhivatali adatbázis ugyanis nyilvános.
- Minthogy hivatalos ellenőrzés nincs, természetesen hivatalos retorzió sincs, ha valaki esetleg hazudik hibázik a nyilatkozatában. Az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai alapján politikai következménye se nagyon van az esetleges botrányoknak.
- A pénzeszközökön kívül több vagyonelemhez nehéz vagy lehetetlen értéket rendelni. Például az ingatlanokat nem kell felbecsültetni, így adott esetben csak annyi derül ki, hogy XY-nak van 5 hektár szántója Istenhátamögötte alsón – az már nem, hogy az mennyit ér. Az ingóságokról nem beszélve, simán be lehet írni olyanokat, hogy „festmény” meg „porcelán” – azt már nem kell, hogy százmillió forintos műkincsről van-e szó.
- Már a legközelebbi családtagok, egy háztartásban élő személyek vagyonnyilatkozatát sem kell nyilvánosságra hozni. Így gyakorlatilag tetszőleges méretű vagyonok lapulhatnak észrevétlenül a nyilatkozatot tevővel egy ágyban, egy asztalnál.
Gazdaságban-szegénységben
Ami Orbán Viktort illeti, azért valamicske pénze van, mint Havasi Bertalan sajtófőnök utóbb megmagyarázta: csak a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzt kell beírni, „Orbán Viktor esetében ez a megtakarítás jóval alacsonyabb összegű, akárcsak tavaly (mikor is 965 ezret írt be). Adódik persze a kérdés, hogy
eddig a miniszterelnök limit fölötti vagy az alatti összeget írt be?
És ez nem csak Orbán Viktorra lehet igaz: mivel az érintettek bármiféle megkötés és ellenőrzés nélkül töltögetik a nyilatkozatokat, lehetetlen megmondani, ki az, aki csak a limit fölötti pénzeszközeit írta be, és ki az, aki az az alattiakat is. Magyarán valójában még a pénzeszközök esetében sem tudjuk, kinek mekkora vagyona van.
A folyószámla, amelyről a miniszterelnök most először nem közölt információt, egyébként feleségével, Lévai Anikóval közös. Orbán Viktor egészen addig, amíg 2010-ben miniszterelnökké választották, minden évben nyilvánosságra hozta felesége, Lévai Anikó vagyonnyilatkozatát is – idézte fel a Direkt36. Ezekből kiderült, hogy bár a miniszterelnök saját vagyonnyilatkozata nagyon puritán, felesége tekintélyes ingatlanvagyont halmozott fel.
2010-es vagyonnyilatkozatában az Orbánnal közös budapesti családi házon kívül 38 ingatlant sorolt fel. Ebből 14 – többségében földek – Szolnokon vannak, ezeket egy kivételével örökölte. Az ingatlanok több mint fele viszont, több mint 60 hektár Felcsúton és környékén terül el, ezeket 2001 és 2010 között vásárolta. Nem világos, hogy a Lévai–Orbán-házaspárnak miből volt pénze az ingatlanvásárlásokra. Orbán 2005-ben a vagyonosodását vizsgáló parlamenti bizottság előtt azzal érvelt, hogy feleségével 1996 és 2005 között évente átlagosan 1,8-1,9 millió forintot takarítottak meg, de volt olyan év is, amikor könyvet írt, amiért 18 millió forintot kapott.
Bár nem élnek Orbán Viktorral egy háztartásban, érdemes megemlíteni, hogy édesapjának, Győzőnek és hasonló nevű testvérének, illetve vejének, Tiborcz Istvánnak is elég jól megy a szekér mostanában, már amennyire a nyilvános cégadatokból látszik. Itt megint csak az a kérdés vetődik fel, hogy ez pusztán üzleti szerencse, vagy állami megbízások is hizlalják a vagyont. Bár természetesen utóbbiaknál sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ennek bármi köze van ahhoz, hogy a miniszterelnökkel rokoni kapcsolatban állnak az üzletemberek, ám például az olyan ügyek, mint a korábban Tiborcz tulajdonában levő Elios EU által is vizsgált megbízásai felvetik a korrupció gyanúját.
A Pasa park-saga folytatódik
Ami az Orbánhoz hasonlóan szintén pályakezdése óta politikus Rogán Antalt illeti, a miniszter szerint Rogán-Gaál Cecíliától való, tavaly év végén bejelentett válása kapcsán az erdőterületeket leszámítva minden ingatlanát és ingóságát értékesítette. Az ingatlanok közül a Pasa parki lakás az egyetlen jelentős tétel – amiről már az sem látszott 2014-ben, mégis miből futotta rá, illetve amivel kapcsolatban Rogán sorozatosan „hibázott” a vagyonnyilatkozatában. A földhivatali adatok szerint a Pasa parki lakást egy, a Vida József vezette Takarékbankhoz köthető cég vette meg Rogántól – írta meg a G7. (Vida József jó kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel.) Lehetséges, hogy 2,5 millió forint körüli négyzetméteráron kelt el a 149 185 négyzetméteres lakás, ami még a Pasa parkhoz képest is rendkívül gáláns összeg.
Ha viszont a lakásért Rogán kevesebbet kapott, akkor nem látszik, mely más forrásból származik a bevallott pénz. Azt persze nem tudni, milyen ingóságokat adott el Rogán Antal és mennyiért. Rogán Cecília vagyoni helyzete sem ismert, ahogy a válás körülményei és feltételei sem. Az biztos, hogy Rogán Cecília az elmúlt években sikeres vállalkozást épített (nem kevés állami hátszéllel) Sarka Katával közösen. A Nakama&Partners Kft. 2019-es beszámolója még nem nyilvános, 2016 és 2018 között árbevétele és adózott nyeresége a NER-cégeknél gyakran látható exponenciális pályát írta le: 1,2 milliárdos nettó árbevétel mellett a profitja az utolsó évben már 438 millió forint volt.
Az átláthatóság gyengítené a közbizalmat
A pártok természetesen előszeretettel indítanak kommunikációs támadásokat egymás politikusai ellen vagyoni és vagyonosodási kérdésekben. Gyakorlati lépésekre aztán valahogy soha nem kerül sor, holott a vagyonnyilatkozatok és a magas rangú tisztviselők vagyonosodása nem most lett ilyen átláthatatlan – akármelyik politikai erő is volt éppen kormányon és adta a parlamenti (többször kétharmados) többséget, ezt a helyzetet sosem volt fontos rendezni.
2007-ben forró téma volt a képviselői fizetések és az elszámoltathatóság, a pártok szó szerint nem győztek egymásra licitálni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kötelező vagyonvizsgálatot szeretett volna bevezetni, az ellenzéki Fidesz nyilvánossá tette volna az adóbevallásokat és a juttatásokat. A parlament megszavazta, hogy legyen népszavazás a vagyonvizsgálatok kérdéséről, a kérdés az Alkotmánybíróságon is átment. Aztán 2008-ban az országgyűlés MSZP-s igenekkel és ellenzéki tartózkodásokkal visszatáncolt.
2019 közepén azonban a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette azt a népszavazási kezdeményezést, amelynek a célja, hogy rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatokat a hatósági nyilvántartásokkal. A kérdést Kassai Dániel volt LMP-s politikus, XVIII. kerület önkormányzati képviselő nyújtotta be – népszavazásnak azóta sincs se híre, se hamva.
Az LMP még azt 2014-ben kezdeményezte, hogy vessék alá vagyonosodási vizsgálatnak a parlamenti képviselőket. A javaslatot napirendre sem vették, már az igazságügyi bizottságban elbukott, mert minden párt képviselője tartózkodott a szavazás során. Papcsák Ferenc (Fidesz) azt mondta, a kezdeményezés „alkalmas arra, hogy tovább gyengítse a közbizalmat”. A vagyonnyilatkozatokat ő inkább közokiratba foglalta volna – ebből sem lett semmi.
2015-ben az országgyűlés aztán azt is korlátozta, mikor indíthat az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot magánszemélyek ellen – jelen esetben ebbe a körbe esnének a politikusok családtagjai, rokonai, strómanjai is. Az új szabályok szerint a NAV csak akkor vizsgálódhat, ha valaki önmagát jelenti fel, vagy ha a rendőrség már nyomoz az adott személy ügyében vagyon elleni bűncselekmény gyanújával.
Papíron Gyurcsányék gazdagabbak voltak
Érdekes módon a fenti gyakorlati lépések mellett a Fidesz (is) intenzíven hadakozott gyanús vagyonosodások miatt. 2015 elején a Fidesz a mentelmi bizottság elé citálta volna Bajnai Gordont, mert szerintük kihagyta a vagyonnyilatkozatából az élettársát és egy bécsi székhelyű cégből származó jövedelmeket – a volt miniszterelnök a 2014-es választások után pár hétig volt országgyűlési képviselő, az Együtt-PM listavezetőjeként jutott be.
De volt idő (ellenzékben), amikor a Fideszt nem csupán a gyanús ügyek zavarták, hanem általában véve az, hogy a kormányban az üzleti életből érkezett, vagyonos emberek vannak. Selmeczi Gabriella akkori szóvivő még 2012 végén is visszabankárkormányozott az ellenzékben lévő (de még nem teljesen elsúlytalanodott) MSZP választmányi ülése kapcsán.
Tény, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányokban Medgyessy Péterétől kezdve Gyurcsány Ferencéin át Bajnai Gordonéig sokkal jellemzőbbek voltak a tehetős emberek (beleértve a három miniszterelnököt), mint a Fidesznél. Medgyessy 200 milliós vagyonnal lett miniszterelnök. A Fidesz amúgy az első, 2002-es nyilatkozatából hiányolt haszonélvezeti jogokat (amiket talán egy „satöbbi” szó takart), illetve céges bevételeket.
Gyurcsány már Medgyessy minisztereként milliárdos volt, az Altus Rt. értékét 3,5 milliárdra tette 2004 eleji nyilatkozatában, a cégből abban az évben 81 millió forint bevétele volt. Amúgy Orbánnal szemben Gyurcsány miniszterelnökként felesége, Dobrev Klára vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hozta. Az Altust Gyurcsányék 2019-ben megszüntették, miután Dobrev Klára bejutott az Európai Parlamentbe (akkor már ő volt a cég tulajdonosa és vezetője). Az Altusból csak a korábban leválasztott Altus Portfólió Kft. maradt mint vagyonkezelő – ennek tulajdonosa továbbra is Gyurcsány Ferenc, vezetője Gyurcsány fia, Tamás.
Bajnai szintén százmilliós vagyonnal lett 2009-ben miniszterelnök (230 milliónyi pénzeszközzel, ingatlanokkal és egy 2006-os BMW-vel), de megbízatását havi egy forintért vállalta el – amin élcelődött is eleget az akkori ellenzék. A fizetése jogszabályi okokból nem lehetett egy forint, de tartotta magát ígéretéhez, minden hónapban visszautalta az Államkincstárnak. Egyébként Gyurcsány sem tartotta meg a fizetését, ő jótékony célra ajánlotta fel.
Azért Orbán Viktor kormányaiban is akadnak, akadtak tehetős emberek, Pintér Sándornak például bőven van mit a tejbe aprítania, de nem panaszkodhat Seszták Miklós sem. Igaz, ők nem politikusként alapozták meg a vagyonukat, ahogy Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai sem.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
