A külügyminiszter azt üzente a finn uniós elnökségnek, hogy hagyjanak fel a hazug vádakkal, foglalkozzanak inkább Szerbia csatlakozási tárgyalásaival. Az új magyar-szerb kis határátkelő megnyitásakor, Szijjártó továbbra is súlyos bűncselekménynek nevezte az illegális határátlépést, szemben azokkal, akik ezt emberjogi kérdésként kezelik.
„A jó szándékkal átlépőknek gyors és kulturált átkelés, a határsértőknek pedig megállj” – mondta Szijjártó Péter Kübekháza és a szerbiai Rábé közötti határszakaszon, uniós pénzből épült átkelő megnyitásán. A határátkelő konténereit a magyar-szerb határ utolsó kilométerénél húzták fel, az úgynevezett hármas határnál. Ott, ahol éppen véget ér a határsértőket feltartóztató határzár a szögesdróttal a szerb szakaszon, a magyar-román határvonaltól már egy földút vezet tovább.
Szijjártó arra is emlékeztette a vajdasági és magyar térségi politikusokat, hogy amikor magyar-szerb határt négy évvel ezelőtt ostrom alá vették a határsértők, egyszerre hagyták figyelmen kívül szerbiai és a magyar törvényeket. A külügyminiszter a határsértést a legsúlyosabb bűncselekménynek nevezte egy ország szuverenitása ellen, ahogy mondta, szemben néhány olyan állásponttal, amely adminisztratív, illetve emberjogi kérdésként kezeli azt.
A kis határátkelő megnyitásán ott volt Ivica Dacic szerb külügyminiszter és az ország integrációs minisztere is, mindketten főként a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat emelték ki, és azt, hogy hálásak, mert Magyarország támogatja Szerbia előcsatlakozási tárgyalásait. Szijjártó hangsúlyozta, hogy a balkáni stabilizációjában kulcsszerepe van Szerbiának, ezért is tartja számon Magyarország az egyik legfontosabb uniós politikaként a bővítési politikát, a miniszter szerint biztonsági, politikai és gazdasági érdek, hogy Szerbia mielőbb csatlakozzon az unióhoz. A külügyminiszter ekkor tért ki a finn elnökség által megfogalmazott kritikára:
Elvárjuk az Európai Unió finn elnökségétől, hogy egyes tagállamok kipécézése helyett, hazug vádak folyamatos ismételgetése helyett, az európai érdekeknek megfelelően járjon el, végre valós kérdésekkel foglalkozzon és legalább három tárgyalási fejezetet nyisson meg ez alatt a félév alatt Szerbiával.
A finn elnökség már júliusi hivatalba lépésekor kijelentette, hogy a jogállamiság egyik kritériuma lehet a tagállamok támogatásának. A finn és a magyar miniszterelnökök közötti feszültség Antti Rinne budapesti látogatásakor sem csökkent, nem közeledtek sem a migráció, sem a támogatások jogállamisághoz kötése ügyében sem.
A csongrádi újabb határátkelő 2,3 milliárd forintból épült meg, a határszolgálatot a magyar oldalon látják majd el és a többi kis átkelőhöz hasonlóan uniós és szerb állampolgárok használhatják majd. A külügyminiszter szerint ezzel csökkenni fog a túlterheltsége a röszkei autópálya határállomásnak, ahol nyáron akár hat-hét órás várakozásnak az autósok, de a határ menti településekről ingázóknak is megterhelő. Beszéltünk több, a környező szerbiai településekről érkezővel is, itt kapásból a legtöbben azt válaszolták kérdésünkre, hogy nagyon hasznos a határátkelő megnyitása, mert családtagjaik külföldön dolgoznak, ezentúl majd nem kell fél napokat a határon eltölteniük, valamint azért is örülnek, mert a határ melletti falvakban nincsenek boltok, így át tudnak ugrani, bevásárolni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.