Orbán Viktor azt mondja, nincs újdonság abban, hogy a jogállamisághoz kötik az uniós források kifizetését, ám az új mechanizmus sokkal súlyosabban érintheti Magyarországot, mint a mostani rendszer.
Az év végére lezárulhat a Magyarország elleni eljárás – erről beszélt a Financial Timesnak Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint a „tagállamok már belefáradtak” a 7. cikk szerinti, a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt elindított „abszurd” eljárásba. Szerinte ennek Magyarországon „nagy, érzelmi egyesítő ereje volt”, amely még a régióban is éreztette hatását, hiszen „mindannyian tudjuk, miért folytatódik ez a boszorkányüldözés”.
A lap emlékeztet: Orbán Viktor a Fidesz vasárnapi kongresszusán arról beszélt, Magyarország sorsáról csak a magyarok dönthetnek. És a cikk azt sem mulasztja el megemlíteni, hogy a lengyelek után Magyarország ellen is elindított 7. cikk szerinti eljárás előzményei azok a jogszabályok voltak, amelyeket a kormány az igazságszolgáltatás, a média és a külföldi felsőoktatási intézmények terén vezetett be.
Úgy ítéli azonban a cikk írója, hogy Magyarország teszt lehet azzal kapcsolatban, a tagországok megkockáztatnak-e egy hosszadalmas eljárást, különösen ha a budapesti kormány hajlandó engedményeket tenni. Hiszen már az is vitákat szított, hogy Varsóval ellentétben ezt az eljárást nem az uniós jogszabályok őre, vagyis az Európai Bizottság indítványozta, hanem az Európai Parlament, méghozzá egy jelentés alapján.
A cikkben megszólal Hegedűs Dániel politológus is, aki szerint óriási szimbolikus győzelem lenne a kormány számára az eljárás lezárása, annak elismerése, hogy ami 2010 óta történt az országban, az helyes és tökéletes.
Varga Judit a Financial Timesnak beszélt arról a javaslatról is, hogy a következő pénzügyi időszakban a jogállamisági kritériumok teljesítéséhez kössék az uniós források kifizetését. Szerinte ez további törésvonalakat idézhet elő az országok között, és jogi bizonytalanságot hozna az egész EU-ban. Úgy látja, túl nagy hatalmat adna az Európai Bizottság kezébe, ugyanis egy ilyen drasztikus lépésre a brüsszeli testület tenne javaslatot, és megakadályozásához a tagországok négyötödének szavazatára lenne szükség. A miniszter szerint a jogállamiság alkotámányos alapelv, amelyet jogi és nem politikai szemmel kell figyelni.
Nem sokkal a cikk megjelenése előtt Antti Rinne finn miniszterelnök egy interjúban arról beszélt: egyetértés alakult ki a tagországok között arról, hogy az EU-pénzek lehívását kössék össze a jogállamisággal. Ezt hétfőn vehemensen utasította el Kovács Zoltán, ám a finn politikus budapesti látogatásán is elismételte: szerinte az uniós finanszírozást a jogállamiság elvéhez kell kötni.
Orbán erre úgy válaszolt, hogy ez ma is így van, ami félig igaz is, hiszen ha szabálytalanságokat fedeznek fel, akkor leállíthatják a pénzek kifizetését annak kivizsgálásáig, sőt, vissza is vonhatnak egyes támogatásokat, igaz, úgy, hogy a pénzt egy szabályosan kiírt pályázatra aztán el lehet költeni. A miniszterelnök jól ismerheti ezt, hiszen Magyarországon több ilyen eset is akadt: az előző ciklusban visszatartották például a közlekedésfejlesztésre szánt forrásokat, a mostaniban pedig a településfejlesztési támogatásokat – utóbbit amiatt, mert úgy ítélték, a pályázatok elbírálása nem felel meg az uniós normáknak. Itt úgy oldja meg a kormány a kérdést, hogy a rendelkezésre álló forrásnál többre ír ki pályázatot.
Arra is volt példa, hogy egy kedvezményezettől vontak el pénzt – így járt az Elios Zrt. is, amelynél – még Tiborcz István tulajdonlása idejében – az OLAF visszaéléseket tárt fel a közterületi világításfejlesztések esetében. Más kérdés, hogy az állam ebben az esetben ahelyett, hogy eljárást indított volna, netán elvonta volna a már kifizetett milliárdos támogatást, saját forrásból (tehát a magyar adófizetők pénzéből) állta azt.
Az azonban, amiről Varga Judit vagy a finn miniszterelnök beszél, egy másfajta mechanizmus lenne, amelynek a lényege az, hogy a jogállamisági normákat megsértő államoktól vonnák el a nekik már megítélt pénzt, súlyos jogsértés esetén akár a 100 százalékát. Ilyen eset például az, ha a nyomozóhatóság nem jár el olyan esetekben, ahol gyaníthatóan uniós pénzeket érintő visszaélés történik – nem véletlen, hogy a javaslat kidolgozója, Günther Oettinger elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését emelte ki korábban a hvg.hu-nak mint olyan esetet, amely indokolja a forrás elvonását. Ráadásul Magyarország nyíltan célpontnak számít, hiszen ugyan itt javasolja az OLAF a támogatások legnagyobb arányának a visszavonását, minimális az ügyészség által vizsgált esetek aránya.
Arról, hogy az elvonás mely esetekben lenne lehetséges, bővebben akkor írtunk, amikor - januárban - az Európai Parlament elfogadta az erről szóló indítványt. A javaslat tárgyalása most a 2020 utáni uniós büdzsével párhuzamosan folyik a tagállamok képviselői között. Annak a finn elnökségnek a vezényletével, amely ezen túl újra napirendre vette az év elején jegelt eljárást Magyarországgal szemben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.