Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter választási körzetére húszmilliárd forintnál is több adófizetői pénz jutott az elmúlt években. A helyiek örülnek, hogy dől a pénz, csak az nem tetszik nekik, hogy mire. Hiába az extra támogatás, turistából és munkahelyből nem lett több a városban. Riport.
Kisvárda 16 ezer lakosú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Olyan hírességek születtek és éltek itt, mint például idősebb Járóka Sándor prímás, Bódi László, becenevén Cipő, a Republic együttes frontembere és Béres József Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója. Kisvárdán járva mégsem az ő nevük ugrik be elsőként, hanem Seszták Miklósé, a harmadik Orbán-kormány fejlesztési miniszteréé. A térség országgyűlési képviselőjének köszönhetően ugyanis a várost ma már nem egyszerűen Várdaként becézik, hanem a kelet Felcsútjaként, a magyar Disneylandként. Kisvárdának ugyanis adófizetői milliárdokból lett
- új stadionja,
- fedett focicsarnoka,
- sportcsarnoka,
- atlétikai stadionja,
- lőtere,
- termálvizes lórehabilitációs központja,
- vízicsúszdaparkja,
- termálfürdője,
- két tanuszodája.
Seszták Miklós a jelenlegi kormányban a Kárpát-medencei gazdaságélénkítésért és a határ menti megyék, valamint a Kárpát-medence turisztikai fejlesztéseiért felel. Ahogyan arról nemrégiben a HVG is írt, a volt miniszter az egyik leggazdagabb parlamenti képviselő, saját és felesége üzleti partnerei milliárdos léptékű üzleteket kötnek, amelyekbe lépten-nyomon közpénzek vegyülnek. Közben Kisvárda lassan alighanem világváros lesz, és erre már az OLAF is felfigyelt, a szervezet szerint a közös uniós adófizetői pénzek észszerű felhasználása lenne a cél, nem pedig egyéb érdekek kiszolgálása. Elmentünk, hogy megnézzük, 2010 óta mi minden nőtt ki a földből Kisvárdán.
Itt semmi nem volt, köröskörül csak telek
– mutatja helyi idegenvezetőnk azt a kocsi- és buszparkolót, amely annál is nagyobb, mint ami a 67 ezres Puskás Ferenc Stadion mellett épül Budapesten. A kisvárdai területen 728 autó és 13 busz fér el, több százmillió forintot költöttek rá.
Ide busz még az életben nem állt, és embert se láttunk soha
– teszi hozzá. A tervezők mindenesetre nagy forgalomra számíthattak, mert gyalog- és kerékpárút is készült, még zebrákat is festettek.
A közbeszerzést a Kisvárdán ismerősen mozgó nyíregyházi VNYH-BAU Kft. és NYF-BAU Kft. konzorciuma nyerte, férőhelyenként több mint félmillió forintot költhettek. Nem messze innen tábla hirdeti: „Autóparkoló – Hazai jobbra, VIP és vendégparkoló balra”. A terület ottjártunkkor is üres, mindössze egy lepukkant kamion árválkodik egy villanyoszlop mellett, a helyiek szerint hónapokkal ezelőtt vontatták ide. A szurkolók elmondása szerint azért nem kanyarodnak erre, mert a közeli multifunkcionális csarnok mellett is van parkoló, a város kegyeiből azóta kiesett Penta Industry Kft. építette 100,1 millióért, férőhelyenként 137 ezer forintért.
Hogy kerül Robin Hood Kisvárdára?
Innen balra kezdődik a Díszlet utca. Korábban itt szántóföld volt, most halomban áll a sóder, a homok, körülötte kissé rozoga kerítés, láthatóan valami épül a konténerek között.
Találgatjuk, mi lehet az, mindössze egy várkaput ismerünk fel. Sehol egy őr, egy tiltó tábla, hogy magán- vagy munkaterület, úgy döntünk, besétálunk. „Ez már így van másfél éve, először a konténereket hozták ide, aztán mindig tettek hozzá valamit” – állapítja meg útközben kísérőnk.
Két munkás tűnik fel, kavicsokat hajigálnak a közeli nádasba, mögöttük fóliát lenget a szél. Közelebb érve, egy udvarban fából faragott lelátók, emeletnyi magasan. A munkások azt mondják, ez a Robin Hood díszlete, korábban Etyeken állt, szétszedték és ide, Kisvárdára hozták, hogy újra összerakják. A munkával még nem végeztek, nem is tudják, mikorra kellene. Az biztos, hogy
rengeteg a meló, óriási a terület, lesz itt még indiánfalu is, körbe lehet majd sétálni.
A helyi nevezetességet, az ökofilmparkot 1,295 milliárd forint EU-támogatásból építik, közvetlenül a Cinemaqua mozipark mellett.
A projektért a Kisvárdán ismerős Alkossunk Várost Alapítvány felel, és nemcsak indiánfalu lesz itt, hanem sztyeppék falva és HUN Natura park is. Ha elkészül, hétköznapokon 100, hétvégén 200 érdeklődőt várnak naponta.
Térkőtenger
Továbbsétálunk. Jobbra díszletek, balra stadion. Arról, hogy egykor itt mocsár húzódott, csak 1-2 árván maradt nádszál árulkodik, egyébként mindent térkő borít.
Hogy ezen valaki keres, az biztos igaz
– húzza meg munkásruhájának pántját egy idősebb férfi. Hallotta, hogy megint épül valami a stadionnal szemben, idáig biciklizett, hogy megnézze, mi az, de alig érkezik meg, rögtön ki is fakad,
csilivili a térkő, itt meg nő a gaz, hogy néz ez ki?!
Nem rest, a gazt, amit ér, tövestül tépi ki. Meséli, feleségével gyakran járnak meccsre, a stadion tetszik neki, „csak ez a sok térkő ne lenne”. Féltucat munkás most is pakolja. Arra a felvetésünkre, hogy nem tartja-e soknak a stadionra eltapsolt milliárdokat, úgy felel,
nekünk is biztos savanyú a szőlő.
Akárcsak azoknak, akik kifogásolják, hogy miért nem a nagyobb csapatok kapták a pénzt.
Nincs vita, Kisvárdát kistafírozta a kormány, kapjuk is a gyújtást
– mondja.
Az, hogy Kisvárdán stadiont kell építeni, 2014-ben került szóba először. Seszták Miklós fejlesztési miniszterként sikeresen lobbizott, csakhogy a központi költségvetésből első körben felújításra elkülönített 120 millió forint a végére több mint hússzorosára, 2,5 milliárdra nőtt, úgy, hogy a 2 milliárdos adófizetői pénzhez Seszták minisztériuma tett még félmilliárdot.
A 3 ezres csarnokot tavaly adták át, de a város már szabadulna tőle, bérlésére és hasznosítására márciusban írtak ki pályázatot, még mindig nincs nyertes.
Vár állott
A stadion fölé magasodó vár az 1400-as években épült, mára csak egy torony és egy romos fal maradt belőle, kísérőm szerint itt „60 éve nem változott semmi”. Hacsak az nem, hogy kitettek egy táblát, amely szerint 1,5 milliárd forintot ad az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kisvárdai Vár turisztikai célú fejlesztésére.
A környéken járókat hiába kérdezem, hogy ebből mikor lesz valami, "csak a jóisten tudja” – felelik. Annyit tudni, hogy a régészek már levonultak, és a színpadot is elbontották.
Az utca túloldalán viszont megy a munka. A helyiek szerint két hete még nem volt ott egy kapavágás se, mostanra felszántották, letarolták a területet. Kérdezem a munkásokat, min dolgoznak, mire egyikük elneveti magát, „nem fogja kitalálni”. Kiderül,
újabb focipálya készül a már meglévő négy mellé.
Hát, ez meg milyen jó nekünk, e nélkül nem is élet az élet – kapja el az infót egy arra tekerő kerékpáros.
És ez nem minden: épül egy mesterséges sziget is. Erről sem igazán tudnak a helyiek, sokan nem is hallottak arról, hogy 1,3 milliárd forintból három szigetet töltenek fel, és ezekre állat formájú házakat húznak. Az, hogy mi lesz bennük, rejtély. A hírek szerint kialakítanak egy mesterséges tavat is, bele akváriumot süllyesztenek, terveznek kalandparkot, játszóteret – helyi nevezetességek lesznek ezek is.
Díszletből a strandra
A turisták térképére Kisvárda eddig nem igazán került fel. „A strandon is csak akkor voltak szlovákok, amikor megnyitották” – mesélik a városban.
A fürdőre 2,5 milliárd forint jutott, de ebből a pénzből építettek egy sportszállót, egy balneológiai központot, egy vízi filmstúdiót, egy csúszdaparkot. Az Aquacinemának hívott fürdő üzemeltetését nemrégiben szintén a korábban már említett Alkossunk Várost Alapítvány vállalta, 659 millió forintot fizetett ennek jogáért.
Már messziről látszik az a hajó, amelyik a Terror című, 1846-os Franklin-expedíciót feldolgozó sorozatban tűnt fel.
A közeli sportszálló ott jártunkkor finoman szólva nincs csúcsra járatva, a parkolóban egy autó áll. Mesterséges sziget, tó és szökőkút itt is van, turista itt sem.
Ha látok egy osztrák vagy német rendszámú kocsit, nem arra gondolok, hogy külföldi vezeti, hanem ott dolgozó magyar, aki hazalátogatott
– magyarázza a szálló közelében egy férfi. Szerinte jó, hogy „Kisvárdára dől a pénz, csak az nem tetszik, amire költik”. Kifogásolja, hogy nincs hol dolgozni a városban,
mindenünk van, csak éppen munkánk nincs.
Sokan 50 kilométert utaznak, hogy Nyírbátorban, szalag mellett dolgozhassanak betanított munkásként. Egyelőre abban bíznak, hogy az elképesztő ötletekből egyszer új munkahelyek is lesznek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
