Két lépésben egy hónappal meghosszabbította a Lánchíd felújításának jelentkezési idejét a BKK, a műszaki leírást és a közbeszerzési dokumentációt módosították. A beszerzéssel kapcsolatban számtalan kérdés érkezett a potenciális kivitelezőktől, az eredeti dokumentumokban szakmai hibákat és ellentmondásokat is találtak. A kivitelezőnek módosítania kell majd a terveket, különben nem tartható az előírt 18 hónapos menetrend, de a felelősség az övé lesz.
Szeptember 5-ről 23-ra tolta ki a Lánchíd, a Váralagút és a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró felújítására kiírt közbeszerzés jelentkezési határidejét a BKK (Budapesti Közlekedési Központ) – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Rövid időn belül ez már a második határidő-módosítás, eredetileg augusztus 21-ig lehetett volna beadni az ajánlatokat.
A határidők kitolására a beérkezett kiegészítő tájékoztatási kérések megválaszolása miatt volt szükség – közölte a BKK a hvg.hu-val. "A felújítás ütemezése változatlan, a kiegészítő tájékoztatási kérések megválaszolása a közbeszerzési eljárások megszokott eleme" – tették hozzá.
Ugyan a BKK szerint teljesen normális, ami történik, ez azonban minimum a helyzet elbagatellizálása. A közbeszerzési dokumentumok tanúsága szerint rengeteg kérdés érkezett a potenciális jelentkezőktől: több mint húsz, a válaszokkal együtt egy 75 oldalas dokumentumot tesznek ki. A kérdések egy része technikai jellegű (például: mégis hogyan kell kitömöríteni a műszaki dokumentáció egyes részeit), illetve értelmező/megerősítést kérő kérdések. Augusztus 29-én még érkezett kérdés a beszerzéshez, amit 30-án válaszoltak meg – legalábbis ez az utolsó feltöltött dokumentum az elektronikus közbeszerzési rendszerben.
A terveken változtatni nem kell félnetek jó lesz
Akadt olyan jelentkező, aki azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket, pontosan milyen módon lehet módosítani a híd felújításának terveit. Erre ugyanis szükség lesz, a tervező becslése szerint
a felújításhoz a híd körülbelül 24 hónapos, illetve az alagút 30 hónapos lezárására lenne szükség. A felújításról szóló kormányhatározat azonban csak 18 hónapnyi lezárást engedélyez.
A műszaki leírásban az szerepel, hogy a kivitelező eltérhet a tervektől, de a „módosításokat úgy kell elvégezni, hogy az új szerkezet az ajánlati dokumentációban foglalt műszaki és funkcionális követelményekkel (állékonyság, építmény-élettartam, forgalmi űrszelvény, tervezett megjelenés, világítás, szellőzés, vízzárás, stb. stb. [sic! – a szerk.]) megegyező, vagy jobb legyen. Ehhez az egyik konkrét kérdésre adott konkrét válaszban annyi kiegészítés érkezett, hogy
[…] eltérés lehetséges, de az ebből fakadó kockázatok és feladatok a vállalkozót terhelik.
Magyarán a felújítás eredeti terveitől a majdani vállalkozónak részmegoldásokban muszáj lesz eltérnie, ha tartani akarja a kormány által szabott határidőt, de a végeredmény nem lehet rosszabb vagy másmilyen, mint az előírt – és minden felelősség a kivitelezőt terheli.
Szakmai hibák is voltak
Akadt aztán olyan kérdés is, hogy a lezárás miatt szükségessé váló ideiglenes forgalomtechnikai tervezés, a buszpótlások, ideiglenes buszmegállók és táblák tervezése és kivitelezése a felújítást végző vállalkozás dolga lesz-e? A válasz az volt, hogy az ideiglenes forgalomtechnika tervezése és a buszmegállók kiépítése a kivitelező dolga, a pótlásról a BKK fog gondoskodni.
A jelek szerint a beszerzés dokumentációjában szakmai hiányosságok is akadtak, nem csak tisztázásra szoruló kérdések. Volt olyan cég, amelyik nehezményezte, hogy a részletrajz szerint az alátétlemezek alá is gumit kellene tenni – ilyet azonban nem szoktak csinálni, minthogy az aláöntő anyag önmagában elég rugalmas, ráadásul gumival „nem biztosítható a kellő tapadás”. A válasz erre az volt, hogy a gumilemez beépítése elhagyható.
Nem stimmelt az eredeti dokumentációban a beépítendő belső vezetősínek hossza a sínkiosztási terv és az árazatlan költségvetés közt. Erre reagálva a BKK módosította a közbeszerzési dokumentumokat. Sőt a sínkiosztási helyszínrajz ellentmondásosan tartalmazta a vezetősínek helyét.
A számtalan kérdés, a feltárt hibák és ellentmondások orvoslására a BKK módosításokat eszközölt a beszerzés dokumentációjának jelentős részén, többek közt az árazatlan költségvetésben, a műszaki leírásban és a szerződéstervezetben.
Egyszer már eljátszották
A BKK már 2013-ban írt ki közbeszerzést a híd és az alagút „időszerű” felújítására, ám a mostani felújítási tervnek sem az első tendere ez. Ez a Lánchíd felújítására kiírt második közbeszerzés, az első határidőit szintén kitologatta a BKK, ezt februárban a potenciális jelentkezőktől érkezett kérdésekkel indokolták a hvg.hu-nak. Az első közbeszerzést még 2018 októberében írták ki, az ajánlatok eredeti beadási határideje november 21. volt.
Az első közbeszerzést a BKK 2019 májusában visszavonta, miután kiderült, hogy járdák tervezett szélesítéséhez meg kellene erősíteni a híd láncait, „műszaki, városképi és finanszírozási okokból” ezért erről lemondtak. A kormány a szélesítés elmaradása miatt elvett egymilliárd forint támogatást a felújításból, egyidejűleg visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. A Lánchíd és a Váralagút felújításának állami támogatása így 6 milliárd forintra csökkent.
Tarlós István főpolgármester júniusban azt mondta, a híd és az alagút felújítása október végén, november elején elkezdődik. Mivel jelen állás szerint szeptember 23-ig lehet beadni az ajánlatokat, amiket még el is kell bírálni, ez a kezdési idő egyre nehezebben tűnik tarthatónak. Arról nem beszélve, hogy a szükséges tervmódosításokat, a nagyon szoros kivitelezési határidőt (legalábbis, ami a lezárást illeti) és az ezekkel kapcsolatos, rájuk hárított felelősséget a jelentkezők minden bizonnyal be fogják árazni az ajánlatukba. Az árak így nagyon elszaladhatnak.
A fővárosi közgyűlés 2019 májusának végén fogadta el a 2030-ig szóló, közlekedéssel kapcsolatos felújításokat és fejlesztéseket részletező mobilitási tervet. Eszerint a felújításra összesen 23 milliárd 366 millió forintot irányoztak elő:
- a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból,
- a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból,
- a budai Váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel.
A rekonstrukcióra a főváros saját forrásból 17 milliárd 360 millió forintot biztosít, ehhez az állami 6 milliárd forint támogatás társulhat.
Ilyen lesz, ha lesz
A tervek szerint a Lánchídon és a Váralagútban gyalogosan 24 hónapon, járművel 18 hónapon át nem lehet majd közlekedni a felújítás elkezdése után. A kormány azzal a feltétellel adott csak támogatást az építkezéshez, hogy másfél évnél tovább nem tart a lezárás. A felújítása során újjáépítik a közúti pályalemezt, a megmaradó acélszerkezeteket kijavítják, és korrózióvédelemmel látják el, restaurálják a korlátokat, a kőoroszlánokat, a kőcímereket, a kőfeliratok és a kőfelületeket. Megújulnak a dilatációk, a lehorgonyzókamrák és a hajózási jelzések, átépítik, szélesítik a hídfőkben lévő gyalogos-aluljárókat. A hídon új, gazdaságos és környezetbarát LED-technológiás közvilágítás épül ki, a díszvilágítás képes lesz egyedi színek megjelenítésére nemzeti vagy fővárosi ünnepek alkalmával. A Váralagút felújítása során részlegesen visszabontják a mozaikburkolatot, és az új, teherbíró vasbeton falazat megépítése után új mozaikburkolat épül, új ventilátoros légcserélési rendszert építenek ki, a közvilágítás LED-technológiás lesz.
Ami a híd körüli közterületeket illeti, a főbb célkitűzések:
- növelni kell a járdafelületeket, új zebrákat kell létrehozni, a gyalogos- és zöldfelületeket össze kell kapcsolni,
- csillapítani kell a gépjárműforgalmat, előtérbe kell helyezni a gyalogos-, kerékpáros- és közösségi közlekedést.
Ami a Clark Ádám tér felújításának részleteit illeti, biztosítani kell:
- a gyalogos terek növelését,
- a minden irányban való gyalogosátjárás lehetőségét,
- a körforgalom mai átmérőjének jelentős csökkentését a külső gyalogos területek érdemi bővítése érdekében,
- díszburkolat kiépítését.
A Széchenyi István tér esetében biztosítani kell többek közt:
- a Szent István-bazilika – Lánchíd – budai Vár összefüggő gyalogostengely létrehozását úgy, hogy a Bazilikától a Lánchíd északi járdája érdemi közúti forgalom keresztezése nélkül, szintben elérhető legyen,
- a tér átépítése során a körfogalom megszüntetését,
- a Széchenyi rakpart átépítésével közvetlen gyalogos kapcsolat létrehozását a Kossuth Lajos térrel,
- a Magyar Tudományos Akadémia előtti parkoló megszüntetését,
- az Apáczai Csere János utca, a Dorottya utca forgalomtechnikai kapcsolatának fenntartását,
- a Széchenyi István tér keleti oldalán vegyes funkciójú, forgalomcsökkentett útpálya létrejöttét a helyi intézményi forgalom gépjárművel való kiszolgálásának fenntartásával.
A József Attila utca külön lapra tartozik, annak átalakítását külön eljárásban kell lebonyolítani. Ezzel kapcsolatban egyelőre csak megvalósíthatósági tanulmányt kell készíttetnie a BKK-nak és a KKBK-nak a „2×1 sávos, csillapított forgalmú, a Budapest V. kerület, Október 6. utcától a Lánchídig vezetett buszsáv létesítésével, a növelt járdafelületű, növényzetet tartalmazó kialakítás szempontjainak kidolgozása érdekében”.
Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.