2019 júliusában 37,2 milliárd forint többlettel zárt a költségvetés – közölte a Pénzügyminisztérium. Ennek nyomán a központi alrendszer (az államháztartás az önkormányzatok nélkül) első héthavi hiánya 352,7 milliárd forint volt, amely az éves előirányzat 35,3 százaléka – a július végi hiány 2010 óta még egyszer sem volt ennyire alacsony. A tárca szerint a 2019 egészére kitűzött 1,8 százalékos GDP arányában mért hiánycél továbbra is teljesíthető. Az év első hét hónapjában a központi költségvetés hiánya 446,7 milliárd forintot tett ki, az elkülönített állami pénzalapok 73,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 20,5 milliárd forintos többletet értek el, így jön ki a központi alrendszer összesített 352,7 milliárdos hiánya.

A Pénzügyminisztérium azzal indokolja a jó egyenleget, hogy magas a foglalkoztatottság, a nettó átlagkereset két számjeggyel nő, így folyamatosan bővül a lakossági fogyasztás (és az által az állam bevételei is), valamint a kormány gazdaságfehérítő intézkedései ugyancsak támogatják a költségvetési bevételek emelkedését. Mindezek eredményeként 2019 első hét hónapjában általános forgalmi adóból 410,8 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 127,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból pedig 57,0 milliárd forinttal volt magasabb bevétele a költségvetésnek, mint a tavalyi év azonos időszakában. Emellett a szociális hozzájárulási adóból, valamint a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból összesen 310,7 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába az előző évhez képest. 2019. január-júliusban 441,0 milliárd forint uniós bevétel érkezett, míg az uniós kiadásokra 850,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezettek részére, folytatva ezen támogatások megelőlegezését. A hazai forrásból megvalósuló fejlesztések közül pedig továbbra is a Modern Városok Programra, a vasúthálózat modernizációjára, a Pest megyei fejlesztésekre, valamint a vállalkozási beruházás-ösztönzésre szánt források emelhetőek ki.

Az államnak sokkal több bevétele volt

Ami a részleteket illeti, a központi alrendszer 2019. július végi 11 959,8 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1239,1 milliárd forinttal, 11,6 százalékkal magasabb összegben alakultak. Ezen belül a PM azt emelte ki, hogy növekedtek az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a jövedéki adóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból és a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból származó bevételek. Mindezek mellett magasabb összegben teljesültek az uniós programok bevételei, az uniós támogatások utólagos megtérítése, valamint a kamatbevételek is.

Néhány fontosabb tétel:

• Az elektronikus útdíj 121,1 milliárd forintot kitevő összege, ami 17,6 milliárddal több, mint 2018 azonos időszakában volt.
• Az év első hét hónapjában az általános forgalmi adóból 2592,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 410,8 milliárd forinttal haladta meg.
• A jövedéki adóból származó bevétel az év első hét hónapjában 656,0 milliárd forintot tett ki, amely 57,0 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi bevételnél. Az üzemanyagok utáni bevétel növekedését elsősorban a magasabb üzemanyag-forgalom indokolja. A dohánytermékek utáni bevételek emelkedésének hátterében főként a nagyobb cigarettaforgalom és az adómérték-emelés áll.
• A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hét hónapjában 1376,8 milliárd forint volt, amely 127,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.

Kevesebb pénz ment el családi pótlékra és közmunkára

A kiadási oldalon a központi alrendszer 2019. július végi 12 312,5 milliárd forint összegű kiadásai 100,8 milliárd forinttal, 0,8 százalékkal haladták meg az elmúlt év azonos időszakának teljesítését. Magasabban alakultak a 2018. év azonos időszakához képest – többek között – a költségvetési szervek kiadásai, az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, az EU költségvetéséhez történő hozzájárulás, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, valamint a nyugellátásokra fordított összegek. Az uniós kiadások viszont mérséklődtek az előző évi július végi kiadásokhoz képest.

A családi támogatásokra idén július végéig összesen 233,8 milliárd forintot fordítottak, amely a 2018. évi első héthavi kiadástól 4,8 milliárd forinttal maradt el. Ezt döntően a családi pótlékra (182,6 milliárd forint), valamint a gyermekgondozást segítő ellátásra (33,9 milliárd forint) kifizetett összegnek az előző év azonos időszakához viszonyított mérséklődése magyarázza. Az előbbi esetében ennek oka a PM szerint, hogy a korábban elindult „Népesedéspolitikai Akció ugyan hatékonyan segíti elő a kedvező demográfiai folyamatokat, azonban nem tudja kompenzálni a korábbi évek kedvezőtlen folyamatai következtében kilépők miatti létszámkiesést”. A gyermekgondozást segítő ellátás esetében a kifizetés 2,9 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ennek hátterében az áll, hogy a kisgyermeket nevelők közül többen szereznek jogosultságot a biztosítási alapú és a gyermekgondozást segítő ellátásnál magasabb összegű gyermekgondozási díjra.

Az elkülönített állami pénzalapok kiadásai közül jelentősebb összeget tett ki a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott közmunkaprogram kiadása, mely július végéig 95,6 milliárd forintban teljesült. E kiadás az előző év azonos időszakában teljesített összegtől 18,8 milliárd forinttal maradt el.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjain belül az I-VII. hónapban nagyságrendileg kiemelkedő tétel a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a nyugellátásokra fordított 1988,5 milliárd forint. 2019. I-VII. hónapban a nyugellátásokra fordított kiadások kismértékben elmaradtak az éves törvényi előirányzat időarányos mértékétől.

Sok pénz ment el a honvédségre

A költségvetési szervek bevételei csökkentek, kiadásai viszont nőttek 2018-hoz képest. 2019 első hét hónapjában a költségvetési szervek bevételei összesen 1084,1 milliárd forintot tettek ki, amely 17,4 százalékkal alacsonyabb a 2018. évi első héthavi bevételnél. A költségvetési szervek kiadásai 2019 első hét hónapjában 3455,7 milliárd forintot tettek ki, amely 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában teljesült kiadásokat.

Az intézmények teljesítéséből 1915,3 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra, valamint a munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, mely 89,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző évi első héthavi, e célú kiadás. Ezenkívül az alábbi nagyobb összegű kifizetések történtek:

• 74,4 milliárd forint a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala Anyagellátó Raktárbázis Központnál, főként haditechnikai eszközök, helikopter és üzemeltetési anyagok beszerzésére, légi irányítási rendszerre,
• 46,5 milliárd forint a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala központi költségvetéséből, a Gripen repülőgépek bérleti díjára és szolgáltatások kifizetésére.

Nőtt az államadósság

A központi költségvetés adóssága 2019. július végéig 441,9 milliárd forinttal növekedett, és ezzel 29 130 milliárd forintot tett ki. A PM négy, egymást részben ellensúlyozó tényezővel magyarázza az államadósság növekedését:

• Az első tényező a kedvező piaci helyzetben kizárólag lakossági értékesítés által megvalósított nettó forintkibocsátás 790,9 milliárd forint összegben, ami a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza.
• A második tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 90,8 milliárd forinttal növelte.
• A harmadik – szintén növelő hatású – tényező a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok növekedése 25,8 milliárd forint összegben.
• A negyedik – előbbiekkel ellentétes csökkentő hatású – tényező a nettó devizatörlesztés, amely 465,6 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés adósságát.