A magyar kormány még 2016-ban lehetetlenítette el az újabb szélerőművek építését, mivel nem tartották indokolnak újabb turbinák építését – emlékeztet cikkében a 444. A Nemzeti Energia- és Klímaterv pedig a turbinákat tiltó szabályozási környezet fenntartásával számol, a meglévők pedig 2030-ra leamortizálódnak, addigra le kell őket állítani – így a klímaterv előrejelzése szerint addigra egyáltalán nem lesz szélenergia a magyar energiamixben. Kivéve, ha a kormány változtat a szabályozási környezeten, ami akár még elő is fordulhat: „Jelenleg több forgatókönyvet is vizsgálunk. Kormányzati döntés még nem született a témában” – írja Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek adott válaszában Cseresnyés Péter, az innovációs minisztérium parlamenti államtitkára.

Azzal kapcsolatban is csak nagyon homályosan fogalmazott az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy mikorra tervezi bezárni a kormány Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóját, a Mészáros Lőrinc kezére került Mátrai Erőművet. Cseresnyés Péter úgy látja, hogy „a Mátrai Erőmű esetében olyan Közép-Kelet-Európában is mintaértékű, innovatív fejlesztési koncepció kialakítása kezdődött el, amellyel együttesen garantálható a hazai energiaellátásban meghatározó erőmű megváltozott körülményekhez igazodó, korszerű működése, valamint az erőműben felhalmozott tudás hasznosítása”. Hozzátette azt is, hogy egyelőre nem született kormányzati döntés a szén kivezetéséről az energiaiparban és egyéb ágazatban.

A magyar kormány a megújuló energia arányának növelésével sem esne túlzásba: 2030-ig csak 20 százalékra növelné azt. Szél Bernadett szerint 2030-ig legalább 35 százalékos megújuló részarányt lehetne elérni, amihez a napenergián kívül a szélenergia is hozzá tudna járulni. Cseresnyés egy másik írásbeli válasza szerint az átállás olyan nagy hálózati fejlesztéseket igényelne (alállomások fejlesztése, új csatlakozópontok létesítése, a hálózat bővítése, a rendszer okosítása, a tárolási technológiák alkalmazása), hogy az a becslések szerint hosszabb távon 30-40 százalékos áremelkedést jelentene végfogyasztói szinten.

Ördögi körbe kerülhet az emberiség a globális felmelegedésben: egyre több energia kellene, hogy ellensúlyozzuk

Még egy mérsékelt mértékű globális felmelegedés is növelni fogja az energiaszükségletet a világon 2050-re - mutatták ki klímakutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.