Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Augusztus 15-től így is változik a szabályozás, mélyen a zsebükbe nyúlhatnak a légitársaságok, ha éjfél után utaztatnak. Palkovics László szerint működésképtelen a budapesti repülőtér.
Augusztus elsején, pontosan éjfélkor, abban a percben, amikortól Tarlós István és Palkovics László áprilisi ígérete szerint éjszakai repülési tilalomnak kellene lennie, leszállt Ferihegyen a British Airways Londonból érkező repülője. Két perccel később megjött egy Wizz Air-gép Malmöből, újabb két perc múlva egy Rómából, nem sokkal később befutott egy brüsszeli járat, aminek még negyed 11-kor kellett volna leszállnia, és így tovább, a Budapest Airport honlapja és a Flightradar24 szerint éjfél és hajnal öt óra között összesen 12 gép szállt le a Liszt Ferenc repülőtéren. Igaz, ha szigorúan nézzük, egyik sem Budapest légtere, hanem az agglomeráció felől érkezett - csakhogy ennek nem a főváros vagy a kormány döntése volt az oka, hanem egész egyszerűen az, hogy nyugat felől fújt a szél, így kelet felől lehetett leszállni.
„A szükséges jogszabályok és az üzemelési eljárások módosítása folyamatban van” – ezt válaszolta a Budapest Airport múlt héten a kérdésünkre, milyen szabályok lesznek érvényben augusztus 1-jétől, ha már a kormány és a főpolgármester áprilisban megígérte, hogy ettől a naptól éjszakai repülési tilalmat vezetnek be Budapest fölött. Amikor elküldték a választ, még egy hét maradt arra, hogy elkészüljenek a szabályokkal.
Azt egyetlen, az egyeztetésekben részt vevő fél – a Budapest Airport, a Wizz Air, a fővárosi önkormányzat, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium - sem írta meg kérdésünkre, hogy milyen szabályozást javasoltak, így aztán úgy köszöntött rá augusztus első éjszakája a budapestiekre, hogy még semmit sem tudhattak a mostanra ígért új szabályokról. A Wizz Airtől tudtunk meg egyetlen részletet, a terv egy pontja szerint Budapest légterét kikerülve, Monor felől érkezve szabad lenne leszállni ez után is. Aztán a fővárosi önkormányzat elküldte a meghívót az augusztus 1-jei sajtótájékoztatóra, a minisztérium pedig válasz helyett annyit írt, hogy felhívják a figyelmünket erre az eseményre.
Hat gép helyett a duplája repül éjjel
Azon meg sem lepődünk, hogy a Wizz Air, a Ryanair és a British Airways is hirdet járatokat, amelyek a menetrend szerint is éjfél után szállnak le. De a menetrend szerint éjfél előtt beérkezőknek sem sikerül mindig időben leszállniuk. Ezen a héten a kedd estére várt járatok közül például hat is volt, amely már éjfélt követően szállt le, további ötöt pedig már eredetileg sem éjfél előttre vártak. A szerda estére ígért gépek közül pedig, mint láttuk, 12 érkezett meg éjfél után. Igaz, Budapest felett ezek nem repültek: még azok is, amelyek nyugat felől jöttek, kikerülték a főváros légterét, elmentek keleten egészen Monorierdőig, ott egy nagyot fordultak, és délkelet felől érkeztek meg a repülőtérre.
Azt, hogy milyen irányból lehet leszállni, nem (csak) a város lakóinak igénye alapján szabják meg. A légi irányítás szabályai világosak: le- és felszállást szembeszélben, vagy minimális hátszélben lehet engedélyezni. Vagyis ha a szél kelet felől fúj, akkor a leszálló gépeknek nyugatról, Budapest felől kell megközelíteniük a repülőteret. Ha nyugatról fúj a szél, akkor érkezhetnek a repülők kelet, vagyis az agglomeráció felől. Más választás nincs, mint így engedélyezni a leszállást – nyilvánvaló, hogy az utasok biztonsága sokkal fontosabb, mint a környéken élők csöndje.
Hivatalosan már eddig is csak hat gépmozgást (azaz fel- és leszállást) lehetett tervezni Budapesten. De ha rossz az idő, vagy kedvezőtlen a forgalmi helyzet, akkor ettől el lehetett térni, ezzel a lehetőséggel pedig napi szinten éltek a légitársaságok. Kedvezőtlen forgalmi helyzetnek számít az is, ha a gép csak későn tudott elindulni, és ha bevezetik, hogy csak kelet felől lehet leszállni, rossz időnek minősíthetik azt is, ha nem a megfelelő irányú a szél.
Egy kis mozgástere mégis akad a kormánynak és az önkormányzatnak, ha meg akarják szabni, merről szállhatnak le a gépek. Minimális hátszélben még engedélyezhetik a leszállást, Palkovics László pedig korábban arról beszélt, egy független intézet tanulmányára várnak arról, hogy Budapest esetében a földrajzi helyzet lehetővé teszi-e azt, hogy biztonságosan felemeljék az engedélyezett hátszélszintet. Eddig 5 csomó, vagyis 9,2 km/h erejű hátszélben lehetett még leszállni, korábban szóltak arról tervek, hogy ezt megdupláznák. De még ez is csak gyenge szelet jelent, amelyben a hivatalos megfogalmazás szerint a szél a fák leveleit mozgatja, az ágait még nem.
A döntést meghoztuk
- így kezdte Palkovics Lászlóval közös sajtótájékoztatóját Tarlós István főpolgármester. Két intézkedést említett, mindkettő augusztus 15-e után, két hónap türelmi idővel lép életbe:
- Valóban 5-ről 10 csomóra nő az a megengedett hátszél, amelynél a gépek fel- és leszállását engedélyezik, ellenkező esetben másik kifutópályára terelik a repülőket,
- Zajterhelési díjat vezetnek be, maximum ezer eurót.
Utóbbit abban az esetben kell fizetniük a légitársaságoknak, ha a mélyalvás időszakában, azaz éjfél és hajnali 5 óra között repülnek Budapest felett. A pénzt a Budapest Airport a repülőtér környékén élők kártalanítására fordíthatja, ablakcserére, szigetelésre költheti majd.
Tarlós István hangsúlyozta, a repülőteret teljesen lezárni nem lehet, megpróbálják "gyakorlatilag nullára csökkenteni a forgalmat". Azt is mondta, hogy a zajterhelési díj bevezetése a Közelekedéstudományi Intézet ötlete volt, az ott dolgozó szakemberek szerint ekkora összeg elég elrettentő a légitársaságoknak.
A szigorítás havária helyzetekre nem vonatkozik, csak normál üzemmódra.
Emellett a repülőtér környékén élők is ellenőrizhetik, mekkora a zajterhelés, nagyjából 100 ezer forintba kerülő, egyszerű zajmérőket kaphatnak a 18. kerületi önkormányzattól, a kapott adatokat pedig feltölthetik egy internetes oldalra. A lényeg, hogy össze lehessen majd hasonlítani a kapott adatokat a hivatalosa értékekkel. Palkovics László azt mondta, hogy ezeket az eszközöket már beszerezték.
Az eddigi mérőhelyek számát is növelik, az erre vonatkozó javaslatot hivatalosan szeptemberben fogadhatják el.
Repülési tilalomról soha nem beszéltünk
- emelte ki a miniszter, is szerinte áprilisban mindössze annyit ígértek, hogy a repülési műveletek számát igyekeznek csökkenteni, továbbá, hogy augusztusra meglesz a szükséges jogszabályi háttér. Ehhez képest a Budapest.hu oldalán április 23-án az jelent meg: Tarlós István azt mondta, a miniszter ígérete szerint augusztustól
biztosan működik
majd az éjszakai repülési tilalom.
Palkovics László akkor azt közölte, a repülési tilalom azt jelenti, hogy 0 és 5 óra között manővert Budapest felett nem lehet majd tervezni. Azt is kijelentette, hogy az átlagos három éjszakai manővert nullára szeretnék csökkenteni.
Szóba került a reptér is. Legutóbb a kormányinfón szidta a Budapest Airportot Gulyás Gergely miniszter, kijelentette, legjobb lenne, ha eladnák és elmennének. Ezt a mostani sajtótájékoztatón lényegében Palkovics László is megerősítette:
fontolják meg, hogy adják el annak, aki tudja működni.
A kormány szándéka az, hogy a budapesti repülőtér működőképes legyen, "most nem az" - mondta. Hozzátette, már tárgyalnak a tulajdonossal, ha az egyeztetés nem lesz eredményes, akkor meg is kérik, adja el a repülőteret másnak.
Egy konzervatív kormány nem tehet semmit más tulajdonával kapcsolatban
- jelentette ki, hozzátéve: a repülőtér rosszul menedzselt, valószínűleg hozzá nem értő emberek irányítják.
(Kiemelt képünk illusztráció)
Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
