Régóta hangoztatott célja az Orbán-kormánynak, hogy csökkentse a lakosságnál lévő készpénzállományt, ami a legutóbbi számítások szerint 5-6 ezer milliárd forintot tesz ki. A nagy mennyiségű készpénz több okból is rossz az államnak: egyrészt jelentős költségei keletkeznek ebből, például készpénzkezelés, -gyártás, illetve -szállítás miatt. Másrészt a „párnacihában” lévő pénz nem forog, azaz nem pörgeti a gazdaságot.

Persze abban, hogy ilyen jelentősen nőtt a készpénzállomány, a kormánynak is van szerepe, elég csak a tranzakciós illetékre és a havi mindössze két ingyenes készpénzfelvételre gondolni.

Pixabay / mrganso

Ide kapcsolódik, hogy bár az utóbbi években egész szép eredményeket ért el az állam a feketegazdaság visszaszorításában, az még mindig kiterjedt, így sok helyen még mindig zsebbe megy a fizetés nagy része – ezért is vagyunk máig a minimálbérre bejelentettek országa.

A közeljövőben azonban két olyan programot is indít a kormány, amelynek segítségével csökkenhet a készpénzállomány. A mai állapotok szerint július elsejétől indul az azonnali fizetés rendszere (AFR), amelynek segítségével 5 másodpercen belül meg fog érkezni bármilyen utalás.

Még nagyobb fegyver lehet azonban az június 3-ától startoló új, lakosságot megcélzó állampapír, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz).

Mindent vivő kamat, kicicomázott körítéssel

A magyar lakosság megtakarítási hajlandósága már régóta komoly kihívást jelent a mindenkori kormányok számára. Egyrészt kevesen vannak, akik befektetik a félretett pénzüket, másrészt, aki úgy is dönt, hogy öngondoskodásra adja a fejét, az jellemzően (57 százalékuk) egy éven belüli megtakarítási formát választ. Ez egy biztonsági játék, hiszen „ki tudja, mit hoz a jövő” alapon a lakosság egyszerűen nem meri hosszú távra lekötni a pénzét, nehogy a lejárati idő előtti feltörés miatt bukja a kamatokat.

Stiller Ákos

Erre a problémára jelenthet az állam szerint megoldást a hétfőtől kizárólag a lakosság számára elérhető Magyar Állampapír Plusz, amelynek minden elemét úgy alakították ki, hogy az bárkit meg tudjon győzni arról, hogy ide tegye a pénzét. És hát kétség kívül igen kedvező körülményeket teremtettek:

öt évre akár 27 százalékos kamat, ám évente büntetés nélkül ki lehet belőle szállni, sőt, bármikor máskor is, mégpedig szinte elhanyagolható veszteséggel.

Márpedig ekkora kamatot ma nemigen lehet elérni, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az kiemelkedő a jelenlegi pénzpiaci környezetben. (Persze kivételek vannak: néhány kötvény évi akár 10 százalékos kamatot is produkálhat, ám ott nagyobb a kockázat, és akár bukni is lehet, ahogy a tőzsdén is lehet ennél nagyobbat szakítani: elég csak Mészáros Lőrinc cégeinek szárnyalására gondolni.) A MÁP Plusz egyébként az első évben félévente, majd évente kamatozik, mégpedig az alábbi menetrend szerint:

A  kamatot  automatikusan MÁP+ állampapírba fektetik, amit a futamidő végén az utolsó, lejáratkori kamatfizetési napon forintban vehetünk fel. Fontos tudnivaló ugyanakkor, hogy minden egyes kamatjuttatástól számítva öt napjuk lesz majd az érintetteknek, hogy akár az ötéves periódus előtt bárminemű veszteség nélkül kiszálljanak a befektetésből. Hogy pontosan mikor, azt itt mutatjuk:

Ezekben az öt napokban tehát 100 százalékos árfolyamon vásárolhatják vissza az állampapírokat. Ide kapcsolódóan érdemes kiemelni azt is, hogy a MÁP Plusz – és június 1 után a többi lakossági állampapír – után nem kell kamatadót fizetni, ahogy más levonás sincs, ami ugyancsak vonzóvá teheti ezt a megtakarítási formát a lakosság számára. Ugyanakkor a fenti gondolatot folytatva, az állam gondolt azokra is, akik félnek a hosszabb távú elköteleződéstől, így az állampapírból bármikor ki lehet szállni, igaz nem 100, hanem a Magyar Államkincstár például 99,75 százalékos árfolyamon vásárolja vissza a MÁP Pluszt. Azaz ekkor is mindössze 0,25 százalékot veszítünk, ami tulajdonképpen elhanyagolható költség más, hosszú távú lekötésekből való kiszálláskor létrejövő veszteségekhez képest. A többi forgalmazó napi vételi árfolyamot jegyez majd rá a saját üzletszabályzatuk szerint, ám vélhetően ez sem lesz sokkal magasabb.

Hol, hogyan lehet vásárolni?

Az első jegyzési időszak június 3-án indul, a forgalmazók, azaz ahol MÁP Pluszt lehet vásárolni pedig a CIB, a Concorde, az Equilor, az Erste Befektetési Zrt; a Gránit Bank, a K&H, a Magyar Államkincstár, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, az MKB, az OTP, a Raiffaisen és az Unicredit fiókhálózata lesznek. (Azt, hogy a Magyar Államkincstárnál pontosan hol köthet le ilyen állampapírt, ebben a pdf-ben megtalálja, mégpedig a 12. oldalon.)

Túry Gergely

Ekkor N2024/01-es sorozatszámmal 100 milliárd forintnyi állampapírt fognak értékesíteni (a címlet egy forint lesz, tehát elvileg akár 1234 forintot is be lehet fektetni), de nem kell kétségbe esni akkor sem, ha valaki lemarad az első körről, hiszen minden héten új sorozatot lehet majd jegyezni.

Az ígéretek szerint az ügymenet teljesen egyszerű lesz, azaz lényegében bemegyünk az általunk kiválasztott forgalmazóhoz és vásárolunk az állampapírból. Sőt, oda sem kell menni, hiszen az EU-nak benyújtott konvergenciaprogram szerint „a lakástakarék-pénztárak több ezer alkalmazottjának segítségével személyesen, akár az otthonában is nyithat majd bárki értékpapírszámlát és vásárolhat lakossági állampapírt”.

Ahogy a fenti táblázatból látszik az első lekötőknek először december 11-én fizet kamatot az állam, utoljára pedig 2024 június 11-én. Azért 11-én, mert az ötéves futamidő a jegyzés lezárását követő hét első munkanapjától kezdődik. Itt érdemes még azt is megjegyezni, hogy a Magyar Állampapír Plusz a lejárat után nem kamatozik tovább, azaz ekkor mindenképpen érdemes kivenni a pénzt, és ha úgy gondoljuk, újra lekötni.

Mit akar a kormány?

Az Orbán-kormány fő célja, hogy a jelenlegi 6 ezer milliárd forintról 2023-ra 11 ezer milliárd forintra növekedjen a lakosság állampapír-állománya. Ezért is vezetik be a MÁP Pluszt, ezért tervezik azt, hogy a jövőben tovább növelik az értékesítőhelyek számát, sőt, van olyan ígéret is, hogy ősztől jön majd az állami nyugdíjkötvény, mégpedig inflációt követő kamatozással.

Reviczky Zsolt

Ha már infláció: a MÁP Plusz lejáratkor elérhető maximális hozam mértéke, azaz az egységesített értékpapírhozam-mutató,  EHM, évi 4,94 százalék lesz. Ez bőven az infláció felett van, amit a jövőben jelenlegi tudásunk szerint 3 százalék környékén akar tartani a Matolcsy György vezette jegybank, ám ha megugrik az áremelkedés mértéke – áprilisban például 3,9 százalék volt –, akkor könnyen lehet, hogy elinflálódik a nyereség.

A MÁP Plusz az MNB-nek is jól jöhet, hiszen jelenleg túlfűtött a magyar gazdaság: ezt támasztja alá, hogy szinte teljes kapacitáskihasználtságon pörög az ország, határon mozog a munkaerőpiac és bőven trend feletti a növekedés. Bár a külső kereslet lassulása és a 2020-tól vélhetően jóval kevesebb uniós támogatás csökkentené a túlfűtöttséget, a jelenlegi forgatókönyvek inkább azt mutatják, hogy az EU gazdasága a vártnál hamarabb magához térhet, ami növelné a keresletet, ez pedig a szándékosan gyengén tartott forinttal együtt emeli az inflációs veszélyt is. De nemcsak ez, hanem az is, hogy a munkaerőpiac feszítettsége miatti bérnövekedés, még ha lassul is, rövid távon biztosan fennmarad, ami a fogyasztást és a háztartások megtakarításait is növelheti. Így bár az MNB-nek szigorítania kellene, például növelni az alapkamatot, ezt nem teszi meg, hanem lényegében a MÁP Plusszal veszi ki a likviditást a rendszerből és a költségvetés – hiszen a kamatokat annak kell állnia – számlájára hűti a gazdaságot. Ez viszont azt is jelenti, hogy így egy új területen drágítja az állam a finanszírozást, hiszen eddig kifejezetten alacsonyak voltak a kamatok. Igaz, ezt a hatást valamennyire ellensúlyozza az, hogy csökken a költségvetés sérülékenysége: a kötvények egyre nagyobb hányada lesz a lakosság kezében, ami sokkal kisebb veszélyt jelent, mintha egy külső, határon túli finanszírozó kényének-kedvének lenne kitéve az állam.

Az alap mindenesetre jó, hiszen ma már a háztartások új megtakarításainak több mint 40 százaléka állampapírba kerül, így a lakosság állampapírpiaci részesedése 20 százalék fölé ugrott a 7 évvel ezelőtti 5 százalékról.

A mostani tervek szerint a MÁP Pluszba – főleg ide, mivel a tervek szerint a bevezetéssel több más terméket kivezetnek a piacról, hogy egyszerűsödjön a választható termékpaletta – évente 1000 milliárd forintot tesz majd a lakosság, ami öt év alatt 5000 milliárdot jelentene. Ez nagyjából annyi, mint amennyi készpénzállománya van most a lakosságnak, ám természetesen, mivel ez egy folyamatosan növekvő összeg, nem jelentené azt, hogy minden egyes forintját ide pakolná a magyar. Ugyanakkor itt érdemes megjegyezni, hogy ez az összeg nagyjából megegyezik Magyarország devizaadósságával is, így elméleti síkon 2025-re leépíthető lenne ez a fajtó adósság.

Hogy aztán sikerült-e megváltoztatnia a magyar lakosság megtakarítási szokásait az Orbán-kormánynak az új állampapírral, azt hamarosan kiderül. Egy biztos: többen próbálkoztak már, és eddig mindig beletört a bicskájuk. Igaz, ennyire egyszerű és kedvező kamatozású lehetőséget még senki sem kínált.