Gazdaság MTI 2019. május. 28. 11:08

Az orosz családok csaknem felének csupán élelemre és ruhára futja

Nem meglepő: a fiatal családok mellett a nyugdíjasok vannak a legrosszabb helyzetben.

Az orosz családok 48,2 százalékának csak élelmiszerre és ruhára futja, másra nem tud költeni – derült ki az orosz statisztikai szolgálatnak (Roszsztat) a háztartások 2018 utolsó negyedévére vonatkozó kimutatásából, amelyet kedden ismertetett az RBK című napilap.

Tartós fogyasztási cikkeket legkevésbé a fiatal családok (59,2 százalék) és az aktív kereső nélküli nyugdíjas családok (57,9 százalék) képesek vásárolni.

A családok csaknem 15 százaléka azt vallotta, hogy csak ennivalót tud venni, rezsire és ruhára már nem elegendő a pénz. Ez leginkább a sokgyermekes családokra (28,3 százalék) és az aktív kereső nélküli nyugdíjas családokra (30,4 százalék) igaz.

A számok némi javulást mutatnak az előző évhez képest, mert 2017-ben a családok 49,8 százaléka élelmen és ruhán kívül nem tudott másra költeni, 18 százalék pedig nem tudta magának megengedni az új ruhát, és a rezsiszámlát sem tudta kifizetni.

Az új felmérés szerint a családok 32,3 százaléka vallotta azt, hogy az élelmen, a ruhán, a tartós fogyasztási cikkeken felül gépkocsit, lakást vagy hétvégi házat is tudna venni. Ez az arány 2017-ben 27,4 százalék volt.

A Roszsztat áprilisban közölt felmérése szerint egy átlagos családnak havi 58,5 ezer rubelre (jelenlegi árfolyamon mintegy 264 ezer forintra) van szüksége a megélhetéshez. Ugyanez a statisztika azt is kimutatta, hogy a családok 35,4 százalékának nincs lehetősége arra, hogy minden tagjának legalább két-két párat vegyen az évszakoknak megfelelő lábbeliből.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Földes Márton 2025. március. 11. 09:30

Párizs elleni atomtámadás kockázatával is járhat, ha az amerikai atompajzs helyett a francia venné át Európa védelmét

Franciaország immár sokadik történelmi ajánlata ezúttal pozitív fogadtatásra talált az orosz fenyegetés és Trump-tornádó után. Az amerikai nukleáris pajzsot lehet helyettesíteni, de a számok, képességek és doktrínák szerint ennek nem lenne kellően hiteles elrettentő ereje. Márpedig a nukleáris elrettentés elsősorban “teológiai” kérdés. Elhisszük-e, hogy Franciaország akár egy Párizst érő nukleáris támadás kockáztatásával is atomfegyverrel válaszolna például arra, hogy Oroszország atombombát dob a Baltikumra? Elemzés.