A kereskedelem történelme legalább százötvenezer éves, a készpénz viszont kevesebb mint háromezer éve létezik. Drága, mocskos és idejétmúlt. Itt az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk – írta a Portfolio.hu-n megjelent cikkében Kóka János volt gazdasági miniszter abból az alkalomból, hogy felszólal a Portfólió "Financial IT and Disruptive Technologies" konferenciáján.
Magyarországon közel kéthavi nemzeti össztermék összege pihen készpénzben. Illetve nem pihen, hanem részben forog, sokszor illegális csatornákon, ellenőrizhetetlen ügyletekben. Ahelyett, hogy csökkenne a mennyisége, még nő is, a teljes volumene megháromszorozódott az elmúlt tíz évben. Bár a mindennapokban nem gondolunk bele, de a készpénz előállításának, tárolásának, szállításának, őrzésének, cseréjének iszonyú költségei vannak. Egy tavalyi amerikai kutatás szerint ez a költség a pénz értékének 5-15 százalékára rúg. A magyar szakemberek a 6000 milliárdos állomány itthoni költségeit 450 milliárdra becsülik. Ebben az összegben pedig még nincsenek is benne az illegális tranzakciókon elbukott áfa, illetékek és egyéb közterhek százmilliárdjai. Hogy ez mekkora összeg?
A készpénzforgalom jelentős visszaszorítása a költségvetésben fedezetet adhatna akár az szja 9%-ra történő, rég áhított csökkentésére is – írja cikkében Kóka János egykori gazdasági miniszter, pénzügyi befektető, informatikai vállalkozó, aki 2011. óta a Cellum elnök-vezérigazgatója. Megjegyezi azt is: Ez az egyedülállóan bátor lépés például 650 milliárd forintba kerülne, és érdemi versenyképességi előnyt jelentene Magyarországnak. Kóka János részletesen kitér a cikkben.arra is, hogy milyen módszerek, szabályok léteznek a készpénzforgalom mérséklésére, kiváltására, arról sem megfeledkezve, hogy a biztonsági és bűnüldözési előnyök mellett a higiénia is nyerhet az érmék és bankjegyek kivonásával, visszaszorításával.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.