hvg.hu: Délutáni kávéját issza, de ahogy a londoni eseményeket figyeljük, nagy szüksége nincs erre. Hol jobb most: itt Budapesten vagy a brit fővárosban?

Iain Lindsay: Szoros kapcsolatban vagyunk, és minden délben videokonferenciát tartunk az összes európai kollégám részvételével. Az elmúlt 2-3 hónapban a legtöbb időnk a megállapodás nélküli Brexittel kapcsolatos vészhelyzeti tervek megtárgyalásával ment el.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: És megnyugodhatunk, hogy nem lesz baj, ha ez következik be?

I. L.: Persze, látja, ki van írva, hogy „Keep calm and carry on”! A viccet félretéve, az utolsó fejlemények reményre adnak okot.

hvg.hu: Annyi minden történik, mire gondol?

I. L.: Theresa May kedd esti beszédére, amelyben tárgyalást ajánlott az ellenzék vezérének, Jeremy Corbynnak a jövőbeli kapcsolatokról. A kilépési megállapodás természetesen minden megoldásnak a része, az EU világossá tette, hogy nem tárgyalja újra. A kérdés most az tehát, milyen lehet a kilépés utáni viszony az unió és az Egyesült Királyság között. Ha közös álláspontra jutnak, azzal Mrs. May visszamehet az EU vezetőihez, hogy még egy kis időt kérjen a szükséges jogszabályok elfogadására. Ha nem sikerül megegyezniük, akkor – valószínűleg hétfőn – az alsóház a képviselők javaslatainak utolsó köréről szavazhat, ott is megszülethet a megoldás.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Elég sokszor elhangzott már az elmúlt hónapokban, hogy most áttörés következhet, már nehéz hinnünk benne.

I. L.: Olyan ez, mint egy szépségverseny: a múlt hét közepén nyolc javaslatról kellett dönteniük, hétfőn már csak négyről, azt gondolom, ha újabb voksolás jöhet, akkor legfeljebb 2-3 marad versenyben. Azt persze még nem tudjuk, hogy melyik javaslat, de úgy sejtjük, a végén egy maradhat.

hvg.hu: A korábbi voksolások alapján ez a vámunióról szóló javaslat lehet?

I. L.: Ki tudja? Egy dolog biztos: a parlament nagy többséggel elvetette azt a megoldást, hogy megállapodás nélkül lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A no dealt csak a képviselők 25 százaléka támogatta.

hvg.hu: Azért ez sem kevés.

I. L.: Nézzük úgy, hogy 75 százalék elutasította. De térjünk vissza a jövő hétre: a megoldással újra az EU elé kell állnunk, hogy egy rövid halasztást kérjünk. Egészen pontosan egy korábbi felajánlás módosítását szeretnénk elérni: március közepén az uniós vezetők hozzájárultak ahhoz, hogy május 22-ig kap az Egyesült Királyság halasztást a kilépésre, ha március 29-ig elfogadja a parlament a kilépési megállapodást. Ha ez nem sikerül, akkor április 12-e a határidő. (Az interjú után, cikkünk megjelenése előtt Theresa May az EU vezetőitől június 30-ig kért haladékot a kilépésre – a szerk.)

Reviczky Zsolt

hvg.hu: A kilépési megállapodás egy majdnem 600 oldalas dokumentum, de az elutasítás okaként leginkább a backstopot hozzák fel a képviselők. Ez a pont hogyan oldható meg?

I. L.: Ezért fontos, hogy ha a mostanitól eltérő megoldást találunk a jövőbeli kapcsolatokra, a backstop értelmét veszti.

hvg.hu: Az EU április 10-én este hagyhatja jóvá a halasztást, bő egy nappal a 12-i dátum előtt. Ez azért elég ijesztő menetrend.

I. L.: Nagy-Britanniában talán nem annyira megszokott ez, de az EU-ban távolról sem példa nélküli, hogy fontos döntések a legutolsó pillanatban szülessenek meg – érdemes felidézni az elmúlt két-három évtized EU-csúcsait. De ennél bonyolultabb a menetrend: a csúcs előtti napon, tehát kedden tárgyalják meg az uniós miniszterek a napirendi pontokat, szóval legkésőbb hétfőn valamilyen megoldást kell találni. Ellenkező esetben április 12-e a kilépés dátuma. De jobban néznek most ki a dolgok.

hvg.hu: Ezt hallottuk már korábban is.

I. L.: Igen, de nem általános értelemben. Hiszem, hogy most kevésbé valószínű a no deal. Tény, hogy az EU-nak kell döntenie a halasztásról, de az uniós vezetők sem akarják a megállapodás nélküli Brexitet. És mindenkinek érdeke a megállapodás, és hogy végre elkezdhessünk tárgyalni a jövőről.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Említette, hogy az ideje nagy része a no dealre való felkészüléssel telik. A magyarok nyugodtak lehetnek azzal kapcsolatban, hogy minden kérdést sikerült rendezni?

I. L.: Igen. Amikor az uniós állampolgárok nagy-britanniai helyzetéről beszélünk, nagyon kis eltérés van a deal és a no deal között. Ha megszületik a megállapodás, akkor a jelenlegi jogokat az átmeneti időszak végéig, vagyis 2020. december 31-ig garantáljuk azoknak, akik kint élnek. Ezen az időszakon belül változatlanul szabadon vállalhatnak munkát és tanulhatnak az Egyesült Királyságban. Ezen túl elindult a hét elején a letelepedett státusz regisztrációja, ez azoknak jár, akik legalább öt éve kint élnek, azok, akik pedig még nem, előzetes letelepedett státuszt kaphatnak. Idővel pedig brit állampolgárságért is folyamodhatnak. A brit kormány egyoldalúan garanciát vállalt arra is, hogy ha nem lesz megállapodás, az ott élő uniós polgárok megőrizhetik jogaikat – az egyetlen különbség az, hogy a határidő nem 2020. december 31-e lesz, hanem jövő péntek. Tény, hogy vannak bizonytalanságok, de ez nem a kint élőket érinti. Februárban találkoztam a szigetországban dolgozó magyar diplomatákkal, és ők is arról beszéltek, hogy nagyon kevés panasz vagy kérdés érkezik hozzájuk. Az emberek többsége tudja, hogy nem kell elhagyniuk az Egyesült Királyságot, tudják, hogy van idejük a letelepedett státuszért folyamodni – ha megállapodással lépünk ki, erre még több mint két évük lesz, hiszen a határidő 2021 közepe, de no deal esetén is a jövő év végéig van idejük a regisztrációra.

hvg.hu: Mi történik az átmeneti időszak lejárta után?

I. L.: Világos, hogy ha letelik az átmeneti időszak, egy új bevándorlási rendszer lesz, amelynek az alapja a képzettség, képesség lesz, nem az, honnan érkezett egy jelölt. Ez valószínűleg a mostani kanadai rendszerhez fog majd hasonlítani, ahol az elbírálás alapja az, mire van igénye a gazdaságnak.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Ugyanez a kvótarendszer lesz érvényes abban az esetben is, ha a „puhább” verzió lép életbe, amelyről beszélt?

I. L.: Ez attól függ. Ha a vámuniót választjuk, az nem jelenti azt, hogy egyben a belső piacon is bennmaradunk. A hétfői parlamenti szavazáson is jól látszott, hogy az előbbinek sokkal nagyobb a támogatottsága, mint a „közös piac 2.0” javaslatnak. A nagy különbség az, hogy az utóbbinál a négy alapszabadságot is tiszteletben kellene tartani a kilépés után, ezek egyike, a személyek szabad áramlása pedig azt tenné szükségessé, hogy Nagy-Britanniának továbbra is szabad utat kell engednie a munkaerő beáramlásának. Márpedig azt tudjuk a referendum óta: az emberek döntését leginkább a bevándorlás határozta meg. Nem meglepő, hogy azok a munkáspárti képviselők, akik Anglia északi, iparosodott részéről érkeztek, ahol elsöprő győzelmet arattak a kilépéspártiak, elfogadják a vámuniót, de ellenzik a belső piacot. Ebben az esetben is ez a kvótarendszer várható. Az, hogy ehhez képest bármilyen előnyhöz juthatnak-e az uniós polgárok, az a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodástól függ majd.

hvg.hu: Csaknem három éve rendezték a népszavazást, ehhez képest még mindig nincs egy mindenki által elfogadható megállapodás. Tényleg elég lesz bő másfél év arra, hogy a jövőbeni viszonyt kialakítsák a felek?

I. L.: A megállapodás szerint az Egyesült Királyságnak egyszer lehetősége van meghosszabbítani az átmeneti időszakot, ezt 2020 közepéig kell jeleznünk. Most persze senki nem beszél erről, de nem gondolom, hogy a csúszás csak rajtunk múlna. Találunk példát arra, hogy az Európai Unió is hosszú ideig tárgyal egy országgal – például az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal 25 éve nem sikerül lezárni egy szabadkereskedelmi megállapodást. Azt gondoljuk persze, hogy tagországként, amelynek a szabályozása száz százalékban megfelel az uniósnak, ez nem jelenthet akkora gondot. És hát három éve folyamatosan tárgyalunk.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Elég rémes forgatókönyveket hallottunk arról, mi történhet a no deal esetén: nem lesz élelmiszer a boltok polcain, elfogynak a gyógyszerek, nem lesz közlekedési kapcsolat a kontinenssel. Ezt mennyire látja valódinak?

I. L.: Valóban sok rémisztő történet kering, de emlékezzen csak: rengeteg sötét jóslat is volt a Brexittel kapcsolatban. Ehhez képest a gazdaság 1,7 százalékkal nőtt, ami a G7-országok között a középmezőnyt jelenti, a munkanélküliség aránya a legalacsonyabb a hetvenes évek eleje óta. Persze vannak aggodalmak azzal kapcsolatban, mi történik a no deal esetén, de London és az EU is felkészült erre: a repülők fel tudnak szállni, és landolni is tudnak, a vonatok is el tudnak indulni. De tény, hogy a no dealnek súlyos következményei lennének mind a 27 tagállamra, illetve elsősorban Írországra nézve, ezért is vagyok biztos abban, hogy senkinek nem áll érdekében, hogy ez bekövetkezzen. Márpedig ha nem fogadják el Theresa May mostani kérését a halasztással kapcsolatban, azzal az unió maga idézné elő a no deal Brexitet.

hvg.hu: Ezzel egy uniós tagországot is sújtana.

I. L.: Ráadásul az EU-ra sem vetne jó fényt: az alsóház már leszavazta a no dealt, és a kormány – esetleg a Munkáspárttal együtt – halasztást kér, ha az unió pedig nemet mond erre, akkor ők mondják ki az ítéletet.

hvg.hu: A Bloombergen van egy összeállítás a Brexit eddigi gazdasági következményeiről, és ott arra jutnak, akárhogy is végződnek a tárgyalások, már károkat okozott a kilépés terve az Egyesült Királyságnak.

I. L.: Jó, ugyanez a Bloomberg három éve azt írta, hogy ha a britek megszavazzák a Brexitet, eljön a világvége. És nem jött el. Az az igazság, hogy még mindig mi vagyunk Európa második, a világ ötödik legnagyobb gazdasága, és ez nem változott az utolsó három évben. Tény, vannak cégek, amelyek mégsem fektetnek be. Igen, a JP Morgan arról beszélt, hogy több ezer emberét elviszi a Cityből, de végül csak 300 embert költöztetnek el más európai irodákba. Jó okai vannak, hogy London miért a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja: a stabil jogállam, a tapasztalataink, az időzóna – ezek mind sokat számítanak, és nem múlnak el egyik pillanatról a másikra. Igen, az alsóházat elnézve úgy tűnhet, egy zűrzavar az egész ország, de álljunk azért meg: mégiscsak ez Európa legidősebb működő demokratikus rendszere, a parlamentek atyja, amely most azt a megosztottságot tükrözi, amely a társadalmunkat jellemzi a Brexit miatt. Sok parlamenti képviselő egy puhább Brexittel is egyetértene – ám nem tudhatjuk, hogy ez mennyire tükrözi a britek akaratát, hiszen eltérőek a közvélemény-kutatási eredmények. Remélem, hogy a parlamentnek sikerül megállapodnia arról, mit szeretnénk.

hvg.hu: Ez a megosztottság véget érhet, ha a Brexit megoldódik?

I. L.: Nyilvánvalóan kell idő, hogy a megosztott pártok újra egységesebb véleményt képviseljenek. De tény, hogy jelenleg a pártokról alkotott véleményt is a Brexit befolyásolja, kell egy kis idő, hogy olyan fontos kérdések is újra előtérbe kerüljenek, mint a gazdaság vagy az egészségügy, de remélem, a kilépés után ez is meglesz. Nagy-Britannia szerencsére még mindig vonzó a külföldiek szemében, ami a mostani Think.BDPST konferencián is bemutatunk: az Egyesült Államok után a második legnépszerűbb célpont a diákoknak, csaknem félmillió külföldi tanul az országban. Ez sem tűnik el egyik napról a másikra.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Említette a Think.BDPST konferenciát, amelynek idén Nagy-Britannia a vendégországa, fő témái pedig az okosotthon, okostechnológia. Azt próbálják megmutatni, hogy van élet a Brexiten túl?

I. L.: A konferencia megnyitóbeszédét Carole Mundell brit asztrofizikus professzor tartja, aki a brit külügyminisztérium tudományos főtanácsadója. Az ő személye is jelzi: a tudományban és innovációban is tudunk újat mutatni. Az országunk egyes felmérések szerint a világ negyedik leginnovatívabb gazdasága. Nálunk van a világ tíz legjobb egyeteme közül három. A világ száz legnagyobb forgalmú gyógyszeréből 25-öt nálunk fejlesztettek ki. Abban is az elsők vagyunk a fejlett államok között, hogy nálunk a munkaerő 20 százaléka tudásintenzív ágazatban dolgozik. Olyan innovatív magyar cégekkel szeretnénk találkozni, amelyek szívesen lépnek kapcsolatba hasonló brit vállalkozásokkal, olyan startupokkal, amelyek szívesen telepednek le a szigetországban, de akár egyetemekkel, amelyek együttműködnek brit intézményekkel. Nem csak a magyarokban, hanem a többi visegrádi országban is erős gazdasági partnert látunk, különös tekintettel a kutatás-fejlesztésre. De ha csak Magyarországra gondolunk, itt ebben az évben már három fontos befektetés történt: a Jaguar Land Rover mérnöki irodát nyit itt, az Oxford University Press technológiai központot, a Tesco pedig üzleti szolgáltatási központot – még úgy is, hogy munkaerőhiány van Magyarországon.

hvg.hu: Nincs itt ellentmondás? Nagy-Britannia vonzereje még mindig jelentős a magyarok szemében, ami még tovább rontja a magyar munkaerőpiaci kilátásokat.

I. L.: Nem hiszem: más a kereslet. De ha ez kell ahhoz, hogy brit cégek visszacsábítsanak Magyarországra embereket, csak örülünk. Az is igaz, hogy akármennyire csökkent az uniós országokból a bevándorlás, még mindig többen érkeznek, mint ahányan távoznak: napról napra európaibbak leszünk. Remélem, hogy túl tudunk lépni a Brexiten, a 250 ezer magyar vagy a 3,8 millió uniós polgár többsége marad az országban, és tovább erősödnek majd az emberek közötti kapcsolatok az EU-tagság helyén. Mert a kormányközi együttműködés csak a jéghegy csúcsa, a kétoldalú kapcsolataink alapja az a tízezernyi ember, aki hétvégenként ingázik az Egyesült Királyság és Budapest között.

hvg.hu: A britek nem éppen attól tartanak, hogy ezek az emberek ott maradnak?

I. L.: Nem, egyáltalán nem. Ez érdekes dolog: az elmúlt hónapokban megjelent közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy jelentősen változott a britek véleménye a bevándorlásról. 2014–2016 között komoly ellenérzéseik voltak ezzel kapcsolatban – biztos vagyok abban, hogy a Brexit-referendum végeredménye is részben ennek tudható be. De most már jobban tudatában vagyunk annak, hogy az európaiak mit adtak nekünk.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.