Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy ügy, ami egységbe kovácsolta a parlamenti ellenzéket és az utcán tüntető tömegeket. De a tüntetőket nem a rabszolgatörvény vitte utcára, hanem az előző kilenc év. Kérdés, mit érhetnek el a Fidesz-kormánnyal szemben.
Szerdán és csütörtökön is tüntetés volt Budapesten a rabszolgatörvény, de sokkal inkább a Fidesz és Orbán Viktor ellen. A mostani tüntetéshullám (pénteken és vasárnap is lesz demonstráció) újdonsága az eddigiekhez képest, hogy a tüntetők és a rendőrök is erőszakosak, ami a Nemzeti Együttműködés Rendszerében eddig nem volt jellemző.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a hvg.hu kérdésére azt mondta, az agresszió – hiába az elégedetlenség a rendszer ellen –, nem volt dekódolva a megmozdulásokba. De az elemző figyelmeztetett, ha a rendőröket a továbbiakban is az erőszakos hozzáállás jellemzi, hamar népszerűtlenek lesznek, de ez a tüntetőkre is igaz.
Felvetésünkre, hogy amikor a CEU bejelentette, ellehetetlenítette működésüket a kormány, ezért Bécsbe költöznek, mindössze néhány tíz ember tüntetett az utcákon, most pedig ezrek, Tóth Csaba azt mondta, rendkívüli helyzetekben – mint amilyen a mostani is – ok rengeteg van a tüntetésre, de mindig kell egy szikra – ez a CEU-nál nem volt. A politológus megkockáztatta:
a tömeg nem a rabszolgatörvény ellen tüntet, az eddigi, folyamatos elégedetlenség és csalódottság tört a felszínre.
Fontos látni, hogy amíg eddig a parlamenti ellenzék tehetetlen volt a Fidesszel szemben, addig most – ugyan a törvény elfogadását nem sikerült megakadályozni – sikerült olyan akcióval előrukkolni, ami a parlamenten kívüli erőket is tettekre sarkallta. „Ráadásul a rabszolgatörvény egy olyan név, ami egységbe forrasztotta az ellenzéket, a tüntetőket és a civil szervezeteket is ebben az ügyben. A Fidesz el akarta hallgattatni a parlamenti ellenzékét, amire reagál a tömeg.”
Be kell mondanom a kamerába a nevemet, ha a rendőr kérdezi? |
A szerda esti tüntetés végén a Dob utcánál is csak úgy engedték szabadon a tüntetésen részt vevőket, ha kamerába mondták a nevüket. Kollégánkkal is ez történt. A TASZ szerint erre semmi joga nincs a rendőrségnek, az Adatvédelmi hatóság elnöke szerint viszont nem aggályos, ami történt. |
Tóth Csaba is idézi saját felmérésüket, ugyanis a Republikon Intézet adatai szerint a lakosság csaknem kétharmada hallott már az elmúlt hetek egyik legnagyobb port kavaró kezdeményezéséről, melynek lényege, hogy évi 250-ről 400-ra emelné az elrendelhető túlórák számát, valamint három évre bővítené ki a munkaidőkeretet. Mindössze a megkérdezettek 37 százalék válaszolta azt, hogy nem találkozott még a javaslattal. Összességében elmondható, hogy még a kormánypárti szavazók 63 százaléka is elutasítja a javaslatban foglaltalak, miközben a Jobbik szavazóinak 94, a baloldali, liberális szavazóknak pedig 95 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne jó ötlet bevezetni a változtatásokat.
Nagy kérdés, hogy mi lesz a tüntetéssorozat vége. Az áprilisi országgyűlési választások és a harmadik Fidesz-kétharmad után is volt több, még a mostaninál is nagyobb tüntetés, de a megmozdulások elhaltak, az ott megismert szereplők is eltűntek, visszahúzódtak. Tóth Csaba azt mondta, a mostani demonstrációk esetében is az a legnagyobb veszély, hogy lecseng az egész, de erre most kisebb az esély, mint a folytatásra, ugyanis intézményes szereplők – pártok, politikusok, szervezetek – is jelen vannak.
Elképzelhető, hogy politikusok dolgoznak és egyeztetnek a háttérben a folytatásról.
Felvetődik a kérdés, hogy a tüntetések hatására meghátrál-e a kormány, sikert ér-e el az ellenzék, adott esetben visszavonják-e a túlóratörvényt.
Az elemző szerint már a parlamenti botrány előtt lett volna lehetősége a Fidesznek, hogy korrigálja a jogszabályt, miután azt változatlan formában fogadta el a Fidesz-többség, csekély az esély arra, hogy visszakozna a kormánypárt.
Sokan már párhuzamot vonnak a 2006-os őszi események és a mostani demonstráció között. Akkor a Fidesz szimpatizánsai voltak az utcán és a baloldali-liberális kormány ellen tüntettek.
Most „körbeért a dolog”, ahogy az elemző mondja, ráadásul veszélyben a Fidesz nimbusza, hogy ők 2006 örökösei, az abból az élményből táplálkozó politikai erő.
2006 óta új ellenzék született, Donáth Annával és Tordai Bencével szemben hatástalan az, hogy ők a 2006-os szemkilövetők, ugyanis nem igaz. A Fidesz a saját csapdájába esett.
Pénteken újra tüntetnek a kormány ellen, Sneider Tamás, a Jobbik elnöke azt ígérte, vidékről jönnek a párt szimpatizánsai. Tordai Bence pedig azt mondta lapunknak, az ellenzéknek és a demonstrálóknak közös a céljuk, a rezsim megdöntése. Fekete-Győr András, aki a csütörtöki tüntetésen füstbombát dobott a rendőrök közé, azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a rendőri túlkapások, Donáth Anna leteperése és elszállítása „rég nem látott egységbe kovácsolta a Momentumot.” Azt mondta, vidékről is jönnek tagjaik, többen lesznek, mint csütörtökön. „Folytatjuk az ellenállást a munkásokért és a független igazságszolgáltatás érdekében.” Hajnal Miklós ehhez annyit tett hozzá, hogy:
Kiállunk azokért, akiket fogva tartanak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
