Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Legalább 21 milliárd forintot már most elköltöttek a 2023-as atlétikai vb-re, és tippelni is alig lehet, hol lesz a költekezés vége, százmilliárdos összegről is hallani. Ha bejön a papírforma, a világ harmadik legnézettebb sporteseményét rendezhetjük, de a végcél ennél is nagyobb: a budapesti olimpia.
Kedden eldől, hogy Budapest rendezheti-e a 2023-as atlétikai világbajnokságot. Nagyon izgulni azért nem kell, azt már július óta tudni lehet, hogy hacsak valamit nagyon el nem ront a magyar sportdiplomácia, akkor itt lesz a világbajnokság. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkor jelentette be: pályáztatás helyett több város vezetőivel tárgyalnak – Barcelonát emlegették komolyan vehető riválisként –, de Budapest az első számú jelölt a vb megrendezésére. A nyári bejelentés óta egy teljes körű technikai és pénzügyi kockázatelemzést végeztek el, ennek az eredményeit nézik még át az IAAF döntéshozói. A Magyar Atlétikai Szövetség azt írta kérdésünkre: valamikor a délutáni órákra várható a döntés.
Frissítés: ahogy várható volt, nem sokkal dél után az IAAF bejelentette, Budapest rendezi a világbajnokságot.
A nemzetközi szövetség összesen hat követelményt határoz meg a rendezéshez:
- a város legyen legalább egymillió lakosú,
- legyen egy legalább 30 ezer fős befogadóképességű atlétikai stadionja, a legmodernebb, legjobb besorolásnak megfelelő felszereltséggel,
- legalább három helyszínen tudjanak edzeni a sportolók az atlétikai stadionon kívül,
- minimum háromezer szoba legyen négycsillagos szállodákban, előnyt jelent, ha ezt olimpiai falu stílusában oldják meg,
- legyen egy nemzetközi repülőtere a városnak,
- a költségvetés pedig érje el a 40 millió dollárt, azaz 11 milliárd forintot.
Ezen kívül egy sor követelmény szól arról, milyen módon kell ellátni az IAAF tagjait és a technológiáért felelős személyzetet, de ezzel ráérnek a szervezők később foglalkozni. Ami a nevezési kritériumokat illeti: a nemzetközi repülőtér és a kellőképp nagy költségvetés megvan, ahogy az egymillió lakos is, a háromezer négycsillagos szállodai szoba is adott (közel nyolcezer van ebből csak Budapesten). A feladat innen könnyen átlátható, kell építeni egy legalább harmincezres atlétikai stadiont, és mellé kisebb edzőközpontokat.
| Nem kötelező a sportolók falva, de sokan örülnének a feladatnak |
| Ami a hab a tortán, az az olimpiai falu jellegű szállás. Ez csak opcionális elem, de a kormány kedvenc ingatlanberuházói minden bizonnyal boldogan látnának neki egy háromezer ágyas központ megépítésének. Ráadásul más feladat sincs, mint a meglévő terveket leporolni: a 2024-es olimpiai pályázatnál arról volt szó, hogy az olimpiai atlétikai stadionhoz közel, a Csepel-szigetre vezető új híd környékén lehetne elszállásolni a sportolókat. Arra már van példa külföldről, hogy az ilyen központokat a sportesemény vége után a város hasznosítja, a budapesti tervek szerint diákváros lett volna az olimpiai faluból. |
Ugyan már most is épül az új Puskás stadion, de az atlétikára nem alkalmas. Így Ferencvárosban, a Rákóczi hídtól délre lévő telken lehet a központ (gyakran emlegetnek csepeli építkezést, de valójában a Csepel-sziget bejáratához közel lévő helyről van szó). Az 55 ezer fős, 15 ezresre visszabontható aréna beruházásával egy pillanatra sem álltak le, azt követően is folytatódott a tervpályázat, hogy az olimpiai kandidálást visszavonták. A győztes a Napur Architecht Kft. lett, ugyanaz a cég, amely a Duna Aréna tervpályázatát is készítette. A mostani tervezésre a kormány 4,7 milliárd forintot különített el.
A terület még 2014-ben lett az államé, szinte teljes titokban. Az állam ugyanis nem magát az építési területet vette meg, hanem azt a céget, amely a helyszínt birtokolja. Az árat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő először nem is akarta elárulni, végül az LMP-s Jancsó Andrea perelte ki az adatot: 16,55 milliárd forintba került a 15 hektáros területet tulajdonló cég. Vagyis eddig összesen minimum 21 milliárd forint elment a helyszínre és a tervezésre.
Hogy mennyibe kerülhet a stadion felépítése, arról a szervezők egyelőre hallgatnak. A 2024-es olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmánya mindenesete úgy számolt, hogy az atlétikai stadion költségvetése 120 milliárd forint körül lehet. A frissebb számok már nagyobb szerénységet mutatnak: az IAAF által elfogadott költségvetésben arról van szó, hogy 31,5 milliárd forintba kerülhet a világbajnokság megrendezése, a kormány ennek a finanszírozására garanciát is vállalt.
Az ilyen számokat azért is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert eddig szinte soha nem sikerült tartani a hasonló ígéreteket. Emlékezetes, a 2017-es vizes vb előtt még azt ígérték, 25 milliárd forintból kijön a világbajnokság, amiből 8 milliárd lesz a Duna Aréna, ehhez képest csak az uszodára elköltöttek 46 milliárd forintot, a teljes büdzsé pedig 130 milliárd lett – hogy miként szálltak el az árak, az mi is részletesen bemutattuk akkor, amikor átléptük a 100 milliárdos álomhatárt. De ugyanígy arról volt szó a Puskás-stadion teljes újjáépítése előtt, hogy 40 milliárdba fog kerülni a munka, míg most 190 milliárdnál tartunk, és még mindig nincs kész.
Az atlétikai világbajnokság megrendezése is nagy dolog, de ez is csak egy lépés lenne az igazán nagy tervhez: az újabb budapesti olimpiai pályázathoz. Miután tavaly a népszavazástól félve visszavonták a pályázatot, az építkezések tervezése nem állt le. Már az olimpiai pályázatnál egy nagy trükkel éltek: 2016-ban bejelentették a Kemény Ferenc sportfejlesztési programot, amelyben az olimpiától állítólag függetlenül fel akarnak építeni 11 létesítményt.
Egészen nyilvánvaló, hogy ezek egy olimpiához kellenek, máshol aligha volna szükség például egy 8 ezer fős kajak-kenu szlalompályára, 4 ezer ülőhelyes evezőslétesítményre, vagy 5 ezer fős kerékpáros velodromra. Akkor ez azért volt jó a szervezőknek, mert az olimpiai költségvetésbe nem számított bele, így lehetett büszkélkedni, milyen olcsó lenne a rendezés.
Az olimpiai pályázat bukása után is megérte folytatni a tervezést: így a 2032-es vagy a 2036-os játékokért indulhatnánk úgy, hogy már a pályázat beadásakor kész van sok létesítmény.
(A kiemelt képen Baji Balázs világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
