Gazdaság Daczi Dóra 2018. december. 03. 16:42

Magyar ember gázzal fűt és főz, az oroszoké itt van, Amerika a magáét ajánlja

II. világháborús példával szemléltette európai energiaterveiket az amerikai államtitkár egy budapesti energiafórumon. Francis R. Fannon előadása után Elena Burmistrova, a Gazprom Export vezérigazgatója is erős üzenetet fogalmazott meg.

Az 1800-as évek óta szerves része az amerikai külpolitikának az energiaügy, és a két terület összefonódását jól példázza, hogy a hetvenes években Henry Kissinger külügyminiszterként bábáskodott a bojkottok és ellátási zavarok kezelésére létrehozott Nemzetközi Energia Ügynökség létrehozásánál – mondta a Budapest Energy Summiton tartott előadásában Francis R. Fannon (képünkön) amerikai energiaügyi államtitkár.

Kijelentését árnyalja, hogy Katar ma jelentette be: kilép az OPEC-ből. Katar egyébként a tagállamok közül az egyik legkisebb olajkitermelő, míg a cseppfolyósított földgáz esetében a világ legnagyobb exportőre. Szaad al-Kaabi, Katar új energiaügyi minisztere a sajtótájékoztatón kijelentette: az ország továbbra is folytatja a kőolaj kitermelését, de a jövőben a gáz kitermelésére összpontosítja erőfeszítéseit. Tíz éve épp Kissinger volt az, aki arra figyelmeztetett: az OPEC monopolhelyzetet teremtő tagországai addig tehetik meg, hogy a termelés visszafogásával vagy növelésével emeljék, ill. csökkentsék az árakat, míg a fogyasztó országok nem csökkentik érdemben a külső olajtól való függésüket, így hárítva el az olajpiac politikai manipulációját, illetve az OPEC zsarolását.

Fannon mai budapesti előadásában kiemelte: az Egyesült Államok régóta támogatja a Déli Gázfolyosót (SGC) anélkül, hogy közvetlen érdekeltségük lenne benne. Fannon szerint az Egyesült Államok ezt a gyakorlatot követte az 1941-es kölcsönbérleti törvénnyel is, mely lehetővé tette, hogy fegyvereket és egyéb hadianyagokat szállítson szövetségeseinek – elsősorban Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak – anélkül, hogy beléptek volna a háborúba.

Vissza a jelenbe

Fannon – aki épp Zágrábból érkezett, ahol a horvát miniszterelnökkel tárgyalt a Krk-szigeti LNG-terminálról – hangsúlyozta: egy Európára, viszont több forrásországra van szükség. „Nem szabad engedni, hogy egy ország legyen az ellátó – de nem is tudna az lenni” üzent az orosz félnek az államtitkár. Bár a fórumon ez nem került szóba, a hvg.hu is sokat cikkezett arról, hogy Donald Trump varsói látogatásán azt ajánlotta a közép-kelet-európai országnak, hogy az orosz szállítások helyett vegynek cseppfolyós amerikai földgázt. Az Oroszországgal meglehetősen feszült viszonyban lévő Varsó olyannyira komolyan vette az ajánlatot, hogy idén októberben szakított a Gazprommal, helyette egy amerikai társasággal szerződtek.

A PGNiG lengyel gázszolgáltató vezetője elmondta, hogy 20 évre szóló, évi 2 millió tonna LNG importjáról kötött megállapodást az amerikai Venture Global LNG amerikai céggel. Az illetékes pontos számot nem mondott, csak annyit közölt, hogy "a földgáz ára több mint 20 százalékkal, majdnem 30 százalékkal lesz olcsóbb az orosz földgáznál". Lengyelország már tavaly is kötött egy öt évre szóló amerikai LNG-megállapodást, akkor 800 millió köbméter – visszagázosított – földgáz vásárlásáról született szerződés.

Az LNG-t szállító tartályhajók a 2016-ban a német határ közelében fekvő, észak-lengyelországi balti-tengeri kikötővárosban, Swinoujsciében létesített gázterminálhoz érkeznek. A terminál évi 5 milliárd köbméter kapacitással működik, Lengyelország évi földgázszükséglete 15 milliárd köbméter. (Egy köbméter cseppfolyós LNG-ből 600 köbméter normál állapotú gáz lesz, míg 1 tonna LNG elpárologtatásával körülbelül 1400 köbméter normál gáz keletkezik.)

Az orosz-amerikai vetélkedés tétjét, a vita hangnemét jelzi, hogy egy orosz diplomata tavaly augusztusban keményen beszólt az amerikaiaknak.

Amerika akkor sem tudna minket kiszorítani Európából, ha ingyen adná a gázt az uniós piacon

– ennek a véleményének adott hangot Vlagyimir Csizov, aki hazája EU-s képviseletét irányítja Brüsszelben. A diplomata részletesen kifejtette, hogy Oroszország miért van lépéselőnyben az európai gázpiacon.

Amerikai-magyar tárgyalások

Két hete egyébként Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere járt Budapesten, aki Szijjártó Pétert arra kérte, Magyarország ne csatlakozzon az orosz gázvezeték építéséhez, mert Oroszország fegyverként használja az energiahordozókat. Helyette a cseppfolyós gáz (LNG) infrastruktúrájának kiépítését ajánlotta a térségnek. Szijjártó akkor "kettős mércéről" beszélt, véleménye szerint miközben Nyugat-Európában óriási energetikai megállapodást készítenek elő Moszkvával, Közép-Európán számonkérik az orosz gáz behozatalát.

A külügyminiszter akkor kijelentette: a horvátországi Krk szigetének gáztermináljából jelenleg nagyon drága volna a beszerzés, a fekete-tengeri kitermelés pedig egy amerikai és egy osztrák cég beruházási döntésén múlik, ezért Magyarország mindkét ügyben számít az Egyesült Államok közvetítésére. Ugyanakkor a Török Áramlatra is támaszkodnunk kell majd.

A Gazprom válasza

A mai Budapest Energy Summiton előadást tartott Elena Burmistrova, a Gazprom Export vezérigazgatója is. Burmistrova szerint a gázfogyasztási igény jelentősen nőtt az elmúlt években, még a mostani meleg ősz is csak kisebb visszaesést okozott. A Gazprom új rekordot döntött, pl. Magyarországra, Hollandiába, Németországba és Görögországba is többet szállítottak, mint tavaly. Burmistrova szerint a megnövekedett igények kielégítésben a Török Áramlat vezetékre is nagyban támaszkodni fognak, ennek offshore szakaszát nemrég adták át.

A Gazprom előrejelzései szerint a gázfogyasztási igény mind a háztartások, mind az ipari szereplők részéről tovább nő majd a térségben, és a gáznak mint tiszta, elérhető és megtérülést garantáló energiaforrásnak megkerülhetetlen lesz a szerepe.

Burmistrova elmondta: Magyarország a Gazprom kulcsfontosságú partnere Közép-Kelet-Európában, és a Szijjártó Péter, valamint a Gzaprom vezérigazgatója, Alekszej Miller által tavaly aláírt hosszú távú együttműködési megállapodásra hivatkozott. Emlékeztetőül: ennek a megállapodásnak a részletei titkosítottak, és a magyar parlament elé került csütörtöki salátatörvényben arra tesz javaslatot a kormány, hogy – bár átemelik az Európai Unió által kért, épp a Gazprom politikailag motivált üzletelésének megfékezésére szolgáló beszámolási kötelezettséget –, kivételt tehessenek, ha a Gazprom nem a magyar állammal, hanem cégekkel köt üzletet.

Elena Burmistrova előadásában leszögezte: a Gazprom meg fogja őrizni pozícióját a térségben.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Keresztes Imre 2024. november. 29. 16:30

Kiejtheti a diplomáciai körforgásból Netanjahut a hágai elfogatóparancs, hiába ítélte el azt az USA és sok más ország

A Benjamin Netanjahu kormányfő elleni jogi fenyegetettség korlátok közé szorítja Izraelt. Még akkor is, ha az ICC által háborús bűnök miatt kiadott letartóztatási parancsot több állam – köztük Magyarország – elítélte. Közben odahaza korrupciós ügyének újabb felvonásával szembesül az izraeli miniszterelnök.