Gazdaság hvg.hu 2018. november. 29. 07:43

Új fejezethez érkezett a Corvinus megújítása

Ismert üzletemberekből álló tanácsadó testület segíti majd azt a belső projektszervezetet, ami az egyetem tartalmi megújításáért felel – írja a Portfolio.

A lap emlékeztet, a változás célja, hogy az egyetem új pályára álljon, a hosszú távú finanszírozási stabilitáshoz pedig jelentős részvényvagyont is az alapítvány rendelkezésére bocsát az állam. A cél, hogy 2030-ra az új Corvinus a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézményeként a világ legjobb 200, Európa legjobb 100 egyeteme közé kerüljön.

A lap azt írja, a Corvinus megújítása októberben új fejezethez érkezett, megalakult ugyanis az a projektszervezet, amely az egyetem belső megújulási folyamatáét felel majd.

A Projektfelügyelő Bizottság elnöke Lánczi András rektor, társelnöke Pavlik Lívia kancellár, tagja pedig az intézmény három karának dékánja (Zoltayné Paprika Zita, Kovács Erzsébet és Csicsmann László) és helyt kapott benne Szabados Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnöke is. A bizottság munkáját támogatja Barta Márton, a Corvinus stratégiai igazgatója is.

Úgy tudni, öt alprojektben folyik a munka, amit áprilisig egy ismert üzletemberekből, valamint a tudományos élet elismert embereiből álló tanácsadó testület segíti. A tanácsadók között olyan nevek vannak, mint

  • Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere;
  • Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója;
  • Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója és Design Terminal vezetője;
  • Fertő Imre, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója;
  • Havas István, az Ernst and Young Magyarország volt vezérigazgatója;
  • Pap-Józsa Dávid üzleti mentor;
  • Anthony Radev, a SEED vezetőképző alapító igazgatója, a McKinsey & Co. korábbi regionális vezetője.

A testület vezetésére Csák Jánost, a Design Terminal és a Brain Bar társtulajdonosát, egyetemi tanárt kérték fel.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?