Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szegeden örülnek, mert megtisztulhat a dögvíz, másutt viszont aggódnak, mert nem halad a kármentesítés. Vajon végül hol hiányoznak majd a milliárdok?
„Hol a pénz?” – alig kezdődött el a lakossági fórum Szegeden, már záporoztak a kérdések a meghívott országgyűlési képviselő és a szakemberek felé. A keddi fórumot a helyi civil szervezet hívta össze azért, mert bár másfél évvel ezelőtt a vízügy uniós pályázaton 2,9 milliárd forintot nyert el arra, hogy megtisztítsák a Holt-Tiszát, ahova évtizedeken át ömlött a város szennyvize, a helyiek szerint áll minden, egy kapavágás sem történt. Sokan úgy hallották, hogy elvették a pénzt. A civilek a fórumon akartak tiszta vizet önteni a pohárba, mivel a holtágat a mai napig szennyezik: nem elég, hogy idecsorgott egy vágóhíd szemete, de jelenleg is egy agrárcég termálvize folyik bele a Dög-Tiszának csúfolt vízbe.
Még a fórum előtt a helyi sajtóban igyekezett mindenkit megnyugtatni a parlamenti képviselő B. Nagy László, hogy minden sínen van a holtággal kapcsolatosan, mert ugyan valóban elvették az eredetileg megítélt pénzt, de kapnak helyette máshonnan, ráadásul többet. És erre azért volt szükség, mert menet közben kiderült, hogy súlyosabb gondok vannak, így a vízgazdálkodási projekt helyett kármentesítési keretből kell finanszírozni a rehabilitációt.
A szegedi fórumon az embereket főleg az érdekelte, hogy mi lett a már megítélt pénzzel és mikor kezdődik a munka. Bár személyesen próbálta nyugtatni a helyieket az országgyűlési képviselő és a vízügyi igazgató, a bizalmatlanságot nem sikerült teljesen eloszlatni.
„Miért pont most higgyünk?”
„Nyugodjon meg mindenki, a döntés megszületett, hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenik a határozat arról a 4,5 milliárd forintról, amelyet a Holt-Tiszára fogunk költeni” – mondta B.Nagy László, rögtön a fórum elején.
| Dögvíz, amitől még a szúnyogok is veszélyesebbek |
| A helyiek azért háborogtak, mert már évtizedek óta hitegetik őket, hogy rendbe teszik a holtágat, amely évtizedek át lényegében a város pöcegödre volt, mostanra pedig egy élő bombává változott. „Ha itt valakit megcsíp a szúnyog, akkor a csípés óriásira dagad” – mesélte Nacsa Jánosné, a civilek elnöke. Néhány éve azért tört ki pánik, mert a helyiek kutyáiban fedezték fel a szívférgesség kórokozóit, az ezt terjesztő szúnyogok melegágya a dögvíz. Az elmúlt évtizedekben, változó intenzitással, de dolgoztak a holtág ügyén, több vizsgálat, hatástanulmány is készült, de senki nem fogott a Holt-Tisza kitakarításába. Végül aztán már annyi aláírás gyűlt össze, és a képviselők addig kilincseltek, hogy másfél évvel ezelőtt uniós pályázaton megkapta a vízügy a cikkünk elején említett 2,9 milliárd forintot. Ezt a felháborodást előzte volna meg a parlamenti képviselő a jó hírrel, de csak részben sikerült megnyugtatnia a jelenlevőket. |
„És ha lesz egy újabb, meg egy újabb határozat?” – kérdezte az egyik felszólaló, utalva arra, hogy nem ad túl nagy biztonságot még az sem, ha egy döntés megjelenik a Magyar Közlönyben.
De miért is kellett váltani?
„Az előkészítő munkálatok során derült ki, hogy az iszapnak jelentős a szénhidrogén-szennyezettsége” – magyarázta Kozák Péter, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. Emiatt viszont ezt a munkát nem lehet vízgazdálkodási forrásokból finanszírozni, a kármentési forrásokhoz csoportosították át a projektet, ezzel lényegében még pluszpénzt is kapott a beruházás.
A helyiek elfogadták a jó hírt, ami ugyan feketén-fehéren még nem szerepel sehol, de azt továbbra sem értették, hogy miért kapott, még ha ideiglenesen is, engedélyt egy agrárcég arra, hogy tovább eressze a termálvizét a rossz állapotú vízbe. Erre persze nem kaptak választ, sőt, még az is kiderült, hogy a rehabilitációra szánt pénzből fogják megépíteni a magáncég elkerülő csövét is, amelyen át majd a Tiszába fog folyni a termálvíz a holtág helyett.
Volt, aki egyenesen a parlamenti képviselőnek szegezte a kérdést, hogy vajon ő maga tulajdonos-e a cégben, amellyel szerintük ennyire elnézően bánnak a hatóságok. B. Nagy köpni, nyelni nem tudott, de inkább a nevetéstől, de azért végül megadta a nemleges választ.
„Egész nyáron ezen dolgoztam, higgyék el, meglesz a pénz” – zárta le a fórumot a képviselő.
Éppen ide-oda pakolgatják a pénzt
Cikkünk megjelenéséig még nem jött ki a beígért 4,5 milliárd forintra vonatkozó határozat, de érdeklődtünk az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál (OVF), ők a pályázat kedvezményezettjei. Onnan azt a választ kaptuk, hogy folyamatban van az éves fejlesztési keret módosítása, amelyben sor kerül a KEHOP 3.3.0 – Szennyezett területek kármentesítése tárgyú konstrukció keretében a "Gyálai Holt-Tisza kármentesítése" tárgyú új projekt nevesítésére. Azt is megírta az OVF, hogy a Holt-Tiszára már elköltött 25 millió forintot át lehet vinni a másik pályázat terhére, nem ér senkit kár. Arra senkitől nem kaptunk választ, hogy a holtággal kapcsolatos eddigi vizsgálati eredményekre mennyit költöttek el az elmúlt évtizedekben, és hogy miért kell újra és újra azokat elkészíteni.
Az illetékesek szerint senki nem marad ki
A kármentesítésre a KEHOP 3.3.0-15 konstrukcióban 21,4 milliárd forintot különítettek el. Azt a pénzt viszont már szétosztották: öt projekt volt a befutó. Két területen, Mezőkövesden és Taszáron a Honvédelmi Minisztérium végezhet kármentést, a Duna-Ipoly Nemzeti Park az esztergomi Strázsa-hegy egykori szovjet laktanya területére költhet pénzt, illetve Szekszárdon a lőtér vízbázisára nyertek pénzt.
A legnagyobb összeget ebből a keretből a Berhida területén levő egykori Peremartoni Vegyipari Vállalat szennyező „maradványait” tüntethetik el. Igen ám, de ez utóbbi projekt mintha lefagyott volna. Még a nyáron tartott lakossági fórumokon vetődött fel a kérdés Berhidán, de a helyi testületi üléseken is téma volt a leállás. Mivel az önkormányzatnak elvileg nincs köze a projekthez, amire egyébként a keret felét, 10 milliárd forintot szántak egy 2017 márciusi kormányhatározattal, így nem is nagyon tudják, hogy most mi van ezzel. Pedig gyakorlatilag mégis őket érinti, egyfelől egy elkerülő utat is ígértek „árukapcsolással” számukra, de ami ennél is fontosabb, a szennyezett terület a nyakukon maradhat.
Megkerestük Berhida polgármesterét, Pergő Margit azt mondta, hogy maga sem érti, hogy mi történik, ezért levelet írt a miniszternek is. Szeptemberben azt a választ kapta, hogy felülvizsgálják a projektet. Magyarul, még nem dőlt el, hogy pontosan mennyi pénzt fognak végül elkölteni a vegyipari vállalat szennyének az eltakarítására. Pedig egy cseppet sem megnyugtató itt sem a helyzet, a polgármester elmondta, hogy már két ütemben megtörtént a kármentesítés az elmúlt években, a másodikban éppen a vízbázisukat veszélyeztető forrásokat zárták ki azzal, hogy dréncsöveket fektettek le a talajba. Ezeken keresztül megy a szennyvíztisztítóba a víz, de olyan információk is eljutottak a polgármesterhez, hogy a tisztító nem működik folyamatosan, ami viszont kétségessé teszi még az előző ütem eredményeit is.
„Van egy Legfelsőbb Bírósági döntés, amely kimondja, hogy itt az állam köteles a kármentesítést elvégezni” – kapaszkodik a szalmaszálba Berhida polgármestere.
Megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy végül melyik projektre mennyi pénz jut, van-e olyan terület, ami a tervezett átcsoportosítás miatt végleg kimarad. Innen azt a választ kaptuk, hogy egyik projekttől sem vonnak el pénzt. Így viszont egyelőre nem világos, hogy milyen forrásból takarítják ki a Holt-Tisza dögvizét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
