Adómentesen lehet meccsre menni, nagyjából húszezer lakás építésére az eredeti határidőn túl is megtartják a kedvezményes áfát, adómentességgel segítik azokat a cégeket, amelyek átveszik a kirúgott közszolgákat. Összefoglaltuk, mi minden változhat, miután átment a parlamenten az őszi adócsomag.
Megszavazták az őszi adócsomagot a parlamentben. Az „egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról” cím szinte garantálná, hogy senki el ne olvassa, pedig nagy változások jöhetnek 2019-től.
Nem menekül meg a cafeteria, csak a meccsjegy lesz adómentes
Még júliusban, amint megszavazták a nyári adócsomagot, az érdekképviseletek elkezdték kérlelni a kormányt, hogy ne vegyék el mégsem a cafeteria kedvezményes adózását. Hiába, az őszi adótörvények sem változtattak a lényegen: a béren kívüli juttatások közül egyedül a SZÉP-kártya adózása marad kedvező jövőre, szinte az összes többi juttatás után a munkabérnek megfelelően kell fizetni a közterheket. A kormány célja világos: azt akarják, hogy a munkáltatók a teljes fizetést bérben adják oda a dolgozóknak.
A parlament gazdasági bizottsága azért így is talált olyan pontot, amin lehet változtatni. A sportrendezvényekre, valamint kulturális eseményekre szóló belépőjegyek és bérletek adómentessége mégis megmarad. Az adómentesség a minimálbér értékéig él, a belépő pedig nem visszaváltható.
Még egy ponton segítik ki a sportot: a tao-támogatásokat 2019-től már a stadionok üzemeltetésére is lehet költeni. A parlament felhatalmazást adott a kormánynak rendeletalkotásra a filmtámogatás és a látványcsapatsportok támogatása korlátjának meghatározására.
Marad az 5 százalékos lakásáfa, már akinek
Sokan kérték a kormányt, hogy 2019. december 31-e után is maradjon a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa. Végül tényleg lettek, akik ezt a haladékot megkapták: akkor lehet 2020-tól is 5 százalékos áfával építkezni, ha az ingatlan addigra szerkezetkész állapotban lesz, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges okiratot benyújtották. Azoknál a lakásoknál, amelyeket 2019 utolsó napjáig nem fejeznek be, de a többi feltételnek megfelelnek, 2023. december 31-ig lehet 5 százalékos áfával számolni. A szabályokat a 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlanoknál és a 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakásoknál lehet alkalmazni. Ez nagyjából 20 ezer lakást érinthet.
Az Aldira és a Molra is ráküldhetik a NAV-ot
Jelentősen átalakulnak az áruházi veszteségszabályok. Az a szabály 2015 óta él, hogy a nettó 15 milliárd forintot elérő forgalmú kereskedelmi egységeknek be kell zárniuk, ha két évig nem termelnek nyereséget (erre egyszer sem került sor). Az Európai Bizottság szerint ez diszkriminatív, ezért most új szabályozást vezetnek be: a bevételi határt nettó 60 milliárd forintnál húzzák meg, nem kell bezárni sem, viszont kötelező lesz adóellenőrzést végezni.
Ráadásul a szabályt kiterjesztik minden szektorra, nem csak a kereskedelemre.
A nagy élelmiszeres multiláncok, azaz az Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, valamint a dm és Rossmann mellett olyan cégek is célkeresztbe kerülnének, mint az IKEA, a Mol, a Pick Szeged vagy a Vodafone. Ha egy ilyen nagy vállalkozás veszteséges, akkor NAV-vizsgálattal fogják kideríteni, nem titkolták-e el a nyereséget.
Adómentes lesz kirúgott közszolgákat foglalkoztatni
A szép megfogalmazás szerint „az idősebb alkalmazottak foglalkoztatását” segítik a versenyszférában adókedvezménnyel. Ha ezt kevésbé finoman akarjuk tálalni, azt mondhatjuk: legalább egy kicsit próbál segíteni a kormány azokon a közszolgákon, akiket a központi államigazgatás nagy leépítéseinél rúgnak ki.
Ha egy cég felvesz olyan elbocsátott közszolgát, aki a felmentése napján már betöltötte a 60. életévét, akkor legfeljebb a minimálbér négyszeresének megfelelő összeg szerint megállapított adókedvezményt érvényesíthet, de csak addig, amíg az alkalmazott be nem tölti az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Segítik a kisvállalkozásokat
2019 legnagyobb nyertesei a kisvállalkozók lehetnek – ezzel a nagyra törő mondattal vezette fel legalábbis a Pénzügyminisztérium az új adócsomagot. A legkisebb cégek áfamentessége 8 millióról 12 millió forintra nő, ezzel a kormány számításai szerint nagyjából 10 milliárd forintot spórolhatnak meg. De egyszerűsödik az adózásuk is: nem kell áfát felszámítaniuk, fizetniük, és áfabevallást sem kell benyújtaniuk.
De azok a cégek is jól járnak, akik nyugdíjasokat foglalkoztatnak tovább. Az ő jövedelmük után nem kell szakképzési hozzájárulást sem fizetni, az öregségi nyugdíj mellett dolgozók egyedüli adóterhe csak a 15 százalékos szja lesz.
Adókedvezménnyel segítik azokat a cégeket, amelyek kutató-fejlesztőt foglalkoztatnak. Eddig a kutatás-fejlesztési költségként elszámolt bérköltség 19,5 százalékát kellett befizetni szociális hozzájárulási adóként, az új kedvezmény összege ennek a fele lesz.
Egyszerűbb lesz a gépjármű bérleti díjának levonása is. Ugyan ennek az áfája az általános szabályok szerint levonható, de ehhez dokumentálni kell az üzleti és magáncélú használatot. 2019-től a az áfa 50 százaléka lenne levonható.
Csökken a bankadó is, igaz, ez nem a kormány ötlete volt, hanem az EBRD-vel állapodtak meg így. A felső kulcsa ezután 0,21 helyett 0,2 százalék lesz.
Nem csak ezek a szabályok változnak 2019-től, a nyári adócsomag is több újítást hozott. |
Ez volt az a törvénycsomag, amely teljesen átalakította a cafeteriarendszert, és amely bevezette a bevándorlási különadót – más kérdés, hogy ez utóbbi mennyire lesz betartható. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.