"A válság velünk él" – nem éppen megnyugtató kijelentéssel jellemezte a helyzetet Bod Péter Ákos a Beszélgetések a jövőről című sorozat gazdasági kihívásokról szóló vitaindítóján. Az egyetemi tanár szerint ma leginkább politikai kockázatok teszik sérülékennyé a gazdaságot, és a megoldás nem a 2008-as pénzügyi válság után felerősödött populizmus lehet: „a szuverenitás-elvű politika vonzereje nő, de a megoldandó nagy kérdések mind sok-nemzeti és nemzetek feletti együttműködést követelnek” – fogalmazott.

A budapesti fórum résztvevői arra keresték a választ, hogy milyen utat járhat be a következő évtizedben a világ gazdasága. Van-e kiút a populizmusból, visszafordítható-e a globalizáció, illetve, hogy egy trendfordulót élünk meg, vagy egy évtizedek óta zajló folyamat újabb állomását.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben kiderült: nem old meg mindent a modern technológia. Telegdy Álmos, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági kutatási szakértője hozzászólásában azt emelte ki, a jelenlegi politikai folyamatok és társadalmi problémák jó része abból ered, hogy a nyolcvanas évek óta csúsznak le azok az emberek, akiket az akkor indult robotizáció kényszerített rosszabb pozícióba a munkaerőpiacon, és akik azt látják, az ő gyermekeik még náluk is rosszabb helyzetben vannak.

Zsiday Viktor befektetési szakértő is a politikai folyamatokat jellemezte azzal, hogy az elmúlt 100-120 évben hol a szabad piac, hol az állami szabályozás erősödött, hiszen a problémákra mindig választ adott az állam előtérbe kerülése, aztán az ebből eredő gondokra pedig a szabad piac. Vígvári Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa ezzel szemben úgy ítélte, a problémák ugyan előtérbe kerültek a politikában, ám a gazdaság működése globális szinten szakadt el a politikától. Az állami beavatkozás korlátait emelte ki Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa is, aki szerint a termelés és a kereskedelem terén hiába próbálkoznak a kormányok, ezek már nemzetközi szinten bonyolódnak. A kutató szerint fontos, hogy az oktatás ne a következő öt év igényei alapján képezze az embereket, hanem átképezhető, kreatív embereket neveljen.