Így akarják lassítani az itthoni kifizetések ütemét, mivel Brüsszel alig fizet Magyarországnak.
A Portfolio számításai szerint még sosem volt akkora deficit az év első nyolc hónapjában (1646 milliárd forint), mint idén. Ennek döntő részét az okozta, hogy míg itthon bőkezűen megelőlegezi a kormány a nyerteseknek az uniós pályázatok kifizetéseit (összesen 1388 milliárd forintot fizetett ki), addig Brüsszelből csak alig érkezik a pénz (augusztus végéig mindössze 183 milliárd forint). A kettő együtt pedig felduzzasztja a hiányt – írta a portál.
A kormány ezért múlt pénteken úgy döntött:
bizonyos szabályok módosításával lassítja az itthoni kifizetések ütemét, hogy így akadályozza meg a deficit további, intenzív emelkedését.
Ennek érdekében az ugyanaznap kiadott kormányrendelet (160/2018. (IX. 7.)) alapvető pontokon írta át az uniós források elosztásának fő szabályrendszerét (272/2014. (XI. 5.)).
A változtatások egyike, hogy eddig a nem állami és önkormányzati hátterű kedvezményezettek a szerződéskötést követően gyorsan kérhették az elnyert pénzek legfeljebb 50 százalékát előlegként. Ez mostantól viszont csak 25 százalék lehet.
Az új rendelet szerint a kutatás-fejlesztési projektekre kérhető, maximum 75%-os előleg mértéke 50%-ra csökkent, az állami és önkormányzati hátterű kedvezményezettek esetén korábban előírt százmillió forintos korlát pedig ötvenmillió forintra redukálódott a támogatási előleg kifizethetőségénél.
A lap azt írja, elsősorban az eddig tényleg bőkezű előlegeknél lép vissza a kormány, valószínűleg azért, hogy rövid távon le tudja szorítani a havi uniós támogatás-kifizetések összegét.
További részletek a Portfolio oldalán.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.