Gazdaság hvg.hu 2018. szeptember. 04. 16:59

Jóval kevesebb pénz jött Brüsszelből, mint amennyit a kormány kiszórt

Itt a hivatalos számok.

Csaknem 1600 milliárd forintot utalt át az Európai Bizottság Magyarország számára uniós támogatásként – derül ki abból a válaszból, amelyet Tóth Bertalan MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott Cseresnyés Péter, az források kezeléséért felelős ITM államtitkára.

Az összesítés szerint Brüsszelből a 2014-2020-as program 10 operatív programja esetében (tehát a közvetlen agrárkifizetéseken vagy a közvetlenül elérhető pályázatokon kívül) 3495,8 millió euró érkezett időközi utalásként, 1 3339 millió euró pedig előleg formájában. Ez a rendelkezésre álló 25,1 ezer millió euró majdnem ötöde, forintban jelenlegi árfolyamon pedig 1580 milliárd forint körüli összeg.

Ez azért tűnik kevésnek, mivel a források esetében éves szinten az állam kétezer milliárd forintot meghaladó kifizetést tűzött ki célul, és ez meg is történt. Igaz, jobbára úgy, hogy egy 2016-os törvénymódosítással akár 100 százalékos előlegfizetést is lehetővé tettek. Ez is magyarázhatja, hogy a brüsszeli utalás jóval szerényebb, az Európai Bizottság ugyanis jellemzően inkább a teljesítés után fizeti ki a támogatást, addig a magyar államkasszából biztosított finanszírozást nem fedezi.

Vagyis hiába osztotta szét a kormányzat szinte a teljes keretet, és a legfrissebb adatok szerint hiába fizetett ki 5 146 milliárd forintot, a rendelkezésre álló összegek majdnem kétharmadát, ebből 3,5 ezer milliárdról még nem nyújtott be számlákat. Vagy azokat nem fizették ki a magyar államkasszának.

Ez is magyarázza, hogy az államháztartás hiánya rendre rekordokat dönt: az augusztus végén közzétett adatok szerint július végére már az egész évre tervezett deficit 109 százaléka teljesült. Mindezt úgy, hogy csak ebben az évben az állam 1309 milliárd forintot fizetett ki az uniós programok kedvezményezettjei számára.

zöldhasú
Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.