A tokiói kormány hivatalosan bocsánatot kért minden csökkent munkaképességű polgárától. De miért kellett megkövetni a munkaerőpiacon hátránnyal indulókat?
Elvben, a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, az állami szektorban, tehát a minisztériumokban és az állami ügynökségekben az alkalmazottak 2,5 százalékának csökkent munkaképességűnek kell lennie. Az iránymutatás szerint a japán állam támogatja a hátrányos helyzetű dolgozók beilleszkedését. A 2017-ben publikált hivatalos adatok szerint az állami szervek alkalmazottainak 2,49 százaléka csökkent munkaképességű volt. De a japán közszolgálati média, amely valóban közszolgálati, kiderítette: a hivatalos bevallásban hazudtak az állami intézmények, a valós arány csak 1,2 százalék.
A botrány kirobbanása óta a japán kormány érintett miniszterei mind bocsánatot kértek. Az egész azért érdekes, mert ha van a világon egy ország, ahol már nem csak az utóbbi évek fellendülésének köszönhetően nőtt a kereslet a munkavállalók iránt, az Japán. Tehát itt minden rendben lenne az alkalmazással mégis itt trükköztek az állami szervek a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával. Hogy valójában miért, ezt csak egy újabb alapos vizsgálat derítheti majd ki.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.