Huszonnégy éve jelenik meg a KSH kiadványsorozata, a legújabb, a Magyarország 2017 címet viselő pénteken került fel a parlament honlapjára. A kötet lényege, hogy „minél átfogóbb képet adjanak Magyarország társadalmáról és gazdaságáról”.

Élünk

A KSH első és legfontosabb helyen, a demográfiai helyzetkép ismertetésekor közli, január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt, 26,9 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Megjegyzik, a népességmozgalmi folyamatokban történtek negatív és pozitív dolgok is:

Az előző évhez viszonyítva a termékenység kismértékű emelkedése ellenére csökkent a születésszám, ugyanakkor az év elején tapasztalható influenzajárvány következtében emelkedett a halálozások száma, ebből következően nőtt a természetes fogyás mértéke. Mind a házasságkötések, mind a válások száma mérséklődött. 2017-ben kevesebb terhességmegszakításra került sor, mint egy évvel korábban. Újabb történelmi minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya.

A hivatal előzetes adatai szerint 2017-ben 91 600 gyermek született, és 131 700 ember halt meg, a természetes fogyás 18 százalékkal, 6110 fővel meghaladta az egy évvel korábbit. Pozitívumként említik, hogy „a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege mérsékelte. A csökkenő kivándorlás mellett a külföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma folyamatosan növekszik, 2017-ben közel 9%-kal többen vándoroltak vissza, mint 2016-ban.”

Fülöp Máté

A születésekkel kapcsolatban megjegyzik, a 2011-es mélypont után 2017-ben 1,6%-kal, 1463-mal kevesebb csecsemő jött világra, mint egy évvel korábban, így a születések száma lényegében azonos szintű volt a 2015-össel. A KSH adatai szerint a nők termékenységi arányszáma 100 nőre vetítve 150 volt, ami a szülőképes korú (15–49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, ez emelkedett 149-ről 150-re a tavalyi adatok alapján. „2017-ben fordult elő először, hogy a termékenységi arányszám emelkedése ellenére csökkent a születések száma a szülőképes korú nők számának jelentős visszaesése miatt” – jegyzi meg a KSH.

Halunk

Tavaly jelentősen nőtt a halálozások száma, a megelőző évhez (2016-hoz) képest 3,7 százalékkal, mintegy 4650 fővel. Az 131 700 főre becsült szám megegyezik a két évvel ezelőttivel. A csecsemőhalandóság azonban csökkenő tendenciát mutat. Ezer élve születésre 2017-ben 3,6 egy éven aluli elhunyt jutott az előzetes adatok szerint, ami az eddig mért legalacsonyabb csecsemőhalálozási arány a hivatalos népmozgalmi statisztika történetében, egyben az első év, amikor 4 ezrelék alá süllyedt a mutató értéke.

Fülöp Máté

A KSH megjegyzi:

2017-ben a születések és a halálozások egyenlegeként 40 100 fővel csökkent volna az ország népessége, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének hatására azonban a népesség tényleges fogyása ennél jóval kevesebb, mintegy 26 900 fő volt. 2016-ban a nemzetközi vándorlás egyenlege még igen alacsony pozitív értéket mutatott, 2017-ben viszont már 13 200 fővel mérsékelte a népességszám csökkenését.

Nemcsak élünk és halunk, hanem házasodunk (50 600 alkalommal) és válunk is (18 600 alkalommal), valamint öregedünk is, méghozzá felgyorsult módon. 1992-ben fordult elő először, hogy a 60 évnél idősebbek többen voltak, mint a 14 év alattiak, aztán 2005-re már a 65 vagy annál idősebbek is többen lettek, mint a fiatalok. Év elején száz gyermekre 130 időskorú (65 éves és annál idősebb) lakos jutott.

Elvándorlunk meg vissza

A kalandozó ősmagyarok hagyományát megélve, gyakoribbá váltak a költözések is, tavaly 265 ezren változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami a teljes belföldi vándorlásban 20 ezer fős növekedést jelent az előző évhez képest. Egyre többen költöznek például a főváros agglomerációjába.

Fontos megjegyzése a statisztikai hivatalnak, hogy:

a bevándorlás csökkentheti a természetes népességfogyást, míg az elvándorlás negatív hatással lehet akár a kedvező természetes népmozgalmi eseményekre is.

Budapestre tavaly az átlagosnál sokkal többen érkeztek külföldről, mint az ország más területére, a nemzetközi ki- és bevándorlások pozitív egyenlege 13 200 fővel mérsékelte a természetes fogyásból adódó népességszám-csökkenést.

A KSH megjegyzi, az év elején a jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 156 ezer fő volt, az ország népességének 1,6%-a. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége, 65%-a Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából (15%), Németországból (11%), Szlovákiából (6,0%), valamint Ukrajnából (5,7%) érkezett. További 28%-uk Ázsiából, 4,0%-uk Afrikából, 3,4%-uk az amerikai kontinensről származik. Ázsiából elsősorban kínaiak és vietnamiak érkeztek.

Fülöp Máté

A kivándorlással már nehezebb dolga a KSH-nak, leírják, annak mérését több tényező is nehezíti. Azonban „az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján az látható, hogy az utóbbi években a növekedés megtorpant, majd megfordult. Míg a csúcspontot jelentő 2015-ben 32 800 magyar állampolgár távozott külföldre, addig 2017-ben 25 100, ami 15%-kal kevesebb a 2016. évinél. A 2017-ben kivándorló magyarok 32%-a Németországot, 27%-a Ausztriát, 17%-a az Egyesült Királyságot választotta új otthonának.

Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai vándorolnak: a migráns magyarok 43%-a 30 év alatti, 72%-a pedig még nem érte el a 40 éves kort. A kivándorlók többsége férfi (54%), túlnyomó részük nőtlen, illetve hajadon családi állapotú (64%).

2017-ben 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár költözött haza. A külföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma 2014-től folyamatosan növekszik, 2017-ben közel 9%-kal többen jöttek, mint 2016-ban. A visszavándorló magyarok 30%-a Németországból, közel 29%-a Ausztriából és további 20%-a az Egyesült Királyságból tért vissza.

Magyarországon a nők munkába állásának átlagos kezdete 23 év, férfiaknál 22. A nők 26,3 éves korukban hagyják ott a szülői házat, a férfiak 28,9. A nők 27,8 éves korukban szülnek először és 29,2 éves korukban megházasodnak. A férfiak átlagosan 32 éves korukban házasodnak. A nők 57,5 éves korukban mennek nyugdíjba, a férfiak 59,8, a születéskor várható élettartam a nőknél 79,2, a férfiaknál 72,4.