Egységes szempontok alapján fogja vizsgálni az EU a különböző országokban kapható élelmiszerek összetételét, minőségét – közölte az Európai Bizottság. A tavaly nagy vihart kavart élelmiszerbotrány után születendő normák azonban messze nem egyértelműek.
Miközben az EU élelmiszer-ellenőrei talán éppen Győrben fizettek egy élelmiszerbolt kasszájánál, főnökeik csütörtökön közzétették azt, hogyan fogják majd összehasonlítani a kosarukban levő ételeket és italokat azokkal, amelyeket egy másik országban vásároltak. Az ellenőrök a bizottság kutatóközpontjának (JRC) belgiumi központjából érkeztek, és azt ugyan nem árulták el, mikor a győri bevásárlás előtt náluk jártunk, pontosan mi is szerepel a bevásárlólistán, a tavalyi élelmiszerbotrány után azonban van egy olyan sejtésünk, hogy a mindenhol megtalálható üdítők, az ismert csokoládémárkák vagy éppen a Nutella a termékek között van.
A Ferrero csokis mogyorókrémje után nevezték ugyanis el tavaly a kettős élelmiszer-minőség miatt az év elején Közép-Európában fellobbant vitát. A Nutella-háborúnak eddig senki nem esett áldozatul, a magyar kormány pedig kimondottan örülhet, hogy a témát felkarolta a sokat szidott Brüsszel is. Persze nem feltétlenül úgy, ahogy azt tavaly az agrártárcánál elképzelték.
Tény, a tavalyi magyarországi vizsgálatoknál nem sokat problémáztak: az illetékes hatóság, a Nébih munkatársai a határ mindkét oldalán bevásároltak – amire nem volt az élelmiszerlánc-biztonsági hivatalnak jogosultsága –, a laborvizsgálatnál pedig sem a tárolási körülményeket, sem a gyártás helyét vagy a csomagolás idejét nem vették figyelembe, és néha még a termékeket sem sikerült eltalálni. Így, ha nem volt más, két különböző országból származó gyümölcsök, más gyártótól származó, azonos nevű termékek, de más márkanéven forgalmazott élelmiszerek is egymás mellé kerülhettek a Nagy Összehasonlításban.
Nézze meg egy évvel ezelőtti videónkat az élelmiszervizsgálatokról:
És láss világ csodát, sikerült például arra jutni, hogy a Milka tejcsoki osztrák verziójának „kisebb a kockája”, hogy a Kozel Premium jobb, mint a sima Kozel, és hogy Magyarországon fűszeresebb a Pick szalámi, mint külföldön.
Ilyen következtetések alapján született meg az a kormányzati verdikt, hogy „érvényesül Európában a kettős mérce és az tűrhetetlen és felháborító”.
Rafinált csalók
A probléma ezzel csak az, hogy a Nébih vizsgálataiból valójában sem erre, sem az ellenkezőjére nem lehet jutni. Így aztán az Európai Bizottság elnöke, még mielőtt végképp elszabadultak volna a tagországok politikusai, szeptemberben az összehasonlítgatós játék élére állt, és jogszabályt meg közös normákat is ígért.
Oda azért nem jutottunk, hogy Brüsszel mondaná meg, mennyi mogyorót kell tenni a Nutellába. Persze miután az EU-ról még mindig az európaiak felének az jut eszébe, hogy egy csomó bürokrata, akik előírják az uborka görbületét, ez valamennyire érthető is. (A legmagasabb minőségű uborka paramétereiről szóló szabályozást egyébként tíz éve eltörölték, az uborkatermelő országok legnagyobb bánatára.)
A Belgium északi részén, Geelben található kutatóközpont szakemberei ennél tudományosabban próbálják megfogni a kérdést. Tapasztalatuk éppen van, hiszen az elmúlt időszakban az élelmiszercsalás a korábbinál jóval kifinomultabb formákat öltött – idézi fel Franz Ulbrecht, a JRC csalási, felderítési és megelőzési vezetője. Például amíg régen a bort úgy hamisították, hogy a megengedettnél több cukrot tettek bele, ma már ennél sokkal kifinomultabb módszereket kell a geeli vagy a 28 EU-országban található laborokban felfedni. Kezdve onnan, hogy a csalók valótlan adatokat tüntetnek fel az évjáratról, a származási helyről, de akár a szőlő(k) fajtájáról is.
„De az élelmiszer-minőséget is nehéz megmagyarázni, hiszen az két dolgot is jelenthet: a termék jellemző tulajdonságai megfelelnek-e az elvárásnak, és a fogyasztó azt kapja-e, amit szeretne” – mondja a szakember.
Mi pedig innen kívánunk sok szerencsét annak a kutatónak vagy jogásznak, aki megpróbálja eldönteni, a fűszeres vagy a kevésbé fűszeres téliszalámi a jobb.
Tisztességtelenség vagy eltérő ízlés?
A jogászok ugyanis szintén beszálltak a történetbe: Brüsszel a kettős élelmiszer-minőség „elkövetőire” a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó jogszabályokkal sújtana le. Mégpedig úgy, hogy kimondja: büntetendő, ha egy ugyanazon a néven, ugyanazon csomagolásban forgalmazott termék legtöbb országban meglévő jellemzőitől „jelentős mértékben” eltérnek valahol.
- Az egyszerű eset: ha a Nutellában kevesebb a mogyoró.
- Az ennél bonyolultabb: ha más egy termék fűszerezése.
Azzal a kutatók is tisztában vannak, hogy itt nehéz egy határértékeket szabni. Ez is magyarázza az előzetes tesztvizsgálatot, amelynek a keretében most Belgium és Franciaország után Magyarországon is bevásároltak, és amelynek az előzetes eredményét az év végére ígérik. Ez alapján dönthetnek majd egyáltalán a szabályokról a jogszabályalkotók – addig tehát sem azt nem tudjuk, hol jobb a mogyorókrém minősége, sem azt, egyáltalán mi számít jónak vagy rossznak.
Más kérdés az ízlésbeli eltérés, amelyet az EU kutatói – ígérik – igyekeznek kiszűrni. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben kiadott útmutatója ezt egyébként „elfogadható indokként” említi, emellett azt is elfogadnák, ha a minőség azért változó, mert helyi alapanyagokat használnak fel a gyártók.
Egységes bevásárlólista
Egységes normák |
|
Az élelmiszergyártókat azonban nem csak az aggasztja, hogy a „jelentős” meglehetősen nehezen megfogható, de az is, hogy a vizsgálatba nem megfelelően – vagy egyáltalán nem – vonják be őket. Tavaly Magyarországon éppen ez utóbbi történt, és bár úgy tudjuk, a mostani tesztről sem értesítették a gyártókat, a JRC azt ígéri, az egységes rendszerben a vizsgálat minden fázisában részt vehetnek majd az érintettek.
Vagyis a gyártóknak lehetőségük lesz kontrollvizsgálatra, a forgalmazók pedig esetleg elmagyarázhatják, miért tárolják másképp ugyanazt a csokoládét vagy fűszert – arról nincs szó, hogy a fogyasztók is elmondhatnák, nekik mi ízlik jobban.
Egységesítenék ezen túl a kiválasztást is, ami a mostani tesztnél egyébként úgy zajlott, hogy Geelben összevetették az országok „kívánságlistáját”, és a leggyakrabban előforduló tételeket választották ki azokról. És természetesen egységes lenne a laborvizsgálat, és annak „interpretációja” is.
Pedig már egészen megkedveltük a Nébih füzetkéit.
A JRC még arra is ügyelne, ha egy országon belül eltér a minőség. Franz Ulbrecht szerint az lenne az ideális, ha országonként nem csak egy boltban és nem csak egy alkalommal végeznék majd el a vizsgálatot – más kérdés, hogy ez jelentősen megnövelheti majd a költségeket.
Apropó, költségek! A kutatók aligha tudnak azzal bármit kezdeni, de a gyártók és az üzletek nem mulasztják el megemlíteni, hogy az eltérések sokszor egyszerűen abból adódnak, hogy például egy magyar nem fog annyit adni ugyanazért az áruért, mint egy osztrák. Nálunk például egy jégkrém áfája 27 százalék, Ausztriában pedig 10, miközben odaát az átlagbér több mint kétszerese az itteninek.
Ön mennyivel adna többet azért, hogy megszűnjön a kettős élelmiszer-minőség?
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.