Az mfor.hu a friss inflációs adatból kiszámolta, mennyivel drágult a nyugdíjasok élete az elmúlt öt hónapban. A statisztikai hivatal számai alapján átlagosan 2,32 százalékkal került többe az időseknek a vásárlás, a számlák kiegyenlítése január és május között. Eközben a teljes társadalmat lefedő átlagos infláció 2,22 százalék volt.

Vagyis továbbra is jobban emelkednek az árak azokban a termékkörökben, szolgáltatásoknál, amelyekből az idősek többet fogyasztanak. Pedig májusban elsősorban az üzemanyagok drágultak, így abban a hónapban a nyugdíjas infláció kicsivel alatta maradt az általánosinflációnak: az előbbinél 2,6, az utóbbinál 2,8 százalékot mért a KSH.

Kiszámoltuk, az átlagnyugdíjas jövőre 54.400 forinttal kap többet a kormánytól

A számítás alapját a jövő évi költségvetés tervezete adta, amelyben a gazdasági növekedés éves mértéke 4,1, az inflációé pedig 2,7 százalékra van "belőve". De mit jelent ez a nyugdíjak szempontjából?

A nyugdíjasok pluszpénze ezúttal is két tételből áll össze. Az infláció mértékének megfelelő emelésből, valamint a nyugdíjba nem beépülő, egyszeri nyugdíjprémiumból. Kezdjük az elsővel. A magyar átlagnyugdíj az év elején 128 ezer forint volt. Erre jön a 2,7 százalékos emelés, ami havi szinten 3450, egy évre vetítve pedig 42 400 forintnak felel meg.

A második tétel a nyugdíjprémium. Ez akkor jár, ha a gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot. A kormány jövőre 4,1 százalékos gazdasági bővüléssel számol, így ez a feltétel teljesül. A prémiumot két szám szorzata adja. A 3,5 százalék feletti növekedést (ami jelenleg 0,6 százalék) kell megszorozni a nyugellátás november havi összegének 25 százalékával, de legfeljebb 20 000 forinttal. Vagyis az átlagnyugdíj esetén az egyenlet a következő: 0,6 szorozva 20 ezerrel, ami 12 ezer.

A két tételt összeadva jön ki a végösszeg, az évi 54. 400 forint.

Bevalljuk, az ajándék Erzsébet-utalványokkal ezúttal nem számoltunk. Mert az nem része a nyugdíjnak.