Gazdaság hvg.hu 2018. április. 19. 17:59

Még a kormány is nagy bajt lát a hazai közbeszerzéseknél

A Transparency International szakértői szerint tovább kellene szigorítani az összeférhetetlenségi szabályokat a tendereknél.

Az elmúlt három hónapban rohamosan nőtt azon közbeszerzési eljárások száma, amelyeket jogszabályi kötelezettség alapján az egyetlen benyújtott ajánlat miatt érvénytelenné kellett nyilvánítani – idézte a Transparency International Magyarország mai szakmai konferenciájáról Csányi Istvánt a Portfolio.

A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára az OLAF támogatásával rendezett eseményen arról is beszélt a gazdasági portál tudósítása szerint: sok olyan nettó 600-800 millió forintos hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást is látnak, amelyre egyszerűen nem érkezik ajánlat. Ezen jelenségek mögött Csányi azt látja: nagyon le vannak terhelve főként az építőipari cégek, sok havi kapacitásuk előre le van kötve, így egyszerűen inkább be sem adnak ajánlatokat.

A politikus szerint természetesen lehet szigorú a hatóság, de ha ez túlzott szigorrá válik, akkor csak azt kockáztatjuk, hogy megáll a gazdaság. Jogszabályváltozást mindenesetre nem tervez a kormány a kialakult helyzet kezelésére, azt viszont figyelik, hogy az április 15-én indult elektronikus közbeszerzési rendszer mennyiben enyhít a kapacitáskorlátokon. Ez azért lehet segítség, mert így a külföldi cégek is könnyebben tudnak tájékozódni a magyarországi tenderekről.

Csányi az előadásában és a panelbeszélgetés során is többször rámutatott: fontos különbséget tenni az összeférhetetlenség és a csalás között. Németh Anita, ügyvéd, az ELTE ÁJK tiszteletbeli tanára arról beszélt, hogy az ajánlatkérők és az ajánlattevők összeborulása napi szinten megfigyelhető, ez pedig már okot adna az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására. Például a közjogi méltóságok körét érvelése szerint bővíteni lehet a regionális és helyi szintű szervezetek vezetőire is, de javasolná azt is, hogy külön háztartásban élőkre, sőt akár az élettársi viszonyban élőkre is bővítsék ki a tiltásokat.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint nincs rendben a legfőbb ügyész feleségének jegybanki tisztsége, illetve az, hogy a jegybankelnök az alapítványokon keresztül az unokatestvérének cégétől rendelt meg elemzéseket.

Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország egyik szakértője az Elios-ügyre utalva felvetette: az érintett önkormányzatoknak mint ajánlatkérőknek jogszabályi kötelezettsége lett volna jelenteni a hatóságok felé, hogy az ajánlattevői oldalon összeférhetetlenség gyanúja áll fent (az önkormányzatnak energetikai tanácsokat adó cég és a kivitelező cég tulajdonosi körében ugyanaz a személy van benne). Ám ha ezek a jelzések meg is történtek, akkor a hatóságnál sikkadtak el az ügyek – idézi a szakértőt tudósításában a Portfolio.

(Portfolio)

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Pálúr Krisztina 2025. január. 06. 19:30

„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között

Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.