Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Schmitt Pál bukása óta nem volt arra példa, hogy egy kormányközeli botránynak valódi következménye lett volna. Pedig nem egy olyan ügy volt, amikor azt hihettük, legalább valakit felelősségre vonnak. Összegyűjtöttük a 11 legemlékezetesebb példát.
Szinte napra pontosan hat éve mondott le Schmitt Pál, miután a hvg.hu kiderítette, hogy másolta a doktori dolgozata jelentős részét. Az egykori elnök bukásának története egy szempontból ma már szokatlan: Schmitt végül lemondott. Az azóta eltelt hat évben számtalan más olyan botrány volt, aminél úgy hihettük, legalább valakinek bele kell(ene) buknia, ha a teljes kormányt nem is rengeti meg.
Az Elios-ügy
Régóta lehetett tudni, hogy sok vidéki város közvilágítási felújítását az akkor még Orbán Viktor vejéhez tartozó Elios végezhette el, az igazi botrány viszont csak idén télen robbant ki, amikor kiderült: az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) munkatársai 35 ügyet gyanúsnak találtak, 17 pályázatnál pedig szervezett csalási mechanizmusra gyanakodnak. Ahogy érkeztek egymás után a részletek, az a kép állt össze: az OLAF szerint már a pályázatok kiírásánál ott voltak azok az emberek, akik úgy tudták megszabni a feltételeket, hogy azzal az Eliost hozzák előnybe. A cég így akkor is nyerhetett, amikor a legdrágább ajánlatot adta, de előkerült olyan eset is, hogy három, elvileg független ajánlatot ugyanaz az ember írt. Az pedig már csak szép mellékszál, hogy sok esetben a világítás korszerűsítése után rosszabbul lehetett látni.
A következmény: Néhány ellenzéki tüntetés, mémek – és egy ügyészségi nyomozás, amelyet az OLAF jelentése után el kellett indítani, de Polt Péter legfőbb ügyész szerint téved, aki azt mondja, hogy csalást találtak a vizsgálatban. Tiborcz István számára pedig egyedül az volt az igazán ijesztő pillanat, amikor meglátta munkatársunk kameráját.
A G-nap
Orbán egy geci. Hogy ezt nem valamelyik ellenzéki vezetőtől fogjuk elsőként hallani, hanem Simicska Lajostól, azt senki el nem tudta volna képzelni néhány évvel ezelőttig. A Fidesz egykori gazdasági "agya" állítólag már 2014-ben összeveszett Orbán Viktorral, de a robbanásra 2015 februárjáig kellett várni. Akkor Simicska évek óta először adott interjút: a reklámadó terve ellen kelt ki, amely szerinte totális médiaháborúhoz vezetne. Az akkor még független Origónak pedig arról beszélt, hogy a reklámadóval Orbán a kritikus hangokat akarja elhallgattatni. Másnap pedig jött az elhíresült G-nap, amikor élőben közvetíthettük a médiaháborút.
A következmény: Simicska fideszes oligarchaként megbukott, a cégei már nem nyernek közbeszerzéseket, a Közgép, a Mahir és a Simicska-médiabirodalom ellen kisebb háború indult. De a kormánypártot nem rengette meg ez az ügy sem, ma már azzal a lendülettel szidja Simicskát, mintha mindent elfelejtett volna, ami 1993 és 2014 között történt. Ám Simicska sem járt teljesen rosszul, hiába nem nyer közbeszerzéseket, a vagyonosodását, a korábbi közbeszerzési mutyigyanúkat nem vizsgálták komolyan.
A netadó
Mindenkit meglepett Varga Mihály, amikor 2014 őszén bejelentette: internetadót vezet be a kormány. A netadó mértéke brutális lett volna: minden megkezdett gigabájtnyi adatforgalom után 150 forintot kellett volna befizetni, ami nagyjából 25 százalékos áremelkedést hozott volna. Tiltakozásképp több tízezer ember vonult az utcákra, az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes tüntetéseit tartották, és még a Fidesz székházát is megostromolták.
A következmény: A tüntetés a célját elérte, a netadó ötletét visszavonta a kormány. Azoknak viszont csalódniuk kellett, akik azt hitték, hogy a népharag akármelyik kormánytagnak is a bukásához vezetne, netán átütő ellenzéki erő születését jelezné a tüntetés. Az igazi győztes pedig Deutsch Tamás lett, akit kineveztek a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossá.
A Kósára bízott 1300 milliárd forint
1300 milliárd forint annyira sok pénz, hogy először el sem hittük, hogy nem nézte el valaki a számot három nullával, amikor megírta a hírt. Pedig nem: a Magyar Nemzet szerint valaki azzal bízta meg Kósa Lajost, hogy egy ekkora összeg felett rendelkezzen. De lehetett tetézni, Kósa előbb csak azt mondta a hvg.hu-nak: egy munkatársának ismerőse jelentkezett, hogy hihetetlen összeget örökölt Németországból. Később kiderült, hogy a megbízó egy csengeri háztartásbeli, akivel azt is hiteles közjegyzői okiratba foglalták, hogy 800 milliót Kósa anyjának bankszámlájára utalnak, ajándékként.
A következmény: A legnagyobb kárt a pécsi városháza portása szenvedte el, akit kirúgtak, miután nem tartotta vissza az újságírókat, így a látogatóba érkező Kósa autója beszorult, amikor menekülni próbált a média elől. Az ügyészség szerint pedig nincsen semmi gyanús abban, hogy valaki rábízna egy politikusra annyi pénzt, amennyi a nyolc leggazdagabb magyar vagyona együtt.
Az olimpia és a vizes vb
Összesen 36 milliárd forintot költött el a kormány a 2024-es budapesti olimpiai pályázatra, hogy aztán megijedjen a Momentum Mozgalom 266 ezer aláírásától. A teljes költség 774 milliárd forint lett volna, ha megkapjuk a rendezést – és ha lehetett volna tartani azt az árat, amit a pályázat készítői megígértek. De hogy mennyire nem lehet, azt láttuk a 2017-es vizes vb-nél is: amikor 2015-ben megkaptuk a rendezési jogot, akkor 24,5 milliárdról szólt az ígéret, végül 130 milliárd körül állt meg az ár. Seszták Miklós pedig elmagyarázta, hogy például a Duna Aréna 46 milliárdját nem is kéne ide számolni.
A következmény: A kormány, a főváros és a MOB eltolt magától minden felelősséget, szerintük az „álomgyilkos” Momentum a hibás, nem pedig azok, akik miatt 266 ezer ember gondolta úgy, nem olimpiára kellene költeni a közpénzt, vagy elvárta volna, hogy legalább megkérdezzék őket erről. Atlétikai stadion így is épül, csak azt nem építik meg, amelyik tényleg hasznos lenne. A vizes vb-re hatmilliárd tévénézőt vizionáltak, teljesen alaptalanul, de a szervezők csak dicséretet kaptak a kormánytól. Azt pedig még mindig titkolják, hogy az elkészült Duna Arénát milyen szerződésekkel kaphatták meg Hosszú Katinkáék.
A vasárnapi boltzár
A KDNP vezetői úgy gondolták, megmutatják, hogy létezik a pártjuk: azzal az indoklással, hogy lehessenek többet együtt a családok, beadták a törvényjavaslatot a boltok vasárnapi kötelező zárvatartásáról. Hamar kiderült, hogy az ötlet nem túl népszerű, ennek ellenére a kormány ragaszkodott hozzá. Az ellenzők közül az MSZP karolta fel a témát, Nyakó István próbált meg népszavazási kezdeményezést beadni a boltzár eltörléséről, ekkor jött a híres kopaszbalhé. Végül nem maradt más lehetőség, sok próbálkozás után csak átment a szocialisták népszavazási kérelme.
A következmény: A Fidesz megérezte, hogy bukhatja a népszavazást, így Rogán Antal bejelentette, hogy visszavonják a törvényt. Majd a kopasz-gate után Orbán Viktor bejelentette a kormány saját népszavazási kezdeményezését a menekültügyről, és ezzel meg is határozta, miről szóljon 2016 a magyar politikában.
A letelepedési kötvények
Mindössze 250 ezer eurós államkötvény-vásárlásért magyar letelepedési engedélyt szerezhet szinte bárki. Még jóval a menekültválság előtt találta ki Rogán Antal ezt a rendszert, de amikor bevándorlóellenes propagandába kezdett a kormány, egyre többen kérdezték: hogy lehet, hogy ezek a külföldiek mégis jöhetnek? A programot bonyolító cégek százmilliárdos nagyságrendű bevételre tettek szert, a korrupciógyanú komoly – a Transparency International szerint a rendszert kitalálók és működtetők akár jogilag is felelősségre vonhatóak. Az a vád is elhangzott, hogy egy nemzetközi bűnügy gyanúsítottja és a szíriai diktátor strómanja is magyar letelepedési kötvényt vásárolt, de a kormány tagad.
A következmény: Rogán Antal minisztériuma szerint az ügy nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés, Polt Péter pedig úgy látja: néhány újságcikk nem elegendő alap a nyomozáshoz.
Az MNB-alapítványok pénzszórása
Elvesztette közpénz jellegét – Kósa Lajosnak ez a megállapítása mára szállóigévé vált. A miniszter ezt akkor mondta, amikor megpróbálta elmagyarázni, miért jó az a törvény, amellyel titkosítják az MNB alapítványainak gazdálkodását. Pedig több mint 250 milliárd forintról volt szó, ráadásul az alapítványok minden tizedik szerződésüket a szabályokat megszegve kötötték meg, úgy, hogy a Fővárosi Főügyészség, illetve az Állami Számvevőszék a versenyeztetés nélküli beszerzések miatt száznál is több vizsgálatot kezdeményezett. Jellemző eset volt például, amikor öt jegybanki alapítvány is megvette ugyanazt a jelentést Matolcsy György unokatestvérének cégétől, de arra is emlékezhetünk, amikor 23 millió forintért négy szőnyeget vásároltak.
A következmény: semmi. Ha csak azt nem számítjuk, hogy a Kispest szurkolói milyen szépen énekelték, hogy "Elvesztette közpénz jellegét", amikor kiesett a Felcsút.
A kitiltási botrány
A már kormányközelbe került Napi Gazdaság hozta nyilvánosságra 2014 októberében: az Egyesült Államok több magyar személy beutazását is megnehezíti, mert amerikai érdekeltségekkel szemben folytat a magyar adóhatóság vizsgálatot. Villámgyorsan kiderült: valójában azért tiltott ki magyarokat az USA, mert szerinte korrupcióban voltak érintettek. A NAV vezetői napokra eltűntek, Vida Ildikó NAV-elnök azonban elismerte, hogy őt kitiltották. Aztán jött az elképesztő pillanat, amikor Vida elment az amerikai nagykövetségre és tolmácsot kért.
A következmény: egy magyar férfi felfüggesztett börtönt kapott, mert egy amerikai lobbistát győzködött arról, érje el, hogy csökkenjen az étolaj áfája. Vida Ildikó jóval a botrány után szinte titokban lemondott, majd a Közgép elnökévé nevezték ki. Sokan azt pedzegették: valójában nem a kitiltási botrányba bukott bele, hanem az 1980-as évek óta vele szoros munkakapcsolatban álló Simicska Lajost követte.
A civilek és a CEU csuklóztatása
Tízezrek tüntettek 2017 tavaszán, amikor egyszerre tört ki két komoly botrány is. A parlamenti többség megszavazta, Áder János pedig aláírta azt a törvényt, amely alkalmas lehetett volna a CEU ellehetetlenítésére is. Eközben pedig a kormány beindította a kampányát a civil szervezetek és az Orbánék szerint a civilek mögött álló Soros György ellen.
A következmény: a kormány 2017 őszére eljutott egy megállapodásig a CEU-val az egyetem magyarországi működéséről, majd egy évet kért, hogy aláírja. A civil szervezeteket vegzáló Stop Soros-törvényjavaslatot pedig megtárgyalta a parlament, azzal az ígérettel, hogy ha a választást megnyeri a Fidesz, akkor az új ciklusban szavazzák majd meg.
Az urizálás
Az urizáló életvitelt nem engedheti meg magának egyetlen vezető politikus sem – mondta Pokorni Zoltán még 2014-ben. Hogy párttársai mennyire nem hallgattak rá, arról csak egy rövid lista álljon itt: a Népszabadság egyik utolsó száma szerint luxushelikopterrel vitték haza a Rogán családot egy celebesküvőről, Lázár János családjának földjei körbefognak egy rejtélyes vadászkastélyt, amely hivatalosan nem a miniszteré, luxusjachton fotózták le Mészáros Lőrincet, Semjén Zsolt Svédországban vadászott rénszarvasra, Matolcsy György családja pedig egy 400 milliós álomotthonban piheni ki a nap fáradalmait.
A következmény: A Fidesz-KDNP idei választási országos listáján Semjén Zsolt a 2., Lázár János a 23., Rogán Antal a 26., mind befutó helyen állnak. Matolcsy György újabb jegybankelnöki ciklusáról jövő tavasszal szavaz a parlament, ekkoriban döntheti el Mészáros Lőrinc is, indulna-e újra Felcsút polgármesteri posztjáért. A Rogán-család helikopterezéséről hírt adó Népszabadságot bezárták.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
