Az MNB adatai is megerősítették, hogy a negyedik negyedévben szállt el a hiány.
651 milliárd forintra duzzadt a negyedik negyedévben az államháztartás hiánya a Magyar Nemzeti Bank által közölt végleges számok alapján. Ennek csaknem kétharmada, 403 milliárd a központi kormányzatra, 329 milliárd forint a helyi önkormányzatokra jutott, míg a társadalombiztosítási alapok nettó 81 milliárd többlettel zárták a negyedévet. A magas szám – ennél több csak egy évvel korábban, 2016 negyedik negyedévében volt ez az adat – annak tudható be, hogy a magyar kormány rengeteg uniós támogatást fizetett ki, és ezek ellenértéke nem érkezett meg Brüsszelből.
A hiány uniós módszertan szerint a negyedik negyedévben 6,1 százalék, az év egészében 1,9 százalék volt.
Az uniós módszertan szerint számított államadósság a múlt év végén 27 360 milliárd forint volt. Ez a GDP 71,7 százaléka, szemben az egy évvel korábbi 73,9 százalékkal. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 71,7 százaléknál 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 73,6 százaléka volt, 2,4 százalékponttal alacsonyabb a 2016. véginél.
A negyedik negyedévben a tranzakciók 338 milliárd forinttal, az átértékelődések 52 milliárd forinttal növelték a folyó áron számított adósságot - tette hozzá jelentésében az MNB.
A háztartások nettó megtakarítása 1959 milliárd forint volt a múlt évben, ami a GDP 5,1 százalékának felel meg. Egy évvel korábban 1587 milliárd forint volt ez a szám.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.