A leggazdagabbak sokkal jobban élnek, mint az Orbán-kormány hivatalba lépésekor, a legszegényebbek jövedelmének vásárlóereje pedig 15 százalékot vesztett értékéből 2010 óta.
Az elmúlt nyolc év adó- és szociálpolitikája egyértelműen a felső középosztálynak kedvezett – olvasható az e heti HVG-ben.
A leggazdagabb tíz százalék 2010-ben 7,3-szor, 2016-ban már 8,6-szor keresett többet, mint a legalacsonyabb jövedelmű tized. A legszegényebb egymillió magyar jövedelmének vásárlóereje hat év alatt nagyjából 15 százalékot veszített értékéből.
Eközben csaknem 1,3 millió ember él relatív jövedelmi szegénységben, amelynek küszöbértéke 2016-ban az egyfős háztartások esetén havi 77 ezer forint volt. Az ő táboruk 2010 óta 70 ezer fővel apadt. A javulás a gyerekeknek járó támogatások kiterjesztésével, a 18 éven aluliak körében következett be. A relatív jövedelmi szegénységben élők aránya a 18–64 éves népességen belül enyhén nőtt, az ennél idősebbek esetében pedig csaknem megduplázódott, így minden kilencedik nyugdíjaskorú ebbe a körbe sorolható.
A súlyosan nélkülözők aránya a teljes népességen belül az Orbán-kormány első két évében megugrott, majd a 27,8 százalékos csúcsról 2016-ra 14,5 százalékra csökkent. Ma még 1,4 millió személy nem tudja a hiteleit törleszteni, vagy nincs pénze váratlan kiadásra, fűtésre, telefonra, esetleg kétnaponta húsételre. A nélkülözők számának mérséklődésében főleg a rezsicsökkentésnek és a közmunka kiterjesztésének volt szerepe.
Részletek az e heti HVG-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.