Bár a cégtörlések száma drasztikusan mérséklődött, összességében csökkent a működő cégek száma Magyarországon.
2017-ben tovább növekedett az új alapítású cégek száma hazánkban; igaz, a mostani 1,8 százalékos növekedés jócskán elmaradt a 2016-os 5,3 százaléktól – derül ki a Bisnode felméréséből. 2017-ben a cégmegszűnések száma 15,3 százalékkal mérséklődött, azaz tovább közeledett egymáshoz a cégalapítások és cégtörlések száma. A pozitív trendek ellenére azonban – néhány iparág kivételével – újabb 1,22 százalékkal csökkent a működő cégek száma Magyarországon. Az 5 éves lejtmenet eredményeképp 2015-re 25 ezer alá csökkent az új cégek száma, majd megfordult a trend, és 2016-ban 26,3 ezerre, 2017-ben pedig közel 26,8 ezerre emelkedett. Jelenleg 511.249 céget tartanak nyilván Magyarországon, ebből több mint 200 ezer a fővárosban működik.
Az elmúlt egy év cégalapításait negyedéves bontásban vizsgálva szembetűnő változás, hogy míg a korábbi években erős szezonalitás mutatkozott az új cégek számának alakulásában, addig az utolsó négy negyedévben a fluktuáció mértéke jelentősen csökkent. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az elmúlt három évben a cégalapítás szempontjából legaktívabb és legkevésbé aktív negyedéveket tekintve a cégszámokban tapasztalt eltérések rendre 951 (2015), 826 (2016) és 331 (2017). A leggyengébb negyedév továbbra is a harmadik negyedév volt 6505 céggel. Az óév legerősebb negyedéve viszont kivételesen nem a negyedik, hanem a második negyedév volt 6836 céggel. A 2016-os év azonos időszakaihoz viszonyítva a legjelentősebb változás – 7 százalékot meghaladó növekedés jellemezte a harmadik negyedévet, melyet közel 2,5 százalékos növekedéssel a második negyedév követett, majd minimális – 0,3 százalékos – visszaeséssel az első negyedév következett, a sort pedig a negyedik negyedév 1,5 százalékos cégszám csökkenéssel zárta.
Több cég halt meg, mint amennyi született
Bár a cégtörlések száma tovább csökkent 2017-ben, továbbra is jóval több cég szűnt meg az egyes időszakokban, mint ahány létrejött. Az elmúlt 12 hónapban 15,3 százalékkal – 41,4 ezerre – esett vissza a megszűnt cégek száma, ami kiemelkedően magas a 2016 folyamán mért 2,68 százalékos csökkenéshez képest. A pozitív tendencia oka az újonnan induló cégtörlési eljárások számának mérséklődésében keresendő, hiszen már 2016 folyamán jelentős csökkenésnek indult mind a felszámolások, mind a kényszertörlések száma hazánkban. Ez a trend tovább folytatódott 2017-ben is, olyannyira, hogy a végelszámolások növekvő száma sem tudta ellensúlyozni a nemfizetési eljárások visszaesésének pozitív hatásait. 2017 egyes negyedéveiben rendre csökkent a törölt cégek száma, míg az év utolsó negyedévére 10 ezer alá csökkent a számuk. Az ekkor regisztrált csaknem 9,5 ezer megszűnéssel az egy negyedévre jutó cégtörlések száma 2013 utolsó negyedévének szintje alá csökkent.
A fenti változások hatására a működő cégek száma az 2017-es év folyamán 1,22 százalékkal esett vissza, így év végén 511 249 céget tartottak nyilván Magyarországon, ami még mindig jóval magasabb a válság előtt mért értékeknél. 2016-ban a cégszám csökkenésének mértéke még meghaladta a 2,3 százalékot, így egy év leforgása alatt csaknem felére mérséklődött a működő cégek számának fogyása. Tekintve, hogy 2017-ben átlagosan 9,3 százalékkal csökkent a cégmegszüntetési eljárások (felszámolás, csőd, kényszertörlés, végelszámolás) száma, a 2018-as évben a cégszámok alakulásában továbbra is lassuló ütemű csökkenés várható.
Az építőipar vezet
Az egyes iparágak cégszámainak alakulását vizsgálva elmondható, hogy mindössze hat ágazatban növekedett a működő cégek száma 2017-ben. Kiugróan magas – 500 céget meghaladó – növekedés jellemezte az építőipart, melyet a kommunális tevékenységet, valamint a gépjármű-kereskedelmet folytató cégek követtek (126-tal és 81-gyel magasabb cégszámmal). Az ingatlanügyletekkel, vegyianyag-gyártással, illetve közigazgatással, védelemmel, kötelező társadalombiztosítással foglalkozó cégek száma minimális mértékben növekedett. A legtöbb vállalkozás szakmai, tudományos és műszaki tevékenységgel foglalkozik, a működő cégek száma ebben a szektorban megközelíti a 85 ezret. A dobogó másik két helyén az ugyancsak népszerű kiskereskedelem és az építőipar áll, közel 55 és 47 ezer társasággal. Több mint 40 ezres cégszámmal büszkélkedhet még a nagykereskedelmi és az ingatlanszektor is.
Az új cégek számának alakulását tekintve ugyancsak szembeötlő az építőipar fölénye; az új cégek száma egy év leforgása alatt több mint 28 százalékkal emelkedett. A rangsor második és harmadik helyezett iparágaiban – a gumitermék-gyártásban, valamint a nemfém ásványi termékek gyártásában – „mindössze” 14,9 és 10,1 százalékos növekedés történt. Ugyancsak kiemelendő, hogy tízre növekedett azon szektorok száma, melyek több mint ezer új céggel gyarapodtak 2017-ben. Az új belépő, a szállítás, raktározás területe, ahol az új cégek számának 7 százalékos növekedése vezetett a toplistás helyezéshez. Az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek körében 4 százalékkal, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységű, valamint a kiskereskedelmi cégek körében 2-2 százalékkal mérséklődött a cégalapítási kedv, de még így is bőven meghaladta az ezret az új vállalkozások száma.
A legtöbb cég Békés megyében szűnt meg
A cégszámok területi megoszlását vizsgálva kivétel nélkül minden megyében csökkent a működő cégek száma. Kiemelendő azonban Somogy megye teljesítménye, ahol a cégszám csökkenés mértéke nem érte el az 1 tizedszázalékot az elmúlt 12 hónapban. Több mint három százalékkal esett vissza a cégek száma Békés és Hajdú-Bihar megyében. Regionális viszonylatban kicsivel 1 százalék alatti cégszám csökkenés történt a Dél-Dunántúlon – Baranya, Somogy és Tolna megye összesen 0,97 százalékos csökkenéssel – valamint Közép-Magyarországon – Budapest és Pest megye összesen 0,99 százalékos csökkenéssel. Pozitívum ugyanakkor, hogy az új alapítású cégek száma kilenc közigazgatási egységben növekedett, közülük háromban – Bács-Kiskun megye, Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – pedig több mint 5 százalékkal bővült.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.