A legfrissebb szakértői becslések szerint a csúcsokat csúcsokra halmozó kriptodeviza globális forgalmából 30-50 százalék jut a japánokra, akik a múltban sem idegenkedtek a kockázatvállalástól.

A japán kisbefektetőket vonzza a digitális deviza árfolyamának erős változékonysága és az árazási hiányosságok, amelyek az árfolyamkülönbségek kihasználásával lehetőséget teremtenek további haszonszerzésre.

A Jpbitcoin.com japán portál által gyűjtött adatok szerint a nagyobb japán székhelyű platformokon novemberben rekordmennyiségű, 4,51 millió bitcoin cserélt gazdát japán jen ellenében, ami majdnem a felét tette ki a világ nagy kereskedési felületein értékesített 9,29 millió bitcoinnak.

Áprilisban még 1,9 millió bitcoinra rúgott a forgalom. Az ügyletek dollárban számított értéke az áprilisi 1,45 milliárdról 35,4 milliárd dollárra emelkedett novemberben, az értékesített bitcoinok száma 153 százalékkal, az ügyletek értéke több mint 1440 százalékkal nőtt.

Nemcsak japán kisbefektetők kötnek azonban jenalapú bitcoinügyleteket, hanem kockázatitőke-alapok is, amelyek lefölözik a hasznot a dollár és a jen árfolyama közötti különbözőségeken is.

Japán szerepe azután nőtt jelentősen, hogy Kínában a hatóságok gyakorlatilag felszámolták a bitcoin jüan ellenében történő kereskedését. A kínai hatóságok szeptember óta szigorúan lecsapnak a kriptodevizás ügyletekre, hogy megpróbálják kordában tartani a pénzügyi kockázatokat, miután a rendkívül spekulatív piacon az idén tömegesen jelentek meg új ügyfelek.

A japán hatóságok viszont nem a tiltás és visszaszorítás politikáját, hanem a szabályozást választották. Tavasszal elfogadták a bitcoint törvényes fizetőeszköznek elismerő jogszabályt, amellyel egyben kötelezték a kriptodeviza-váltókat működtető vállalatokat, hogy hozzák összhangba tevékenységüket a jogszabállyal és regisztráltassák magukat. A japán pénzügyi felügyelet szeptemberben tucatnyi cégnek engedélyezte, hogy digitálisdeviza-váltót üzemeltessen.

A japán adóhatóság szeptemberben közölte, hogy a bitcoin ügyleteken szerzett nyereséget jövedelemnek ismeri el, és ezzel csökkenthetők a kereskedésen elszenvedett veszteségek.

A nagy intézményi befektetők távol tartják magukat a kriptodevizák piacától, ami ritka lehetőséget nyújt a kisbefektetőknek, hogy domináns szereplőkké váljanak, míg az egyszerű árazás a tapasztalt kereskedőknek tesz lehetővé extra nyereséget.

Még a dollárelszámolású ügyletekben is gyakran előfordul, hogy a kereskedési felületek jegyzései között 10 százalékos különbségek legyenek, a jen-, illetve dolláralapú árak esetében pedig sokszor 10 százaléknál is nagyobb az eltérés.

Bár számos pénzügyi szakértő a buborék növekvő veszélyére figyelmeztet, számos japán kereskedő arra számít, hogy a bitcoin diadalútja még egy ideig eltart. A világ pénzügyi eszközeinek értékéből mindössze 0,1 százalék jut a bitcoinra, ami túl kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy milyen gyorsasággal terjed a kriptodeviza használata.