A címben feltett kérdésre ugyanis Rotschild bárónak volt egy kulcsmondata: "Mindig túl korán adtam el". Blogbejegyzésében Zsidy Viktor ebből kiindulva magyarázza el azt az utat, amely működőképes lehet, ha valaki rászánja magát pénze megforgatására a tőkepiacon.

Sőt, nemcsak magyaráz, hanem mesél - saját példát, amelyből ráadásul rosszul jött ki.

Sajnos többször is :)

Mint írja, 1999 őszén már elég komoly internet-eufória volt, az árazások teljesen értelmezhetetlenek voltak, a jegybank emelte a kamatot, minden együtt állt ahhoz, hogy a piac elinduljon lefelé. "Ennek ellenére aki ekkor elkezdett esésre játszani, az igencsak pórul járt (én is)" - áll a vallomásban. A történet kulcsa ugyanis az volt, hogy noha az árfolyamcsúcs 2000 márciusában volt, ám az árak csak 2000 szeptemberétől kerültek lejtőre.

Ezt érti az alatt Rotschild báró, hogy "mindig túl korán adtam el".

Zsiday tanácsot is ad: amikor a befektetői optimizmus sokéves csúcson van, az árazások szintén, akkor nem az agressziv pozícióknak, hanem az óvatosságnak van ideje. "Ez persze nem jelenti azt, hogy a piacnak holnap vagy a jövő hónapban be kellene esnie, de azt hiszem (a magyar tőzsdén is) jó pár olyan részvény lesz, amely 5 év múlva a jelenlegi árfolyam felén-harmadán, illetve a spekulatívabbak a tizedén (se) fognak forogni a mai áraknak."

Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gif-eket, videókat.