Megjelent a Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárás részvételi felhívása a MÁV honlapján, valamint a hirdetményt feladták az Európai Unió Hivatalos Lapjában – közölte a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.

A hirdetményt ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. adta fel. A részvételi felhívás nyitott, kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást jelöl meg.

A tenderben szereplő műszakilag elvárt cél a 160 kilométer/óra működési sebesség, a jelenlegi vasúti pálya teljes átépítése és a második vágány megépítése, a kölcsönös átjárhatóság érdekében egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és elektronikus biztosítóberendezés. Az állomásokon a tehervonati fogadóvágányok 750 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesznek alkalmasak. A peronok magassága a sínkorona felett plusz 55 centiméter lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást.

Budapest és Belgrád között jelenleg mintegy nyolc óra a vasúti menetidő, ez a két főváros között a tervek szerint 3,5 órára csökken. Belföldön a távolsági személyszállító vonatok egy órával rövidebb idő alatt teszik majd meg a hazai szakaszt, és az elővárosi utasok Kunszentmiklós–Tass és a főváros között is jelentős menetidő-csökkenésre számíthatnak.

A beszerzési eljárás lefolytatása a következő egy évben várható. Ezután kezdődhetnek el a várhatóan két évig tartó tervezési és engedélyeztetési folyamatok, majd végül a kivitelezés, amely a jelenlegi tervek szerint mintegy három évet vesz igénybe.

A nyertes vállalkozó tevékenységénél elvárás, hogy a korszerűsítés során az Európai Unióban és a Magyarországon hatályos műszaki előírásoknak kell érvényesülniük. A projektben alkalmazott gépeknek, berendezéseknek és anyagoknak az Európai Unió műszaki előírásainak meg kell felelniük és erről tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015-ben, Szucsouban kötött egyezményt. A tervet rengeteg bírálat érte, elsősorban amiatt, hogy nem látni, mitől lesz kifizetődő az 550 milliárd forintos beruházás. Korábbi számítások szerint a megtérüléshez 2400 évre lesz szükség. A beruházásról ebben a cikkben írtunk bővebben.