Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kedden kezdődik a tárgyalása annak az ügynek, amelyet az 56-os emlékév egyik pályázatán nyert szerző indított a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány ellen. Szerdahelyi Zoltán azt szeretné kikényszeríttetni, hogy az eredeti kiírás szerint kössenek vele szerződést.
Átverve érzi magát Szerdahelyi Zoltán, több irodalmi tanulmány szerzője, a Szegedi Ifjúsági Ház egykori igazgatója, ugyanis jelentkezett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány pályázatára – amelyben Schmidt Mária is kuratóriumi tag – , el is nyert tanulmányírásra 3,5 millió forintot, majd aztán később derült ki, hogy az elnyert pénzt nem előre kapja, hanem utófinanszírozásban, vagyis a munka költségét neki kellene előre állnia.
Don Quijote?
Szerdahelyi Zoltán egy halom dokumentummal a hóna alatt kereste meg szerkesztőségünket. Írt Balog Zoltán Emmi-miniszternek, de levélben megkereste Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert is. Mindketten arra biztatták, hogy fejezze be a támogatott tanulmányt, ám egyikőjük sem kívánt beleavatkozni a Közalapítvány ügyeibe. Szerdahelyi viszont kellő anyagi háttér híján nem fogott neki a munkának.
„Ha utófinanszírozással írták volna ki, be se adtam volna a pályázatom.” A szerző szerint a pályázat beadása, és annak befogadása után nem elegáns módosítani a feltételeken, főként nem a finanszírozás megváltoztatásával.
„Nem is nagyon értettem” – emlékezik vissza Szerdahelyi, aki tavaly május 4-én kapta meg a támogatásról szóló gratuláló levelet, majd három héttel később tájékoztatták a felhívás módosításáról. Ezt követően, július végén küldték meg számára a megbízási szerződést, amelyet ilyen feltételek mellett Szerdahelyi nem írt alá.
Nem én lehettem az egyetlen, aki pofára esett.
Meséli, hogy a nyertesek egymás közötti levelezéséből is az derült ki, mások is meglepődtek a fordulaton.
A szegedi férfi egy éven át kereste a megoldást, hogyan tudna nekifogni a munkának, próbált egyezségre jutni a pályázatot kiíró közalapítvánnyal. Miután folyamatosan falakba ütközött, úgy döntött, hogy – bár az 56-os emlékévet nyáron már hivatalosan is lezárták – bíróságon próbálja a szerződés megkötésére bírni Schmidt Máriát.
A Hajnóczy Péterrel kapcsolatos eddigi tanulmányait összefoglaló kötetén is dolgozó pályázó az eredeti szerződés kikényszerítését várja a bíróságtól. A finanszírozási mód megváltoztatásán kívül a pályázati felhívásban szereplő, szerinte szerzői jogokat is sértő feltételekkel is gondja van.
A Közalapítvány vigyáz a közpénzre
Egy pályázati kiírás módosítgatása annak lezárásáig egyébként nem szokatlan. Egy pályázatírással foglalkozó szakértő a hvg.hu-nak azt mondta, egyáltalán nem példa nélküli, hogy a kiírás feltételein változtatnak a pályázat lezárása előtt, akár a támogatás intenzitása is változhat. Az azonban kevesebbszer fordul elő, hogy egy teljes előfinanszírozás meghirdetése után a támogatás utólagos elszámolása mellett döntenek.
A Terror Háza Múzeum azzal magyarázta lapunknak a kiírási feltételek megváltoztatását, hogy éppen hogy az eredeti kiírás nem felelt meg az államháztartási törvénynek, esetünkben ugyanis nem cégek, hanem magánszemélyek voltak a pályázók, és ha ő nem tudja megfelelően igazolni a pályázati pénz elköltését, akkor nem lehet rajta inkasszóval behajtani. Ezért a magánszemélyek esetében az utófinanszírozás a gyakorlat az államigazgatásban.
Az alperes Közalapítvány ügyvédje, Nagy-Ajtony Csaba azzal fordult a Budai Központi Kerületi Bírósághoz, hogy utasítsa el Szerdahelyi keresetét, mivel a felperes tudott arról, hogy utófinanszírozású a pályázat, ugyanis az szerepelt a felhívásban. Az ügyvéd azzal érvel, hogy az alapítvány eleve megbízási szerződést kívánt kötni a pályázóval, álláspontja szerint az elő- és utófinanszírozás ugyanis csak támogatási szerződések vonatkozásában vetődhet fel. A Közalapítvány jogi képviseletével megbízott ügyvédi iroda azt is kérte, hogy a perben kifogásolt ügy jellegénél fogva, mivel az szerzői jogi ügy, azt a Fővárosi Törvényszékhez mint hatásköri illetékeshez helyezzék át.
A felperes Szerdahelyi Zoltán ezzel szemben a pályázati felhívásra és a pályázati csomagban lévő támogatási szerződésmintára hivatkozik, melyek szerinte egyértelműen tartalmazzák, hogy „A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás, előfinanszírozás formájában.”
A Budai Központi Kerületi Bíróság az első tárgyalást jövő hét keddre tűzte ki.
Most folyik a milliárdos támogatások elszámolása |
Az ’56-os emlékévre 13,2 milliárd forintos keret állt rendelkezésre. A júniusban zárult program elszámolása még tart, de annyi már kiderült, hogy egyik felét, ahogy a májusban közzétett szerződésekből kitűnik, kommunikációra, épülethálókra költötték, de egy szép summát a Külügyminisztérium költött el. Csurrant a Pesti Srácoknak is, és ebből a pénzből költöttek az emlékév hivatalos dalára is több tízmillió forintot. A pénz másik felét pályázók között osztották szét. Nagyjából 2500-an jelentkeztek a pályázatokra, ebből 1600-an kaptak támogatást – ez az Origón a napokban megjelent cikkből derült ki. Közel negyedmilliárd forintos összegből a Projekt Doctor Iroda Kft. gondozta a pályázatokat. |
Kapcsolt kép: Fortepan / Kurutz Márton
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
