A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017. I. félévében átlagos havi 79 ezer forintos költésből a legtöbbet, egy főre vetítve átlagosan 21,3 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordítottunk. Tavaly ugyanebben az időszakban 8 százalékkal kevesebből megúsztuk - írja a statisztikai adatokra alapozó cikkében a Népszava.

A drágulásban több tényező is szerepet játszik. Véget ért Európában és Magyarországon is a nulla infláció időszaka és az elemzők 2017-re már 2,3- 2,4 százalékos éves inflációt várnak, a jegybank szerint pedig jövőre a második félévtől a pénzromlás üteme meghaladhatja a 3 százalékot is.

Az élelmiszerek azonban a legutóbbi szeptemberi adatokat figyelembe véve, egy év alatt az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül a vaj, vajkrémé 16,5, a sajté 9,5, a sertéshúsé 8,5, a kávéé 7,1, a kenyéré 5,9, a párizsi, kolbászé 5,8 százalékkal. A baromfihús ára 12,9 százalékkal csökkent, köszönhetően az év eleji 27-ről 5 százalékra csökkentett áfának, azonban például a csirkemell kilója a tavaszi árakhoz képest mára mintegy 10 százalék drágult.

A tej, illetve a tejtermékek drágulása jóval az átlag fölötti volt és ide sorolható a sertéshús is, de hangsúlyozni kell, hogy elsősorban az alapanyagárak nekilódulása nyomta fölfelé a kiskereskedelmi árakat - mondta a Népszava kérdésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A sertéshús esetében pedig azt kell figyelembe venni, hogy ha nincs a 27 százalékról az 5 százalékra mérséklő intézkedés, még a jelenleginél is többet kellene fizetni érte. Ugyanez érvényes a friss tejre és a tojásra is. A tojás azért nem lett olcsóbb, mert a madárinfluenza miatt jelentős tojóállományokat kellett kényszerből levágni. Bár a baromfiállomány is jelentős veszteségeket szenvedett, de az export leállása okán az itthon maradt árualap miatt mégis érvényesült az áfacsökkentés hatása.

Érzékelhetően emelkedtek a sütőipari termékek árai is. Az ágazat évek óta jelezte, hogy a 0-1,5 százalékos profitból nem lehet fejleszteni, ráadásul az alapanyagok ára is emelkedett, a minimálbér és a garantált bérminimum emelés okozta költségnövekedést is ki kell termelni. A kereskedelmi átadási árakban sem sikerült az indokolt költségnövekedést érvényesíteni, mert egyre több élelmiszerlánc maga süti a kenyeret, illetve külföldről behozott fagyasztott termékeket - nyilatkozta egy iparági szakember a Népszavának. Gondot okoznak a balkáni országokból érkezett versenytársak is, akik közül a szakember szerint sokan meglehetősen lazán kezelik az adózási kötelezettséget és így alákínálhatnak a szabályokat betartó hazai pékségeknek.

A sütőiparban is égető a szakemberhiány. Az elmúlt 10 évben ugyan 1800-ról 900-950-re csökkent a pékségek száma, de még így is legalább 3000 ezer munkavállalót tudnának azonnal alkalmazni. A 2018-as minimálbér és garantált bérminimum már elviselhetetlen terhet róhat sok sütödére és ha nem sikerül az átadási árakat emelni, az iparág sok szereplője végleg leteheti a péklapátot - jegyezte meg az ágazati szakértő, aki szerint már garantált bérminimumért sem kapni jó szakembert. Az árakat mindenesetre kordában tartja az erős piaci verseny és a kereskedőknek nem érdeke, hogy visszafogják a forgalmukat egy túlzott drágulással - jegyezte meg az OKSZ főtitkára.