Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Előrelátó politikus lángész vagy egy bűnöző vezetheti a pénteken kezdődő képviselőházi választás után Csehországot – és ráadásul ugyanazon személyről van szó: Andrej Babisról.
„A való életből érkeztem” – Andrej Babis, a csehországi választások legnagyobb esélyese, az ANO alapító-vezetője mutatta be magát ezekkel a szavakkal a Financial Timesnak. És micsoda élet volt ez! A 63 éves politikus, aki 2014 óta pénzügyminiszterként vett részt Bohuslav Sobotka kormányában, egyben az ország második leggazdagabb embere. Az Agrofert holding tulajdonosaként felhalmozott vagyonát ma már 4,1 milliárd dollárra teszi a Forbes, amely egyszerűen „Donald Trump cseh verziójaként” emlegeti az üzletembert.
A 18 országban jelen levő Agrofert cégbirodalomnak komoly érdekeltségei vannak Magyarországon is. A cég leányvállalata, az Agrofert Hungária Kft. tulajdonában van nem csak a Ceres sütőipari cég, de a második legnagyobb agrárintegrátor, a bábolnai IKR is, amelyet öt éve vásárolt fel az üzletember.
Persze a politikus Babis elsősorban arra büszke, hogy mit adott a cseheknek: az Agrofert a legnagyobb cseh magáncég, amely 34 ezer embernek ad munkát – olvasható a cég internetes oldalán található bemutatkozásban, amely innentől egészen szokatlan módon folytatódik. „Annak ellenére, hogy ma már multinacionális vállalat vagyunk, főleg csehek maradtunk. Csehországban fizetünk adót, főleg az ország régióiban fektetjük be a megszerzett profitot, […] több tucat cseh iskolával, településsel, civilszervezettel és helyi közösséggel igyekszünk jó kapcsolatot ápolni. Csehország és polgárainak hosszú távon szeretnénk jólétet.” És így tovább.
Bár első látásra úgy tűnhet, ez egyszerű politikai kampányszöveg, ennél többről van szó: az elmúlt hónapok egészen bizarr cseh kormányválságát ugyanis az indította el, hogy Bohuslav Sobotka szociáldemokrata kormányfő adóelkerüléssel vádolta meg saját pénzügyminiszterét, Babist, akit emiatt alkalmatlannak tartott a miniszteri posztra.
Mit szólna ehhez Svejk? Abszurdba hajlik a cseh kormányválság
Jót tenne a brit gazdaságnak, ha az Egyesült Királyság mégsem lépne ki az Európai Unióból - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden Londonban ismertetett éves országjelentésében. A brit kormány visszautasította a felvetést.
Nem ez volt azonban az egyetlen vád az üzletember ellen: az EU csalásellenes hivatalának vizsgálata nyomán a cseh rendőrség is nyomoz egy egészen banálisnak tűnő ügyben. A gyanú szerint Babis úgy szerzett uniós támogatást a Gólyafarm névre keresztelt szabadidőközpont építésére, hogy a korábban az Agrofert holdinghoz tartozó céget ismeretlen tulajdonosnak adta el, majd – a pályázatban meghatározott határidő lejárta után – visszavásárolta. Október elején egy ismeretlen hátterű csoport olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek azt bizonyítják, hogy a Gólyafarm valódi tulajdonosa mindvégig ő volt.
Babis – akinek a mentelmi jogát is megvonta szeptemberben a cseh parlament az ügy miatt – természetesen cáfol, és politikai támadásról beszél. Nem is alaptalanul. A májusban kirobbant kormányválságot ugyanis nehéz mással magyarázni, mint hogy pártja, az ANO egyszerűen a nagyobbik koalíciós partner „fejére nőtt”. A populista szerveződés évek óta vezeti a közvélemény-kutatásokat Csehországban, Sobotka pedig könnyen úgy gondolhatta: ezen úgy változathat, ha pénzügyminiszter-helyettese üzleti múltjának sötét titkait próbálja kiteregetni.
A trükk nem jött be, amit nem csak Babis népszerűsége magyarázhat, de az is, hogy a cseh média jelentős részét tartja a kezében. Agrár-, élelmiszeripari és vegyipari érdekeltségei mellé ugyanis az Agrofert 2013-ban – Babis pénzügyminiszteri kinevezése előtt nem sokkal – felvásárolta a Mafra médiacéget is, amely két cseh közéleti napilapot, a naponta csaknem kétszázezer példányban eladott Mlada fronta Dnest, illetve a Lidové novinyt adja ki, emellett az övé a legnépszerűbb cseh hírportál, az iDnes is.
Naivitás lenne azt gondolni, hogy Babis emberei éppen az államigazgatásban nem jelentek meg, így azért sem kell nagyon sajnálni őt, hogy kormányzati szerepvállalásával egy időben visszalépett az Agrofert aktív vezetésétől, a 2017 elején elfogadott összeférhetetlenségi törvény, a „Lex Babis” miatt pedig arra kényszerült, hogy az Agrofert tulajdonjogát egy alapnak adja át.
Ki volt Bures?
Babis ellenfelei azonban nem csak üzleti érdekeltségeit vetik a szemére, hanem azt is, hogyan építette fel birodalmát. A szlovákiai születésű politikus soha nem tudta igazán tisztázni magát azon vádak alól, amelyek szerint 1980-ban a csehszlovák állambiztonsági szolgálat, az StB informátora lett, majd Bures néven ügynökként működött együtt a szervvel. Igaz, bizonyítani sem sikerült mostanáig a vádakat, és hogy még bonyolultabb legyen a kép, a szlovák alkotmánybíróság épp a múlt héten vonta vissza azt a 2015-ös ítéletet, amely alapján Babis nevét kihúzták az StB ügynökeinek a listájáról. A kassai testület ugyanis kétségbe vonta az eljárás tanúinak szavahihetőségét. Az ellenzéki – értsd, nem Babis tulajdonában levő – cseh sajtó ugyanakkor újabb iratokkal igazolta a politikus beszervezését – ő természetesen tagad.
De itt nincs vége: Bures ügynökről azt is gyanítják, hogy a KGB-nek is jelentett a nyolcvanas évek második felében, amikor a Petrimex csehszlovák külkereskedelmi vállalat szolgálatában Marokkóban dolgozott. Ebből a cégből nőtt ki az Agrofert, amelyet Babis a kilencvenes évek elején, tisztázatlan forrásból, Svájcból származó tőkéből tudott megszerezni.
Babis – Trumphoz vagy éppen az olasz Silvio Berlusconihoz hasonlóan – mindebből káprázatos sikereit igyekszik mutatni hívei felé, méghozzá azzal a politikai mázzal leöntve, amely a két másik üzletember számára is az egyenes út volt a politikai siker felé. Az eszköz ehhez 2011-ben alapított pártja, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ennek a rövidítése az ANO, vagyis igen), amely – mint neve is mutatja – szembemegy a hagyományos politikai pártok retorikájával.
Sok hasonlóságot mutat a Fidesszel is: ellenzi az euró bevezetését, és hangosan támadja az unió menekültpolitikáját. Mindez azonban egészen mást jelent a cseheknél: amíg a magyar társadalom alapvetően támogatja az uniós tagságot, és – a kormány folyamatos brüsszelezése ellenére – az uniós intézményekben még mindig jobban bízik a hazaiaknál, a csehek Európa egyik legeuroszkeptikusabb népének számítanak.
| Babis érdeme? (százalék, 2016) |
Államadósság: 37,2% Növekedés: 2,6% Munkanélküliség: 4% Költségvetési többlet: 0,6% |
Babis üzleti szemléletű, hatékony kormányzást is ígér. A hatékonyság viszont a felsőház eltörlését és a képviselői mandátumok megfelezését is jelentené, emiatt ellenfelei attól tartanak, hogy Babis antidemokratikus fordulatot hozhat az országban. A Financial Timesnak nyilatkozó elemző szerint erről nincs szó. Erre pedig épp a magyar és a lengyel kormány tekintélyelvű, illiberális világképénél jóval pragmatikusabb hozzáállása lehet a garancia – írja a lap.
Némileg árnyalja a képet Jan Novotny az Euro című prágai lapban írt elemzésében. Ő azt emeli ki, hogy mindazok a teljesítmények, amelyeket Babis sajátjának tud be, nem feltétlenül köthetők ahhoz a munkához, amelyet a Financial Timesnak nyilatkozva úgy jellemzett:
többet dolgoztam, mint a bármelyik politikus a bársonyos forradalom óta.
A növekvő adóbevétel és a költségvetési többlet például nem annyira az ő érdeme, inkább az előző, Petr Necas vezette kormány reformjainak és adóemelésének tudható be – amibe az a kormány természetesen belebukott. A gazdasági növekedés hátterében is inkább a minimálbér jelentős emelése, és emiatt növekvő fogyasztás áll, illetve a beáramló uniós források, nem annyira a kormányzati beruházások – véli Novotny.
Kormányozni, minden áron
| Helycsere várható az élen |
A péntek délután kettőkor kezdődő választáson az előzetes felmérések szerint a nyolcmillió választásra jogosult szavazó mintegy 60-65 százaléka járul az urnákhoz. A választási helyiségek szombaton délután kettőig lesznek nyitva, a voksolás első eredményeit szombat estére ígéri a Cseh Statisztikai Hivatal. Az előző, 2013 októberében megtartott előrehozott képviselőházi választást a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD-20,45 százalék) nyerte az ANO (18,65 százalék), illetve Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM-14,91 százalék) előtt. A parlamentbe akkor hét párt és mozgalom jutott be. Koalíciós kormányt a CSSD, az ANO és a KDU-CSL alakított. (MTI) |
Egy dolgot viszont nehezebb elvitatni: Sobotka és Babis feszült viszonya ellenére az elmúlt 15 évben ez volt az első kormány, amelyiknek sikerült kitöltenie a négyéves mandátumát.
A politikus most is egy választási periódusban, vagyis négy évben gondolkozik a miniszterelnöki székben, az ide vezető úton azonban a most pénteken kezdődő választás lesz a legkönnyebb lépés. Az ANO várakozások szerint a voksok 25 százalékát szerezheti meg, a Sobotka vezette Cseh Szociáldemokrata Párt mindössze 12,5 százalékra számíthat, a harmadik legtöbb mandátumot pedig a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) szerezheti meg.
Várhatóan rekordszámú, nyolc – de akár 12 – párt lépheti át az ötszázalékos bejutási küszöböt. Biztos befutó még a Polgári Demokratikus Párt, az ODS, de tíz százalék körüli eredményt jósolnak a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) pártnak, amelyet a bevándorlás- és muszlimellenes, félig japán Tomio Okamura vezet.
Vagyis kemény koalíciós alkudozás várható a következő hetekben. Babis már korábban kizárta, hogy a kommunistákkal, a szélsőjobbal, netán a liberális Top 09-cel állna össze. Az is elég valószerűtlen, hogy újra összeáll az eddigi – az ANO-n kívül a szocdemekből és a kereszténydemokratákból álló – koalíció. A két párt számára ugyanis Babis személye elfogadhatatlan.
Egy támogatója biztosan van az üzletembernek: Milos Zeman államfő, aki a tavaszi kormányválság idején is kiállt mellette, és most is jelezte már, hogy a választások győztesét bízza majd meg kormányalakítással. Számára még az sem jelent akadályt, hogy éppen büntetőeljárás folyik Babis ellen.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
