A Magyar Nemzet szerint a milliárdokból nem lesznek új állások a magyarországi nagyvállalatok többségénél.
Anélkül juthattak munkahelyteremtési támogatáshoz a kormánytól egyes cégek, hogy ehhez bármit tenniük kellett volna – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint az egyedi kormánydöntésekben szereplő célszámokat ugyanis már azelőtt teljesítették a társaságok, hogy megkapták volna a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó befektetési ügynökségtől a milliárdokat.
Az energiaitalokat gyártó Hell négy cége például összesen 7 milliárd forintnyi állami támogatást egyedi kormánydöntés alapján. Cserébe a cégcsoport vállalta, hogy 29,9 milliárd forintos beruházást valósít meg, melynek keretében a 172 fős munkavállalói létszámot 492 főre, az árbevételt pedig 2020-ra 27 milliárd forintra növeli. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartása szerint azonban a négy cégnek már a szerződés aláírásának évében 30,4 milliárd forint volt az értékesítés nettó árbevétele, és a szerződéskötéskor már 600 munkavállalót alkalmazott a csoport. Listájuk szerint egyedül a dunaújvárosi Takata volt az egyetlen, amely valóban új munkahelyeket teremtett a pénzből.
Kérdés persze, hogy mihez képest kell számolni az új munkahelyeket. Az egyedi kormánydöntésekről szóló 2014-es kormányrendelet szerint az újonnan létesülő munkahelyeket nem a támogatáshoz képest kell számítani, hanem a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagos statisztikai létszámához. Erre cikkünk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium is felhívta a figyelmünket. A tárca kiemelte: hibás és téves minden olyan megközelítés, amely a szerződés aláírásának időpontjához képest kéri számon a megteremtett munkahelyeket és beruházási költségeket.
A Magyar Nemzet szerint az is kérdés, ellenőrizte-e valamelyik hatóság azt, hogy a cégek által megadott adatok előrelépést jelentenek-e. A dokumentáció megszerzése érdekében a Transparency International jogvédő szervezettel közérdekűadat-igénylési pert indított a lap.
A Hell szerint nem már teljesült célszámokra kaptak állami támogatást |
Lapszemlénk megjelenése után szerkesztőségünket megkereste a Hell, amely szerint a Magyar Nemzet tévesen jutott arra a következtetésre, amely szerint esetükben „...a négy cégnek már a szerződés aláírásának évében 30,4 milliárd forint nettó árbevétele volt, és 600 munkavállalót alkalmazott". Mint kifejtették, a szerződés megkötésének napján a valós munkavállalói létszám 364 fő volt, a munkahelyteremtésre vonatkozó követelmény a vállaláson túlmenően is megvalósult, ugyanis jelenleg 684 munkavállaló dolgozik a cégcsoportban. „Azon megállapítás, hogy a szerződéskötés időpontjában már teljesítettük a létszám vállalást, nem valós, illetve a megelőző 12 havi statisztikai állományi létszám hasonlítása - mely mint bázisadat került rögzítésre a szerződéskötést megelőző helyszíni szemlén (172 fő) - egy adott időpontban fennálló létszámadathoz képest nem összehasonlítható, valótlan képet mutat. A bázis értékeken felül szükséges volt még a pályázat benyújtásával egyidejűleg - 2015. augusztusban -meghatározni azokat az árbevétel vállalásokat, amelyeket a támogatás fejében vállalt a cégcsoport. Ez 2015-ben azt jelentette, hogy 2020-ra több mint duplájára nő az árbevétel, a későbbiekben már 3,5 szeresére. Így a projektben vállalt 8 év kötelező fenntartás alatt, a 2014-es bázis árbevételhez képest összesen mintegy 209 milliárd forint többlet árbevételt vállalt a 7 milliárd forint támogatással szemben a cégcsoport” – áll a levélben. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.