2017. augusztus. 09. 21:48 MTI Utolsó frissítés: 2017. augusztus. 09. 21:54 Gazdaság

Rejtélyes pénzes táska izgatja a szlovák közvéleményt

300 ezer euróval volt kitömve azt a hátizsák, amelyet egy autópálya-pihenőnél felejtett valaki. Nem is akárki, hanem az állami vasúttársaság volt vezetője. Most sokan a pénz eredetét firtatják.

Megtaláltak egy 300 ezer euróval (kb. 92 millió forinttal) teli elhagyott hátizsákot Szlovákiában, de nem biztos, hogy a tulajdonos örül a jó hírnek, mert egy ismert állami csúcsmenedzserről van szó, és a hatóságok most a rejtélyes vagyon eredetét firtatják.

A hátizsákot Stefan Hlinka, a szlovák államvasutak volt vezetője felejtette július végén a D1-es autópálya egy pihenőhelyén az észak-szlovákiai Tátracsorba közelében, és egy benzinkutas találta meg, aki a Markiza tévé szerint "sokkot kapott", amikor meglátta a hatalmas összeget. 

A benzinkút értesítette a rendőrséget, amely lefoglalta pénzt, és most azt firtatja, legális úton került-e az államvasutak egykori vezérigazgatójához. Hlinka először azt mondta a nyomozóknak, hogy elhunyt édesanyja házában találta a pénzt. 

Stefan Hlinka 2014-ig volt a szlovák vasúttársaság vezetője, és a pozsonyi média számításai szerint 2009 és 2014 között 226 ezer eurót kereshetett különböző magas tisztségeiben. A férfi jelenleg felügyelőbizottsági tag a Cargo Slovakia vasúttársaságnál, amely sietett hangsúlyozni, hogy Hlinka nem a cég alkalmazottja, és hogy az égvilágon semmit nem tudnak az elveszített pénzről. 

Bárhogy is legyen, Hlinka rosszul jár, mert még ha törvényesen is jutott a pénzhez, a szlovák törvények értelmében az elhagyott érték 10 százaléka megilleti a becsületes megtalálót, vagyis jókora összeg, 30 ezer euró (több mint 9 millió forint) üti a benzinkutas markát.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.