Az adózásra és a jó szerződésre is oda kell figyelni, mielőtt valaki dolgozni kezd a nyári szünetben.
A nyári munkát vállaló diákok a foglalkoztatás és a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak – figyelmeztetett a NAV. Bejelentésükre, adózásukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében, kivéve, ha diákszövetkezeten keresztül vállalnak munkát.
A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de a nyári szünetben már a 15 éves tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, amit a NAV-nál kell igényelni. A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kockázatos munkába állni – figyelmeztettek.
A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles, a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, ezt a munkaadó adóelőlegként vonja le a diák bruttó béréből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie. A foglalkoztatónak a jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.
Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött munkaszerződéshez, mely csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes – jelezte a NAV. A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 127 500 forint.
A diákok egyszerűsített foglalkoztatásban is dolgozhatnak, ebben az esetben nem kötelező az írásba foglalt szerződés.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.