Gazdaság hvg.hu 2017. június. 01. 11:55

Aki új házat épít, búcsút mondhat az olcsó ablakoknak

Drágábban tud ajtókat és ablakokat venni, akinek a háza 2018-ra lesz készen. Az energiahatékonyságra költött pénz így is hamar megtérülhet, nemsokára pedig még szigorúbb szabályok jöhetnek.

Jóval többet költhet a hőszigetelésre, aki olyan házat építtet, amelyet már 2018-ban kezd el használni. Igaz, aki tudatosan tervez, az már eddig is úgy számolt az építkezésnél, mintha a szigorúbb szabály lett volna életben, így lehetett ugyanis már középtávon is nagyot spórolni.

A hamarosan életbe lépő energiahatékonysági szabályokat több éves átfutási idővel vezették be még 2014-ben – akkor keveseket érdekelt, mire kell majd 2018-tól odafigyelni, most pedig, hogy közelít a határidő, már sokakat érhet meglepetésként az új rendszer. Pedig a következő évtől átadott házaknál már nagyjából 40 százalékkal csökkenteni kell a hőveszteséget a mostani előírásokhoz képest. Egész pontosan a padlókon 40, a lapostetőkön 32, a falakon pedig 47 százalékos csökkenést kell elérni.

Ezeknek az épületeknek jelentős részét már tervezik vagy akár építik is, a leendő lakók viszont egyelőre nem rohamozták meg az üzleteket – állítják a nyílászárókkal foglalkozó cégek. Attól függően, hogy milyen modern az épület, a hőveszteség 10-25 százaléka az ajtókon és ablakokon keletkezik. Egy jobb minőségű ajtó, illetve ablak több tízezer forinttal lehet drágább a régieknél, azonban a fűtésre szánt energia 8-10 százalékát meg lehet spórolni velük – az örök kérdés az, hogy hány ingatlantulajdonos vállalja a nagyobb kiadást azért, hogy később spórolhasson. A cégek szerint egyre tudatosabbak a vevők ezen a téren.

Fülöp Máté

A szabályozás fő célja az, hogy felkészüljenek az igazán fontos, 2021-es határidőre. Ez lesz az az időpont, amikortól az EU-ban már csak "közel nulla energiaigényű" házakat szabad építeni. Az új szabályozásra történő átállás Magyarországon többlépcsős folyamat. A középületeknél, valamint az állami pályázatokon épült ingatlanoknál már 2015 óta érvényesek a szigorúbb előírások. Ugyanezeknek a követelményeknek második lépésben, 2018-tól már minden új építésű háznak meg kell felelnie. Végül 2021-ben lép életbe a teljes szigor, akkortól lesz kötelező minden körben a közel nulla energiaigényű házak építése – a hatósági épületeknél ugyanezt korábban, már 2019-től bevezetik.

Hogyan lehet közelíteni a nullához?

A közel nulla energiaigényű kifejezés elsőre szlengnek tűnhet, de valójában precíz jogi fogalom. A gyakorlatban azt jelenti: amellett, hogy a hőveszteség minimális lehet csak, az épület éves energiaigényének legalább negyedét olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, vagy a közelében állítják elő. A jog tehát azt szabályozza, hogy hogyan állítsák elő az energia egy részét – például napkollektort lehet használni –, de a jó végeredményhez azzal is hozzájárulhatnak az építtetők, hogy csökkentik az elhasznált energia mennyiségét, hiszen így abszolút értékben a megújulóból kötelezően felhasználandó 25 százalékos határ is jóval alacsonyabb lesz.

A szakma szerint a hamarosan életbe lépő új követelmények reálisak és betarthatóak, a probléma szerintük sokkal inkább az, hogy nem vezették be ezeket sokkal hamarabb. Erre a kritikusok mondhatják azt, hogy egy pillanatig sem kell csodálkozni, amiért egy gyártó a drágább termék vásárlását tenné kötelezővé – csakhogy eközben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a még hatályos szabályok szerint épült magyar családi ház falán másfélszer annyi hőenergiát pazarolnak el, mint mondjuk egy szerbiai épületnél (déli szomszédunknál jóval nagyobb a szigor ezen a téren). Vagyis nem az új magyar szabályozás lesz extrémen szigorú, hanem az eddigi volt igencsak megengedő – állítják. Szakmai becslések szerint a magyar épületek nagyjából a tizede felel meg már most is azoknak az előírásoknak, amelyek a 2018 után használatba vett házakra érvényesek lesznek.

Fülöp Máté

A cégek úgy gondolják, igazi sokkot nem fog okozni a piacon az új rendszer. Ennek két fő oka van. Egyrészt a csokos lakásokra már most is a szigorúbb szabályokat kell alkalmazni, másrészt pedig a középtávú megtérülés miatt egyébként is sokan választják az energiahatékonyabb ajtókat, ablakokat és szigetelést. Akkor, amikor három éve kiderült, hogy csak 2018-tól jön az új szabályozás, sokan attól tartottak, a házat építtetők nagy része inkább az olcsóbb, de kevésbé minőségi megoldásokat fogja választani. Erre valóban akadt ugyan példa, ám abból a szempontból szerencsés volt az időzítés, hogy a lakásépítések száma épp mostanában ugrik meg látványosan. A kiadott építési engedélyek száma például országosan 89 százalékkal nőtt az idei első negyedévben 2016 elejéhez képest, Budapesten pedig több mint háromszorosára ugrott, és egyelőre nincs jele annak, hogy kifulladna ez a lendület. Márpedig a most épülő ingatlanok nagy részét már 2018-ban fogják használatba venni. Eközben pedig idén téltől az Otthon Melege Program keretében hőszigetelésre és nyílászárók cseréjére is lehet pályázni. A kormány úgy számolt, hogy nagyjából kétezer ház korszerűsítésére juthat pénz. A program utófinanszírozású, tehát azok járhatnak vele jobban, akiknek már egyébként is van pénzük felújítani a házukat.

Ennyibe kerül egy átlagos lakásfelújítás
Átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra, ha valaki ma Magyarországon belevág – derül ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Persze itt is nagyok az országon belüli eltérések, Budapesten és a fővárosi agglomerációban ennél félmillió forinttal magasabb az átlag. A festés és tapétázás a legnépszerűbb cél, a felújítást tervezők 62 százaléka gondolkodik ebben, második leggyakoribb a nyílászárók cseréje (44 százalék), míg a jobb hőszigetelésre 39 százaléknyian költenének.

* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után

A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel

zöldhasú
Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.