Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Magyarországon a lakóépületek 80 százaléka energiahatékonysági szempontból nem megfelelő, az elpazarolt energia a falakon, az ablakon, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik, miközben csak a tető hőszigetelésével a fűtésszámla 10 százaléka is megspórolható - olvasható a szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete közös közleményében.
A közlemény idézi Aszódy Tamást, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatóját, aki kifejtette: becslések szerint Magyarországon több mint 2 millió családi ház tetőszerkezete szorulhat felújításra. Megfelelő hőszigeteléssel viszont országos szinten havonta akár 10 milliárd forintot is spórolhatnának az ingatlantulajdonosok, és ezáltal az ország szén-dioxid kibocsátása is csökkenne.
Magyarországon a lakosság és az ipar energiafelhasználása megegyezik, csupán minden ötödik lakás működik energiahatékonyan, éppen ezért óriási megtakarítási potenciált jelenthet a lakóházak megfelelő hőszigetelése - tették hozzá.
Napos oldal: Terjed a kormánytól független rezsicsökkentés
Bár az otthoni energetikai beruházások megtérülését a számladíjak csökkenése lerontotta, egyre többen áldoznak erre milliókat. A kormány elvonna az uniós támogatásokból. Az áfa összegénél valamivel többet, két és fél millió forintot kaphat vissza az a Balaton-felvidéki család, amely a nyáron 7,5 millió forintot költött el egy 130 négyzetméteres családi ház energetikai korszerűsítésére.
Tető Építők Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018. január 1-jén lép hatályba az a jogszabályi szigorítás, amelynek értelmében már nem csak az európai uniós és állami forrásból finanszírozott, hanem a tisztán önerős építkezéseknél is alkalmazni kell majd az energiahatékonyság (például a hőszigetelés vastagsága) javítására vonatkozó előírásokat. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására szükség van, mert a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 20 százaléka tekinthető energetikai szempontból korszerűnek.
A kétharmad szigetelt otthonra vágyik, de az utcát fűti
A magyarországi lakások az uniós átlagnál tizedével több energiát fogyasztanak négyzetméterenként. A sor hátuljánál nagyobb baj, hogy bár a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy mit és hogyan kellene szigetelni, de kiszámítható, átlátható és folyamatos projekttámogatási keretek híján nincs miből az energiahatékonyság növelésébe fogniuk. Ez derült ki egy friss felmérésből.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
