A robotok "már a spájzban vannak" - de az európai munkaerőpiac és oktatás egyáltalán nem áll készen erre az új helyzetre – derül ki a sciencebusiness.net által az Eurostat adatai alapján közölt alábbi ábrákból. (Megjegyezzük: Magyarországon a szakképzés lebutításával, azzal hogy az nem készíti fel a diákokat az önálló tanulásra, minimális közismereti képzést nyújt, borítékolni lehet, hogy a jövőben ennél még rosszabb lesz a helyzet.)

Felnőttkori tanulás

A felmérést megelőző négy hétben az alábbi arányban vettek részt valamilyen képzésben a 25-64 évesek. Míg Skandináviában és Svájcban legalább minden negyedik ember felnőttként is továbbképzi magát, Magyarországon ez az arány nincs 6 százalék. Utánunk csak a régiós országok, valamint Görögország és Litvánia kullog. Így nehéz lesz felkészülni az állandóan változó technológiák jelentette kihívásokra.

Komputerhasználat

Mint ahogy nehéz elképzelni egy modern társadalmat is úgy, hogy annak döntő része ne használna komputereket. Ehhez képest elég elszomorító, hogy az uniós állampolgárok ötöde még soha az életében nem találkozott semmilyen IKT-eszközzel. Magyarország az átlag körül van: itt is az emberek 20 százaléka mondta azt, hogy soha nem ült még gép előtt.

Bár a nagyobb vállaltok egyre inkább felismerik, hogy muszáj a munkavállalóik számára biztosítani IKT-képzéseket, a kkv-szektorban ez kevéssé jellemző. Azon vállalkozások aránya az EU-ban, akik 2016-ban a munkatársaiknak lehetővé tettek ilyen programot mindössze 21 százalék. Magyarország ebben is a sereghajtók közt van a maga 14 százalékával. Az alábbi grafikon a nagyvállalatok és a kkv-k továbbképzési hajlandóságát is mutatja:

A nők inkább tanulnak felnőttkorukban

Minden országra jellemző, hogy a nők inkább részt vesznek a felnőttképzésben, mint a férfiak. Ez részben annak köszönhető, hogy a szülési szabadság után jobban rá is vannak utalva új ismeretek, készségek megszerzésére. Viszont a nők kevésbé érdeklődnek a műszaki képzések iránt.